Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-22 / 43. szám

. 193f február 32. DÉLMAGYVBORSZÍfí a tilus^fárvány frontjáról Szembehelyezik a fárványkórházal — Szombaton 68-ra emelkedett a megbetegedések száma Megállapították, hogy a fertőzést a nyers tel és tejtermékek okozták (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi tífuszjárvány egyre nagyobb arányokban terjed, ugy, hogy az illetékes hatóságok most már szükségesnek találták a legmeszszebbmenö óvintézkedések elrendelését. A megbetegedések száma a főorvosi hivatal közlése szerint szombaton hatvannyolcra emelkedett, de számítani kell további megbetegedésekre, mert a betegség sokszor hetekig lappang és csak akkor válik felismerhetővé, amikor már teljesen kifejlődött. Szombaton délelőtt Szegedre érkezett dr. Horváth József miniszteri tanácsos, a népjóléti minisztériumban működő közegészségügyi intézet egyik vezetője, hogy résztvegyen abban a munkában, amely a járvány eredetének megállapítása céljából indult meg. Délelőtt dr. Ács Sándor tiszti főorvoshelyettessel, néhány kerületi orvossal és az egyetem több tanársegédjével megbeszélést tartott Somogyi polgármester hivatalszobájában. Megbeszélték azokat az intézkedéseket, amelyekre a járvány további terjedésének megakadályozása céljából szükség van és a megbeszélés eredményeképen a polgármester utasította a főorvosi hivatalt az ulszegedl fárványkórház özem behelyezésére, továbbá engedélyt adott arra is, hogy td'iglenes járványkórházzá rendezzék be a Pulczucoai fiókkórház jelenleg üresen álló épületét, amelyben ezelőtt az egyetem idegklinikája működött. Azokat a tífuszos betegeket, akiknek elkülönítése a lakásukon nem volt lehetséges, eddig a belgyógyászati klinika elkülönítő pavillonjában helyezték el. Ide eddig harminckét beteget vettek fel. de már csak tíz Számára van hely. A járványkórházban 26, legfeljebb 30 beteget helyezhetnek el, a PulezUccai fiókkórbázban azonban körülbelül hatvan ágyat állíthatnak fel. A fiókkórházban berendezendő ideiglenes ragálykórházat ápolószemélyzetlel az egyetem látja el, orvosi ellátásáról a közkórház gondoskodik. Annak a munkának, amely a ragály forrásait kutatta, már eredménye van. Az orvosok megáll apitották, hogy a megbetegedéseket túlnyomó nagyrészben a nyers íef és tejtermékek okozták. Megállapították, hogy az egyik tejcsarnok, amely igen sok helyről vásárolja a tejet és azt összekeverve hozza fcrgilomba, a fertőzött telet az egyik Kiskunfélegyháza melletti ma)orb61 kapta, ahol az egyik fejőlegény szintén megbetegedett tífuszban. A polgármester telefonon utasította a tejcsarnok vezetőségét, hogy szüntesse be a fertőzöttnek talált félejgyliázai tej' nek az átvételét, az orvosok megállapításáról azonnal értesítette Félegyháza hatóságát és a megye alispánját is, hogy a szükséges óvintézkedéseket megtehessék. Az orvosok tovább folytatják a megfigyeléseket és a vizsgálatokat. Az egyik' tejcsarnok Kőlcsey-uccai fiókjából kiadott tej és tejtermék okozta a legtöbb fertőzést, sőt a tejcsarnok vezetője is megbetegedett. A fióküzletei a főorvosi hivatal rendelkezésére lezárták és szombaton egész berendezését elszállították a fertőtlenítő intézetbe. Miután kétségtelen, hogy a fertőzést a nyers állapotban fogyasztott tej és teitermék okozta, a polgármester „frgyelmezletés'M adott ki a következő szöveggel. i>Figyelmeztrtés. Szeged város területén az utóbbi két héten belül tömegesen fellépett tifuszmegbetegedések az eddigi megáll apitások szerint az