Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-15 / 37. szám

~193í február VS. ÖÉLMAGYARÖBSZAG f arsangi nagpásár! férfi fracklngek, gallér és nijakkcitűOk ab« Az összes báli dolaok: tlöSlSayák, csípitek, mm. grJ^gftü csaltok stb. óriási választékbqji, úgyszintén nagyon előnyös szabott árakon Pollák Testvéreknél. Külön fehérnemű osztályé Nagy kalaprakíár, 35 A viiághirü CL P, B. Bemberiielyim harisnyák gyári lerakata. Az ügyész ur szépunokája Irta Tonelli Sándor.. Egy képes újság fekszik előttem, amelynek ekő oldalán két jóképünek látszó fiatal sze­mély mosolyog egymásra. Az egyik Lennarl svéd herceg, a másik Karín Nissvandt kis­asszony, akik jegyeseknek szeretnék tekinteni magukat, ha a szigorú svéd király, mint csa­ládfő, hajlandó volna beleegyezni a morgana­tíkus házasságba. A svéd királynak azonban kifogása van Karin Nissvandi kisasszony el­len, mert nem uralkodói, hanem csak nagy­kereskedői famíliába született bele. Bizonyára 0 családfa jövendő tisztaságát félti a fiatal hölgytől, aki lehet szép is, okos is, elvégez­hette a leánvliceum nyolcadik osztályát, csak éppen nem egyenrangú, mert a gólya eltévesz­tette a házszámot, mikor belerakta a böl­csőjébe. Azt mondják, hogy Stockholm és Svéd­ország közvéleménye nagyon fel van hábo­rodva a király magatartása miatt. Első eset hosszú évtizedek óta, hogy a királyi család vérszerinti nexusba kerülne a saját népével és a király az, aki megakadályozza. Svéd­ország közvéleménye erősen demokratikus és <a események bírálói bizonyára felvetik azt a kérdést, hogy egy évszázados kereskedői famíliának a leánya mivel rosszabb például egy balkáni sertéspásztor és kecsketolvaj uno­kájánál, akinek egyenrangúságát senki sem vonja kétségbs. És amilyen tiszteletlenek ilyen természetű dolgokban a polgári sorba bele­született halandók, feltételezhetem még azt fs, hogy vannak, akik a király ur őfelségének saját családfáját kezdik Irtatni és felemiitik az ügyész urat, a család legrégibb ismert tagját és a tiszthelyettes urat, a dinasztia alapitóját. A forradalom előtti Franciaország idején, Pau városában élt egy Henri Brrnadoife nevü tőrvényszéki ügyész, akinek volt egy Jean Baptiste nevü fia. Ez a Keresztelő János nem nagyon szerette a könyvet és a betűt és tizen­hét esztendős korában felcsapott katonának. Esztendők alatt tiszthelyettes lett belőle és legszebb reményei lehettek, hogy harmincöt­negyven esztendei szolgálat után, mint kapi­tány vonulj in nyugdíjba Franciaországnak' valamelyik eldugott vidéki városában. Jött azonban a nagy felfordulás és vele a háborúk' hosszú sora. amelyek páratlan előrehaladási lehetőségeket nyújtottak olyan fiatal tisz'ek­nek, akik eljegyezték magukat a forradalom­mal. Harmincnégy éves korában tábornok volt, harmincöt esztendős korában pedig, Bonaparte egyiptomi tartózkodása idején had­ügyminiszter. És még azí sem lehet mondani, hogy érdemtelenül jutott ezekhez a míitósá­gokra Tehetséges katona volt és jó szervező, kortársai nem is vonták kétségbe képességeit. Személyéről azonban saját maga volt a leg­jobb véleménnyel: mindig azt hitte, hogv sú­lyos igazságtalanság történi vele, mikor Bona­parte elébe került és tüneményes emelkedése során nemcsak a konzulságig jutott el, hanem fejére tette még a francia császári koronát is. Bernadotte tábornok' sohasem is szolgálta teljes sziwel Napoleont. Az államcsíny al­kalmával félrevonult abban a reménységben, hogy talán nem sikerül és akkor ő nyomul előtérbe. Pedig még sógorságban is volt a Bonaparteokkal: Clary marseillei bankár leánya volt a felesége, akinek testvérét Bona­parte József, a későbbi spanyol király vette el. Mégis csak beletörődött a megváltoztat­hatatlanba, szolgálta Napoleont, elfogadta tőle a hannoveri alkirályságot, a marsalli rangot és Ponté Corvo hercegének