Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-15 / 37. szám

DÉLMAGTABOBSZAG 1931 FEBRÖ*R M 13 Pengő havi részletre Standard » 23 „ „ - Philips » V Kerékpárok Hálózati Rádiók Varrógépek Gramofonok eteVíly ré*zI«<flKrte»r« 15 Onmolonlrmcn HlrtoniAqoh. J v»í... pariincl^. Kagy lovlIA mllhely. mm*,mm wii'Hiwn———i—miu,) i .» aiwmíhmwíiI mi ••— w MEGNŐTTEK ÉS ELINDULNÁM REOÉNY Irta: NaftSftk Inlits 21 Á másik' szobában valamit leejtett az Anyja, hangosan sóhajt s aztán hallani lehet, ^ogy jön az ajtó felé. — Nem alszol? Jobban »'agy-e már? Papni nyújtózkodva leszállt a díványról. — Igen. Valamit megehettem. Valamivel el­ronthattam a gyomrom. Az Anyja megértően jó voll hozzá, meleg, kövér tenyerével lesimit ott a a lánv fölkó-ro­lódott haját — Látod, mert nem vigyázó! magadra. Olyan falánk vagy, mint a fiatal galambok. Otthon, a Nagymamáéknál voltak galambok és *n még most is emlékszem rá, milyen falánk kis jószágok a fiatalok. Emlékszem rá, alig hogy tollasodni kezdenek, olyan szélesek, mint amilyen hosszuk a kövérségtől. S mégis min­dig sipognak. Ugy jajgatnak, mintha el akar­nának veszni az éhségtől. — Igen, lehet, hogy én is olyan vagyok', —­mondta Panni. — De azoknak nem prédikál mindig a mamájuk. — Nem hát, mert azok' csak állatok. De te okos kislány vngy s Anyukád azért pré­dikál neked, mert a javadat akarja. Milyen sápadt vagy és karikák vannak a szemeid flatt. Öltözz fel és menj ki kicsit sétálni. Alkonyodott, mikor Panni elment hazulról, tJCjött a lakásból, meri hiába lökélte el ma­gát, ugy sem tudta volna tovább szó nélkül hallgatni az Anyja beszédét. Milyen unalmas t ragaszkodó jósága, az örökösen jóakarata t>esréde. Sokszor érezte már, ^szívesebben venné, ha egyszer-kétszer ráütne az ahelyett, hogy Így agyonslmogatja a szavaival. Na, például, most is nekiesett volna, Tiogy meg­verje, oka lett volna rá, hogy levesse magát n díványra, vagy a parkettre hemperedjen dühében s aztán elveszítse magát és sirjon, kisírhassa kétségbeejtő szomorúságát. Ezek a lehetőségei sincsenek meg. Mit csináljon most itt az urcán. Még árvábbnak, clhagyatottabb­nak érzi magát a szürke, idegen emberek között. Nincsen, akihez egyetlen szól szól­hatna. nincsen, aki megmagyarázná neki az 'Met értelmét s kisegítené ezekből a bajokból ik$r jobbra, akár balra. Nem látott és nem hallott maga körül sem­mit, ami lekötötte voina a figyelmét Pedig szép volt ei az augusztusi alkonyat V nagy Forróságok megenyhültek, az emberek átélték •> petyhüdt unalom heteit s most könnyű ru­hákban, könnyed léptekkel jönnek-mennek az uccákon. Tul az Irodák és műhelyek robotos óráin, mindenkiben fölpezsdül az életkedv. A gépiró kisasszonyok mellett, ijkik nemrégen még bent görnyedtek' kopogó gépeik elolt, most vidám legénykék menetelnek, könnyű 'réfákat mondanak s nők és férfiak ugy össze­nevetnek', mint akik értik egymás tiikos gon­dolatait. Néha egy-egy sápadtképüV elsava­nyodott emberke is föltűnik a járókelők kö­rött, dc azzal most senki sem törődik. Beteg zegényke, segítsen hát magán, ha h*d. S ha nem tud, akkor elhullik s az élet átvágtat lölötte csörömpölő villamossaíval, csillogó lovasrendőreivel s az üvöltő automobilokkal, ikíkben összeborult szerelmes párok ülnek, a szél játszik a hajukkal s a kezeik különös játé­kot játszanak a kocsi mélyén. Panni