esetek nagyrészében tej és tejtermékek fogvasztásával függenek össze. Pár a hatóság mindent elkövet arra, hogy a fertőzött tejet városunktól távoltarisa, mégis felelősségem tudanincs. hiábavaló volna propagálni Sietek kijelenteni, hogy nem a muzeurnmal akartam én az idegeneket ide csalosatui. Nem vagyok én olyan naiv ember, ha múzeumigazgató vagyok is Van a világon néhány különb muzeum is a miénknél, fájdalom, el keli ismernem, hogy még a Nemzeti Muzeum is különb. De azért lecsökkenteni se akarom a magunkéi. Bátran megmutathatjuk mindenkinek, nem vallunk vele szégyent srnki előli. Akit fejbe nem vág a párkányokról állandó hulló vakolat, az minrfenki azt mondja a muzeumról. hogy kívülről nem gondolta volna, milyen szép belülről. De ezzel körülbelül ki is van, amit egv muzeumtól, mint idegenforgalmi tényezőtől el lehet várni. Tömegvonzásra a muzeum nem való. Az, hogy minden esztendőben beállít hozzánk néhány német, angol, olasz, skandináv régész, aki még a halászlénél is többre értékel egy bögrét. amit még egy kőkori hitves vágott az ura fejéhez, az nem számít. Az ilyesmiért mister Burberrvék nem jönnek el Londonból Szegedre. Ellenben... Csinálhattunk volna mink muzeumot a szabad ég alatt is, nem is egyet, hanem ötöt-halot. De azok aztán olyanok lehettek volna, amelyeknek nincs párjuk a világon 1 Ugy gondoltam például, hogy Szőregen a Szivuecában nem kellene felásni mind a háromszáz bronzkori sírt. illetve felásni fel kellene, de vagy nyolrat nem kellene betemetni, hanem üvgtnppa! befedve ott itrlani látványossága', k a Mádcr bácsi udvarán. Ugy, ahogy találtuk a kilisztott zsugorított csontvázukkal, az edényekkel, a hosszú bronztükkel. a tekercses karperecekkel. Legfeljebb valami bronzkori motívumokkal diszitett tetőt húzni az egész fölé s körülvenni ráccsal a négyezer éves temet öl. • Pár kilométerrel odább. Deszken. valamelyik tanya mellett egészen jól festene a rézkori hatoltak tzúrnyika — négyezerötszáz esztendő — s tul a Maroson, a tápéi réten Lefő-halmon megvan az őtezeréves kőkori cimetero. Fogadom, hogy lenne olyan világhiresség. mint a genovai temető. Hát még ha a Makkos-erdőben a hunok, a fehértó partján az avarok s a Boiárhalmon a honfoglaló magyarok sírjaiból csináltunk volna muzeumot! Tessf'k elgondolni, ha egy honfoglaló magyar vitézt a lovával, a kardjával, a nyilaival, a bogláraival bemutathattunk volna azon a helyen, ahová ezer évvel ezelőtt eltemettek! Erre a/,Ián jött volna az angol elobetrotter, meg az amerikai disznózsirkirály s ugy eltátotta volna rá a száját, hogy kiesett volna rajta a feje. Hát még ha a saját őseiket is bemuíaituk volna a nyugati csellengőknek: ősgermánokat, gótokat, gepidákat, hiszen a szegedi homoknak jutott mindenféle nációból mióta a tenger leszaladt róla. Néhány helyen elmondtam a tervemet, nálam okosabb embereknek. Kíméletesek voltak. nem mondták ki, mit gondolnak, csak mosolyogtak. Amit meg is érdemel az olyan költő, aki egyetlen egyszer gyakorla'í embernek akar látszani Egy embert azonban találtam, akinek felcsillogotl a szeme. Az pedig igen illetékes ember volt: Mik ós Elemér barátom, az Ibusz főembere. (Nem hiába hogy ő is köitő volt valamikor, csakhogy ő hamarább megokisodott.) — Barátom. — ölelt meg, gondolom, valami fc'illui kongresszuson — ilyen praktikus ötlete még nem volt senkinek. Beferálni fogok róla s azt mondanom se kell, hogy az Ibusz készséggel válla! minden költséget. Miklós Elemért azóla se láttam s a tervről ma már csak mint