Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-10 / 32. szám

'1931 februJr 10. DÉLMAGYARORSZAG y 300 S7agedi telektulafdonos kért énitési kölcsönt, a nép;: él miniszter mindössze 40 igényt honorált (A Délmugyurország munkatársától.) Dr. Somogyi Szilveszter polgármester — mint emlékezetes — az ősszel mozgalmat kezdeményezett az építkezés megindítása érdekében. A polgármester jelentkezésre szólította fel azokat a telektulajdonosokat, akikben lett volna hajlandóság az építkezésre és akik az építkezési költségeknek legalább egyharmad részével rendelkeztek. Az volt a terve, hogy a jelentkezők számára városi garanciával kedvezményes építési kölcsönt szerez az államtól, vagy valamelyik pénzintézettől. Ugyanakkor indult meg a kormány tisztviselőlakásépítő akciója és mivel a polgármester * külön kölcsönt nem tudta megszerezni, felterjesztést intézett az illetékes miniszterekhez, hogy az épitési kölcsönakciót terjesszék ki magánosokra is. A polgármester felhívására háromszáz szegedi telektulajdonos jelentkezett és a bejelentett hiteligények megközelítették a hárommillió pengőt. A reménység nagy volt minden vonalon, a jelentkező telektulajdonosok legnagyobb része igazolta, hogy rendelkezik az épitési költségek egyharmadrészével és anynyira biztosra vették a kölcsönt, hogy sokan már az építendő házak terveit is elkészíttették. A lelkes nekiindulás után azonban ellanyhult az akció. Budapestről hónapokig nem jött hír. A tisztviselők hiteligényét már régen elintézte a népjóléti miniszter, de a háromszáz szegedi magánember közül mindössze hetén kaptak értesítést, hogy a kedvezményes kölcsönt igénybevehetik. Most végre megjött a népjóléti miniszter értesítése a háromszáz kérvény elintézéséről. A népjóléti miniszter arról értesítette a polgármestert, hogy a háromszáz szegedi kölcsöntigénylő telektulajdonos kérvényét felülbírálta és ugy találta, hogy kőzülök mindössze negyven igénye honorálandó. Ez a negyven telektulajdonos rövidesen meg is kapja a pénzt, de azzal a feltétellel, hogy az építkezést köteles a legrövidebb Időn belül megindítani. A kedvezményes kölcsönből négyszobás magánháznál nagyobbat senki sem építhet. A létszámcsökkentő bizottság a városi hivatalokban befejezte munkáját A Jövő héten a városi üzemeket vizsgálják felül (A Délmagyarország munkatársától.) A belügyminiszter, mint ismeretes, abban a leiratában, amely az idei városi költségvetés jóváhagyását tartalmazta, megállapította azt is többek között, hogy a városnál több, mint hatvan a létszámfölötti alkalmazott és felhívta a polgármestert, hogy sürgősen állapítsa meg ezek közül, kik az elbocsájthatók. A polgármester a miniszteri rendelet alapján azonnal kiküldött egy háromtagú bizottságot, amely sorra járta a hivatalokat, megállapította, hogy melyik hivatal hány léts/.ámfeletti alkalmazottat foglalkoztat, hol van és hol nincs szükség a kisegítő munkaerőkre. Az apasztó bizottság, amelynek tagja Sculfély Sándor főszámvevő, dr. Szekerke Lajos tiszti ügyész és dr. Tólh Béla főjegyző, minden ügyésztályban, minden hivatalban jegyzőkönyvet vett föl, pontosan megállapította a tisztviselők létszámát, beosztását, de tapasztalatairól tájékoztatót nem adott ki. A bizottság értesülésünk szerint most befejezte a városi hivatalok tisztviselői státuszának felülvizsgálását, a jövő héten a városi üzemeket vizsgálja felül. Tapasztalatait azután terjedelmes jelentésbe foglalja és azt a polgármester elé terjeszti. A polgármester fogja megállapítani, hogy kik azok a létszámfölöttiek, akik elbocsájthatók a szolgálatból. A polgármester érdeklődésünkre kijelentette, hogy a miniszteri rendelet végrehajtása igen nehéz, mert azok a létszámfölőtliek, akiknek munkaerejére esetleg nincs nélkülözhetetlen szüksége a városnak, állás és kereset nélkül maradnának a másutt való elhelyezkedés legcsekélyebb lehetősége nélkül. Elmondotta a polgármester, hogy azok, akik félnek a létszámcsökkentéstől, szinte mindennap hozzáfordulnak könyörgésükkel és kérik, hogy ne bocsássa el őket a város. A döntés azért egy-két héten belül megtöri ténik és a polgármester beszámol róla a bel| ügyminiszternek. A kereskedelemügyi miniszter elrendelte a kamarai választást Máfus végén alakul ujjá a szegedi kereskedelmi és iparkamara (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara január elején bejelentette a kereskedelemügyi miniszternek, bogy a mostani kamaránatv a törvényben meg311apitott 5 éves ciklusa junius 29-én lejár és erre való hivatkozással a kamarai választások elrendelését kérte. A választásokat elrendelő miniszteri leirat most érkezett le a kamarához. A rendelet értelmében az 1925. évi alkerületi beosztást, amelyet Békés- és Csanád vármegyéknek e szegedi kamarához való csatolása után állapítottak meg, változatlanul megmarad. Eszerint választanak: Szeged 16 iparos és 16 kereskedő, Hódmezővásárhely 2 iparos és 2 kereskedő. Szentes 2—2, Csongrád 1—1, Baja 2—2, Gyula 2—2, Békéscsaba 2—2, Szarvas 1—1, Orosháza 1—1, Makó 2—2, Battonva 1—1 iparos- és kereskedőtagot. Szeged