Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-05 / 28. szám

T93f február "5? DÉLMAGYARORSZÁG 4 szegedi forgalmiadóhivatal és Czermann miniszteri tanácsos ugye a képviselőház előtt Esztergályos János Interpellációja a Jánossy—Csapó sajtóper ügyében (A Délmagyarorsrág munkatársától.) Országszerte feltűnést keltett néliány nappal ezelőtt a buda­pesti törvényszék előtt lefolyt sajtóper, amelynek vádlottja Tunyoghy Csapó János szegedi tanár, főmagánvádlottja pedig Jánossy György, a szegedi forgalmiadóhivatal vezetője volt. A per előzményei és részletei ismeretesek. A legérdekesebb vallo­mást az ügyben dr. Moldaoányi László volt sze­gedi rendőrfogalmazó tette, akit a tárgyalás előtt helyeztek át Egerbe. Dr. Moldoványi László sze­gedi rendőrtiszt korában, nem hivatalosan ugyan, de többizben foglalkozott az adófónők ügyeivel. A szegedi bíróságokon is tett vallomásokat, még pedig azokban az időkben, amikor öccsének, aki tisztviselője volt az adóhivatalnak, egy ügye került « biróság elé. A Tunyoghy—Jánossy-féíe perben Moldoványj elmondotta, hogy többizben tett fel­jelentést Jánossy ellen, de eredményt nem ért el. Személyesen is fencjárt a pénzügyminisztérium­ban és sürgette a vizsgálatot Jánossy ellen. Egy ilyen alkalomkor Czermann miniszteri tanácsost kereste fel. A miniszteri* tanácsos ekkor állítólag ezt mondotta volna neki: — Ugyan kérem, nem értem mit akarnak önök, «* egész országol fel akarjál: forgatni? Ezek a dolgok megtörténtek, de. meatörténnek az egész országban is.. . Moldoványi a biróság kérdésere még elmondotta. hogy véleménye szerint a szegedi forgalmiadó­hivatal mintegy másfélmillió pengővel károsította meg a kincstárt. Ez az ügy szerdán a képviselőházat is foglalkoz­tatta. Esztergályos János képviselő interpelláció formájában tette szóvá a dolgot. Elmondotta, hogy egy aktiv rendőrtisztviselő azt mondta egy tár­gyaláson, hogv feljelentést tett a szegedi forgalmi­adófőnöl; ellen, feljelentése azonban meddő ma­radt és a pénzügyminisztériumban Czermann osz­tálytanácsos azt mondta, neki, hogy az egész or­szágban folynak Hyen dolgok, nem érti, mit akar ezzel az üggyel. Wekerle pénzügyminiszter kijelentette válaszá­ban, hogy Czermann osztálytanácsos sohasem tette a neki tulajdonított nyilatkozatot. A szegedi for­galmiadófőnök ellen, aki igen érdemes tisztviselő, megindult a vizsgálat, a vádak azonban alaptala­noknak bizonyultak. Amennyiben a rendőrtiszt­viselő vallomásában benne vannak azok a vádak, amelyekre Esztergályos hivatkozott, felkéri az igaz­ságügyminisztert, hogy indítson eljárást és ha a vád igaz, a bűnös elveszi büntetését, ha azonban nem igaz, amit a rendőrtisztviselő mondott, neki kell felelnie. Egyben kérte a Házat, hogy egyszers­mindenkorra utasítsa vissza azt, hogy könnyelműen vádaskodjanak érdemes emberek ellen A Földbérlő Szövetkezet szerdán tartotta meg eltö közgyűlését Általános bérreviziót és örökbérietet köretelnek — Elkeseredett panaszok a iias/= nálhaíailan tanyai utak miatt — A betiltott októberi gyűlés miatt be akarták perelni a kincstárat (A Délmagyarország munkatársától.) Szer­dán délelőtt az ipartestület Horváth Mihály­Uccai székházába csak a legnagyobb erőfeszí­tések árán lehetett bejutni. Kucsmás, csizmás parasztok álltak összezsúfolva az előcsarno­kokban és a nagyterembe igyekeztek, ahová első rendes közgyűlését hirdette a Szegedi Eöldhérlök Szövetkezete. A szövetkezet — mint ismeretes — Nippold János mérnök vezeté­sével mozgalmat indított a bérlők között, majd memorandummal fordult a városhoz, amely­ben a földbérek radikális revízióját kövelelte és azt, hogy a város a parcellákat a szövet­kezetnek adja bérbe. A szövetkezet első üzleléve szeptember 3Ó-án járt le és a törvények szerint most kellett megtartani az évi rendes közgyűlést. A nagy­terembe a gyűlés résztvevői csak hosszadal­mas igazoltatás után léphettek be. Feltűnt néhány detektív, akik a földszinten és a kar­zaton helyezkedtek el. Féltizenkettőre haladt az idő, amikorra a megtelt teremben meg­kezdődött a közgy űlés. Nippotd János, a szövetkezet elnöke hosszú megnyitó beszédei mondott, amelyben először azzal foglalkozott, bogy j»zoknak a meghívot­taknak az üdvözletét toiruácsolta, akik nem jelenhettek meg az ülésen. Azután arról be­Szélt, hogy -csak ez a szövetkezés mentheti meg a földbérlőket a pusztulástól*. — A szervezkedés oka — mondotta többek között — abban a helytelrendszerben rej­lik, amit a város földhaszonbérlőivel szem­ben folytat. Az elkeseredés azonban legin­kább a városi ügyészség eljárása miatt nagy, a nagy perköltségek és a jogbizonytalanság következtében. A megjelent tanyai bérlők sűrű fejbólintás­sal kisérték a beszédet, majd az igazgatóság és a felügyelőbizottsúg