múltról beszélek, mert az bizonyos, hogy én már meg nem csinálom. De följegyezni följegyezem. Aki majd megcsinálja egyszer, hadd lássa, hogy engem se a gólya költött. De az az ember sorsa, hogy ne azt csinálja, amit szeretne, hanem amit lehet. Ne hanyagolja el arcbőrének ápolását Pond'* kSt creanaje tisztítja, taplfllja és megvédi. Soha sem lehe* arcbőre igazán szép, ha nem ápolja naponta. Lefekvés elStt ét felkeléskor, sót napközben in haazníljon Pond'a Cold Crmomot. hogy a pdrneokba hatolt port kitisztítsa vele, amire a. viz és a azappar. nem képes. A Mr épségéhez hozzátartozik, hogy teljesen tierta legyen. Ha arcMre hajlamos a eztrazsiigra, hagyja rajta egész éjfél a krémet, hogy annak tiszta, alkotóelemei táplálhassák a könr.ven ráncosodható részeket A Pond't Cold Craam ntán kenje he arcbflrét egy csepp Pond'* Vanlshlng Oeammel. amely azt, a hidegtál megvédi és hamvassi teszi. Ezenfelül kltünS alapot ad a pnder részére. POND'S Vantsölng ésCold Creams Bélm. Klwtgandó éa ftehuldendtf, 1 Ezen szelvény és 25 fillér porWköliaég bekflldése ellenében a vezérképviselet mindenkinek Ingyen ée bérmentve küld a két Pond's-krémbíl prébatobast. Veaérkép<-l»el9t: *enida Niníor, Badspesi, IV, Kossal'? IMw tt- <0- » Városunkban minden |obb drogériában é» lUafszert&rban kapbaJA ? a.io 1 tnbas P 2.90, Ida tégely P 8.30, nagy tégely P «•— tában szükségesnek látom a közönség figyelmét felhívni arra,, hogy akinek az egészsége kedves, vajat, tejet, tejszint, túrót nyers állapotban semmi esetre se fogyasszon és például a tejet közvetlenül a fogyasztás előtt még akkor is forralja fel, ha a tejárustól nyert, vagy a palackon közölt szöveg szerint forraltán forgalombahozott tejről van szóx Bécs és a Sárga Bécs nyári fürdői Bécs városának szerencsés dunaparti fekvése a Duna holt ágának zöld ligetek és mezőségek által ^övezett elhelyezkedése lehetővé tette, hogy a város lakossága a különböző helyeken lévő fürdőalkalmatosságok igénybevételével tegyen eleget az egészség követelményeinek. »Gűnschűufeh néven ismeretes az egész világon Bécs városának legelső strandfürdője. Vize, bárj sonyos homokja, levegője és a nap által, mely itt. mintha a legnagyobb nyár idején is szelídebben sütne, világhírre emelkedett Európa különböző városaiban létesített utánzatai tanúsítják e fürdőalkalmatosság mintaszerüségét. Gánseháufel a régi Dunaág egyik szigetén fekszik. Nevét emberemlékezet óta viseli Ott, ahol ma a Gánseháufelhez vezető átjáró van, 1875-ig gőzhajóállomás volt í875-ben a Duna mostani medre létesült; a Duna régi folyása az újtól teljesen elkülönült. Természetes, hogy ezzel a régi Dunaágon való forgalom is megszűnt, a sziget teljesen elhagyatottan állott és csak néhány sportember kereste fel csolnakjával a szigetet. 1900-ban Berndl Flórián, a Dunaszabályozó Társaságtól a sziget egy kis részét kibérelte, hogy azon fűzfavessző telepet létesítsen. Berndl azonban ahelyett, hogy füzfatelepet ültetett volna, nap- és homokfürdőt létesített. Berndl szerző-* dését 1005-ben felmondták és ekkor Bécs városa maga vette a szigetet bérbe. A község uj fürdőalkalmatosságot épített, melyet 1907 augusztus elején nyitott meg. Szerény méretekből fejlődött fokozatosan a strandfürdő, amelynek fejlődését a sziget elhelyezettsége is nagyban segítette. A fürdő 1927-ben 11.000 öltöző-vetköző berendezéssel ren delkezett, ugy, hogy a legmelegebb napokon a fürdő a legnagyobb keresletnek is eleget tehetett. Volt idő.- hogy a Gánseháufelt 2tf.000 látogató 'ke-