és Hódmezővásárhely önmagukban alkotnak egy választási körzetet, illetve alkcrületet Minden alkerület a rendes tagokkal egyenlő számú iparos és kereskedő póttagot is választ; akik legtöbb szavazatot nyertek, lesznek a rendes tagok, a többiek pedig a nyert szavazatok sorrendjében póttsgok A választás a következőképen történik. Mindenekelőtt a kamara irodája a községenkint és betűrendben összeállított névjegyzéket alkerületenkint csoportosítva, az illetékes törvényhatóságnak megküldi. Minden törvényhatóság közgyűlése három iparos és kereskedő tagból álló közfjonti bizottságot választ, a bizottság elnökéül pedig ngy törvényhatósági tisztviselőt delegál. Azokban a törvényhalóságokban, amelyekben több alkerület van. a központi bizottság a székhelyén kívül eső alkerületekre egy-egy albizottságot delegál. Az albizottságnak tagja két-két iparos és kereskedő, elnöke szintén törvényhatósági tisztviselő. A törvényhatósági jogú város, vagy megye a kamara által megküldött válás'tói névjegyzéket a központi bizottsághoz teszi át Ahol csak egy kerület van, a névjegyzék revideálását maga a központi bizottság végzi, a megyékben a reájuk tartozó névjegyzékekét az albizottságok kapják meg. Ezek a bizottságok ellenőrzik, hogy a névjegyzékben csak olyan iparosok éi kereskedők szerepeljenek, akik foglalkor zásukat már legalább egy éve űzik. A nevek mellé a bizottságok tartoznak felfektetni egy rovatot azokról 'az iparosokról és kereskedőkről, akik mesterségüket már három éve gyakorolják. Ez a rovat azért 'fontos, mert kamarai' laútiá csak három éve önálló keNUR DU... CSAK TE... nagy kiállítású, vidám tárgyú gyönyört) I revü-számokkat tarkított filmoperett, A leg|obb magyar komikus: IHALMAY TIBOR B főszereplésével holnaptól a KCfZOllfllIV , eskedő, vagg iparos választható. Az Így átdolgozott névjegyzék az alkerület székhelyén nyolc napi közszemlére teendő ki Ennek lejárta után további nyolc napon át bárkinek jogában áll a névjegyzék ellen írásban felszólalni, nevek törlését, vagy felvételét kérni. A véglegesített névjegyzék alapján a választás napját a központi bizottság tűzi ki. A szavazati jogot csak személyesen lehet gyakarolni, de tekintettel a megválasztandók számára, listát is lehet benyújtani. A választás eredményéről az albizottságok a központi bizottságokat értesítik, mely a megválasztottakat záros határidő alatti nyilatkozattételre szólítja fel, hogy megválasztásukat elfogadják-e. Ennek megtörténte után a kamara székhelyén kivül működő központi bizottságok a megválasztottak nevének közlése mellett a választási iratokat a kamara székhelyének központi bizottságához teszik át Ez véglegesen összeállítja a kamarai tagok jegyzékét és elnöke a régi és uj kamarai tagokat együttes végülésre, illetve az újonnan megválasztottakat alakuló ülésre hivja össze. Ez az ülés választja meg az uj kamara elnökét és két alelnökét. A kamarai választások ügyében kérdést intéztünk dr. Tonelll Sándor kamarai főtitkárhoz, hogy mikorra várható a választások megejtése. Kérdésünkre a kamara főtitkára a kővetkezőket mondotta: — A választások körül a kamara irodájának tulajdonképen csak egy feladata van, a kereskedők és iparosok községenkint csoportosított névjegyzékének elkészítése. Ez igen nagy munka, mert az egész kerületben körülbelül ötvenezer a választásra jogosítottak létszáma. Mi azonban már vártuk a választási rendelet megjelenését és hónapok óta dolgozunk a névjegyzékeken, ugy, hogy előreláthatólag február 30 után teljesen elkészülünk a munkával. — A választást minden törvényhatóságban egy három kereskedő és három iparos tagból álló választási bizottság intézi a törvényhatóság egyik delegált tisztviselőjének elnöklete alatt. Ezt a bizottságot előreláthatólag a törvényhatóságok márciusi közgyűlései fogják megválasztani. A bízottságok a kamarától megkapott névjegyzékeket a községekben nyolcnapi közszemlére teszik ki, minek megtörténte után si választási rendelet nyolcnapi reklamációs határidőt enged. Magát a választást ettől számított négy hétre szabad kitűzni — Figyelembe véve ezeket a terminusokat, továbbá azt, hogy a megyékben, ahol több kerület van, még albizottságokat is kell alakítani, valamint az alispáni hivatalok,- főszolgabiróságok és községek kőzött lefolytatandó levelezéseket, a választások az én számításom szerint legkorábban máfus vége (elé lesznek megtarthatók, — A kamarai törvény értelmében az egyes kerületekben lefolytatott választások eredményét az alispánok, illetve polgármesterek a kamarai székhely első tisztviselőjével, tehát Somogyi Szilveszter polgármesterrel közlik, aki a választási jegyzőkönyvek beérkezése után a megválasztott kamarai tagokat alakuló közggülésre hivja össze. Éppen erre való tekintettel az őt év előtt történt kamarai választásnál Szegeden maga a polgármester látta el a választási bizottság elnöki tisztét és ő nyitotta meg az uj kamara alakuló ülését Az uj kamara megalakulásáig az ügyeket természetesen a régi elnökség vezeti. " ' ' i ,'mmiwn m. — BACHFa'szén-koksz - ® csak prtmn áru. 22