Játja ezeket a párokat s megint fölébrednek előbbi gondolatai. , , De mft csináljon hova menjen, mibe kezd­jen? Nyolc óra még messze van. hiába állna hit ír őri) r>lá 07 asztal"* ilyenkor még bent fur, farag a műhelyben, arra sincs ideje, hogy egy pillantást vessen felé. Ferire gon­dolt, de nem akart vele találkozni. Talán soha nem is áll vele többé szóba. Mégis csak' ő az oka mindennek... Laci az más. Hirtelen ugy érzi, találkoznia kellene vele s mindent el kellene mondania ennek a lógó, sovány ka­masznak. De hol lehel ilyenkor9 Valahol talán otlhon ül az Anyja védő szárnyai alatt és verset ir. Csodálatos lehet, amint ez a teve­képű kamasz ott ül magábaroskadva az asz­tal előtt, bíbelődik a szavakkal s a hosszú ujjaival idegesen babrálja, nyomkodja az orra körül és a homlokán vöröslő pattanásokat. Panni érzi, hogy sohasem tudná szeretni s valószínűnek tartja, hogy mások is igy van­nak vele. Lehet, hogy ezért is olyan magába­zárkózott, szinte nevetségesen félénk és szög­letes mozdulatu ez a fiu. De neki most mégis múlhatatlanul szüksége van rá. ő az egyetlen, akinek mindent elmondhatna, aki bizonyára meg is értené a szavait. Arrafelé tartott, amerre Lariélí laknak g milyen különös véletlen, a fiu éppen most indult el hazulról s az uccasarkon majdnem egymásba ütköztek. — Szervusz! — kiáltotta Laci örömmel. — Szervusz, -- mondta Panni is s hiába emésztődött. a nagy szomorusácokban. han­gosan elnevette magát. Milyen ez az ember! Nagykockás, pepita térdnadrág volt rajta, világoskék lüszterkabát, fekete kis sapka a feje tetején s egy tengerész­pipa a szájában. — Valóságos őrült — gon­dolta Panni. — Mihez is hasonlít? — írsz még verseket? — kérdezte, hogy szóljon valamit, hogy újból ki ne fakadjon belőle a bántó, hangos nevetés. — Hogyne! — mondta Laci. Kivette a pipát a szájából s hangosan kiköpött a járdára, agy, ahogyan azt a részeges tengerészekről szóló novellákban olvasta. — Ha jól megy, őszre kihozok egy kötetet. De te mért vagy olyan rossz szinben? Alig lehet rádismerni. Panni visszazökkent előbbeni hangulatába — Lehet, hogy valami bajom van. Való­színűleg beteg vagyok. > — Ugy, akkor mért nem mégy orvoshoz? — Igazán olyan vagy, mint valami nagy­apa. Ez a pipától van. Mi? Közben céltalanul megindultak. Beszélget­tek, de nem tudtak megmaradni egy témá­nál, ide-oda ugráltak' a gondolataik S mind a ketten érezték, hogy ez az egész nem egyéb üres fecsegésnél. Pedig lenne komolyabb mon­danivalójuk is. Laci oldalról meg-megnézte a lányt s nagyon nem tetszett neki a sápadt­sága. Kíváncsi volt, mi történt ve!e, hogy igy megváltozott. De hogyan kérdezősködjön nála, az előbb ís észrevehetőiig kitért a kér­dései elől. Panni is átpillantott néha a fíura, vizsgálgatta, milyen hangulatban van at B mérlegelte, szólhat-e hozzá őszintén s anél­kül, hogy az visszaélhetne bizalmával. Rá­szánta magát. Kertelve, nagy huzavonával kezdte. — Nem egészen értem, — mondta a fJa * megállt. Szájából kivette a pipát s a karja szögbehajlitva megállt a levegőben. — Ha jól értem, azt mondod, hogy izé, nem tudora jól értettem-e, azt hiszem azt akartad mon­dani, hogy viszonyotok volt egymással. — Igen, — felelte a lány. — De ne csodál­kozz olyan feltűnően, hiszen megállnak körü­löttünk az emberek. Miért öltözöl ilyen fel­tűnően, olyan vagy, mint valami