jelentése következett, amelyből kiderült, hogy a szövetkezetnek 12S5 tagja van ugyanannyi 10 pengős üzletrésszel, az alap­tőke tehát 12.850 pengő. Ebből körülbelül 5000 pengő van befizetve, a többivel a szövetkezeti tagok még tirtóznak. A zárszámadások 1271 mm* háiámii héstüUk és hüAUL&'lÁlÁ eűL'Áctf ' "'•}'J'H - O OC Cíl ^i-latsí r r ZD.bU bemutatják a nagyabb a rámóker&c^édések pengő veszteséget mutatnak, de nyereségre egyelőre nem is volt miből szert tenni —• mondják a jelentések —, mert a szövetkezet a lefolyt év alatt üzleti tevékenységet nem folytatott. A kiadásokat az üzletrészekre be­folyó összegből fedezték és igy állt elő a veszteség. A felmentvényt az igazgatóság és a felügyelőbizottság megkapta, majd az igazga­tósági jelentés következett, amely hangsú­lyozta, hogy a földhaszonbérek revízióját bi­zonyos területen már sikerült elérni, de hátra van még az igazi cél, hogy a város ingatla­nait a szövetkezet vehesse bérbe. Ezután még egy pénzügyi bejelentés követ­kezett. Az egyik igazgatósági tagnak. Fekete Sándornak' 1400 pengős utfszámlájáról, ami a másfélév: szervezőmunka alatt gyűlt össze. A közgyűlés megszavazta az 1100 pen­gőt, miután Nippoid elnök megmagyarázta a tagoknak, hogy f-zt az összeget a folyó évi jövedelmekből fedezik. A szövetkezet működésével kapcsolatban Nippold arról beszélt hogy a tagok egyáltalá­ban nem fizettek rá arra, hogy beléplek a szövetkezetbe A szövetkezet fellépésének v0lt köszönhető — mondotta —, hogy a bérlők kereseti adóját leszállították, ami fejer.ki.it 10 pengőnek felel meg. Dö megtakarításnak lehet elkönyvelni azt is szerinte, hogy a szö­vetkezet vezetősége, lagjainak 700 beadványt szerkesztett meg díjtalanul, külön 700 bead­ványt a kettős megadóztatások törlése miatt. — Ez 35 ezer pengő megtakarítást lesz ki. — fejezte be Nippold mérnök a magyarázatot. Most az alapszabályok módosítása követke­zett. Több felszólalás hangzott el ezután arról, hogy a város falusitsa a tanyát, majd uj felügyelőbizottsági tagokat választot­tak. Újból Nippold jelentkezett szólásra, aki most bejelentette, hogy az októberben betil­tott gyűlésük miatt eljárás indult meg ellene, de mind a két fórumon felmentették. A gyű­lés betiltásával — mondotta — a gazdákat nagy károsodás érte. ezért tehát az állam tartozik felelősséggel és az okozott kárért az államot be kell pe­relni. Ezután azt kifogásolta Nippold, hogy a város csak tízezer holdon hajtotta végre a bérreviziót. Vizsgálatot kell kérni továbbá a polgármester­tő! — mondotta —, hogy a revíziós bizottságba szövetkezeti tagokat miért nem jelöltek ki Magyar János, a Csengelei Gazda Kör el­nöke a használhatatlan tanyai utakról .be­szélt és keserű humorral jegyezte meg, hogy november óta el vannak zárva a. kül­világtól. Csak egyetlen mód:a volna a közlekedésnek ha repülőgéppel jönnek be a városim. Ezt a költséges passziót azonban még sem_ enged­hetik meg maguknak a bérlők. Elkeseredett felszólalások hangzottak el a dupla adóztatás okozta vexálások miatt. Ada­tokat sorollak fel egy végrehajtóról, aki meg­jelent egy tanyán és kérte a házadót. 'Az ágybanfekvő beteg asszony előadatta az adó­könyvet és igazolni akarta, hogy már fize­tett. A végrehajtó ezzel nem törődött, lehúzta a téritől és vinni akarta, a beteg asszony erre megfogta a kendő másik vegét. Veszekedés és lárma között folyt tovább a vita, mafjd folytatódott az udvaron, ahol a beteg asszony leánya a lovak elé lépeti és nem akarta megengedni, hogy a végrehajtó elvigye a ken­dőt. Volt olyan bérlő, aki májusban kifi­zette a bért, juniusban mégis kitették egy­havi hátralék miatt. A közgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a beterjesztett határozati javaslatokat, ame­lyek közül fontosabbak: 1. Követelik az általános bérreviziót. 2. A revíziós bizottságba szövetkezeli tagokat is vegyenek fel. 3. v revizió hatályát már az 1931-es év első Here is terjesszék ki. i. Az összes végrehajtásokat függesszék fel. 5. Ha a bérletekből folyólag perek keletkeznének, a város ne számitsor. fel perköltséget. 6. Nem 50 éves. hanem örökbérleteket kérnek. A határozati javaslatokat Írásba foglalják és eljuttatják a város halóságához. A gyűlés fél 2-kor ért véget. Peyer Károly mentelmi Ugye Budapest, február 4. A képviselőház mentelmi bizottsággá ma tárgyalta Peyer Károly ismeretes ügyét. A bizottság javasolja Peyer jegyzőkönyvi megrovásbm részesítését, örffy Imre és Propper Sándor kisebbségi véleményt nyújtott be, mely­ben napirendretérést javasolnak az ügy felett Szilágyi Lajos különvéleményt jelentett be, amely, ben hozzájárul a jegyzőkönyvi megrováshoz, d* nem a használt kifejezések miatt, hanem az elnök iránt tanúsított engedetlen magatartásért. 0

Next

/
Thumbnails
Contents