bohóc. — No és a Feri? Mit szól ő a dolgokhoz? (Folyt, kóv.) MCMTMAN CIPöK BALLY CIPŐK Beltf ároii tipöüzletSB te Síícheun ro*íbérhdi Gyorsasági verseng gtpMmzfcbeii és varrásban* A „Csepel" varrógépeken tartandó varró* 6* hlmsögyorsaságl verseny feltételei» Díjazásban részesülnek a?ok, akik a kitűzött feladatokat legjobban, legszebben ds leggyorsab. ban végzik el. MINDENKI RÉSZTVEHET ugy a gyorsvarró, mint a gjorshimző, valafMnt a szabadon választott versenyeken. A versenyek ugy a fővárosban, mint a vidé­ken nyilvánosait. NEVEZÉSI DU NINCS A munkákhoz szükséges anyagokat » verseny, zők részére a helyszínen osztatjuk szét teljesen díjmentesen. A VERSENYEK TÁRGYA: < Győr*varrás: Elkészítendő t drb. előszabott női kötény, két zsebbel, >Csepeb gyors­varrógépen. II. Gyorshlmrés: Előnyomtatott minták himzé >Csepel« háztartási varrógépen. a1* Fehérben: 1. monogramra, 3. angol madeira, 2. madeira 4. tüll applikáció, 5. richelieu. b) Színesben; 1. pamutfelvarrás magyar motívumokra, 2. tüfestés. III. Szabadon választott munka: Időtartam 50 perc. Tetsz<sszerinti'kisebb művészi munka komplett elkészítése saját mintájával és saját anyagán. — Tekintettel arra, hogy a ver­senyek folytatólagosak, mindenki több mun. kacsoport elvégzésében vehet részt. Mintáulsrnlgálé eredeti rajaokat bárkinek kl bánságára beküldjük. A jelentkezés egyszerű levelezőlapon történik a választott munkák .számainak megnevezésé­vel: »Csepe! varró- és himzőtanfolyam Budapest, IV., Ferenciek tere 3. cimre vagy bármely »Cse­pel«-varrógép ler»kstosnál. Nevezési zárlat: 1931. február 23 A kiállitás és versenyek színhelyét ugyanitt közölni fogjuk. A verseny Időpontja: 1931 március 1, vasárnap délelőtt 9 óra. A versenybizottság ellenőrzi és elbírálja, hogy a ki­tűzőit varró-, illetve hímzőm unkát ki végezte ej: «) legjobban, b) legszebben, c> leggyorsabban. A versenyek egyesitett eredményét egy pártat­lan szakértőbizottság fogja megállapítani és tt oszlásra kerülnek a következő dijak: I-ső dij: 1 drb. >Csepel« háztartási zárszek­rényes varrógép. 1 drb sGlobusc zománcozott luxus asztaltüzhelv, vagy 1 drb fehérre zo­máncozott modern 3-égős gáztűz­hely, sütővel és tányérmelegitővel. 1 drb luxus gázfürdőkályba (fair* szerelhető), vagy 1 drb luxus szén. tüzelésű zománcozott kályha. 1 drb »CsepeI« női:kerékpár teljes felszereléssel 1 drb »CsepeI« varrőgépmotor. 1 készlet háztartási főzőedény be­rendezés 30 kg súlyban, tetszés sze­rinti szinben és beosztásban, ötven pengő készpénzben. 1 pár gázvasaló, gázhevitővel, nik­kelezve. 1 drb varrógépre szerelhető varrófény X—XV-ik dij: 1—1 drb nikkelezett szénvasaló.­XVI—XXV-ik díj: Elismerő oklevél. Hogy ezen a versenyen mindenki egyforma lrílt. fással vehessen részt, a rendezóhizpttság uj, de raír bedolgozott >Csepel! háztartási és háziipari, valarpint a legújabb tipusu >Csepel« gyors-varrógépeket bocsát a verseny céljaira rendelkezésre. A versenyen elkészített női kötényeket a gyár igai­gatósága jótékonysági alapon fogja szétosítate!. A versennyel kapcsolatosan »Csepel«-gép«ken kései­tett müvészj kézimunkákból kiállítást rendezünk. Il ik dij: "Il-ik dij: rv.ik dij: V-ik dij: VI-ik díj: VH-ik dij: VlII-ik dij: IX-ik dij: H. 1 Vendeoekeí ugy a versenyen, mint « M,MIIUW>n elvesen IA< a Ren^EXÓBLZOTTSAG.

Next

/
Thumbnails
Contents