címét. De egész szereplése tele volt lefojtott indulatokkal, lep­lezett gyűlölködésekkel, sőt még olyan csele­kedetekkel is, melyeket morális időkben fel­ségárulásnak szoktak nevezni. Szinte azt kell feltételezni, hogy lelki megkönnyebbülés volt számára, mikor sikerült neki elhagyni Napo­leon szolgálatát, b$>gy trónörököse legyen Svédországnak. Ennek a trónörökössé választásnak a rész­letei ma sincsenek teljesen felderítve. Napo­leon, mikor értesült róla,' hogy Bernadotte neve van kombinációban, az egész ügyet sza­márságnak mondottá és nem volt hajlandó vele foglalkozni. A svédek azonban akkoriban háborút viseltek Oroszországgal és az öre­gedő, gyermektelen király mellé katonát kerestek trónörökösnek. Bernadotte ügynöke, Möller Károly Ottó báró nagyon ügyesen dol­gozott és a svéd Riksdacj Franciaország mar­salljai hívta meg trónörökősnek. Pályafutás­nak mindenesetre nagyon érdekes: törvény­széki ügyész fia Franciaország egy kis vidéki városában, tiszthelyettes a királyság idején, tábornok és hadügyminiszter a forradalom alatt, marsall és herceg a császár szolgála­tában és végezetül trónörököse és királya egy idegen országnak, amely nemsokára részese volt a Napoleon elleni nagy szövetségnek. A kisebb dolgokról, hogy -a katolicizmuson kezdte,! volt ateista és mint az evangélikus svéd államegyház feje végezte, beszélni is fölösleges. Azt már IV. Henrik is megállapí­totta ugyanis, hogy Páris fölér egy misével. A norvégok kiváló írójának. Kjellnénnek van egy könwe: y>Napolcon körül*. Tr.!án a legérdekesebb könw, amely valaha Napóleon­ról megjelent. Sajnos, magyarra nincs lefor­dítva, akik novérgul nem tudnak, csak német forditáiban olvashatják. Ahol ebben a könyv­ben előfordul Bernadotte reve. pedig elég sokszer előfordul, a szerző sohasem mulasztja el, hogy valami gyilkos megjegyzést ne fűzzön hozzája. Különösen ott, mikor Bernadotta, mint a szövetségesek katonai tanácsadója azt, amit a forradalmi hadseregben és Napóleon­tól tanult, felhasználja és gvümölcsőzteí; volt hazája ellen. De Kjellén erkölcsi. felháboro­dásának nyitja mégsem ez: a forradalmi múlt­jával teljesen szakított Bernadotte volt az, aki Norvégiát fegyverrel kényszeritette a svéd unió elfogadására. Politikában azonban nin­csen erkölcs: mig Napoleon valamennyi ro­konának és szatellesének csillaga letűnt, ber­nadotte, aki Károly János nevet vette fel királyi minőségében, meg tudta tartani trón­ját és megalapítója lett a mai svéd dinasz­tiának. Ennek' a Károly Jánosnak szépunokája a mostani svéd király, aki Lennart herceggel és Karin Nissvandt kisasszonnyal szemhen védi a dinasztikus egyenrangúság és kék­vérűség elvét és nem akarja beleegyezését adni a morganatikus házassághoz. A néhai ügyész ur, a néhai tiszthelyettes ur és a bankárlányból lett királyi ősmama, ha le­tekintenek a felhők mögül, bizonyára helyes­lőleg veszik tudomásul ezt a szigorúságot, amely meg akarja akadályozni a királyi vér­nek plebejusi sejtekkel való keveredését. Vagy király valaki, vagy nem. Ha király, akkor legyen állásának, méltóságának és a hozzája fűződő kötelességnek tudatában. Ezt kötelessége tudomásul venni Nissvandt kisasszonynak kötelességük tudomásul venni a svédeknek, kik demokráciát és más hasonló dolgokat emle­getnek és azt merik mondani, hogy éppen' a svéd dinasztiának nem volna szabad ilyen magatartást tanúsítani. De ugy látszik, a své-. dek elfelejtik, hogy a királyok azok, akik leghamarább felejtenek. Elfelejtik még 8 maguk ősét is, ha az véletlenül nem király, hanem törvényszéki ügyész volt egy idegen országnak kis vidéki városában. '"WBBBH—MBWWCTPy A Kardos-téfztákj minősége mindenkor megbízhat H- I iMInde nUtl e?t kér|e'l!| Ü m 0m%a #)«» mm, S&lUltáBRSrénttftSl üUClú lligycn meghosszabbítva I HM TeHniptlel a farsangi'e'TPzbá'aVra, va«»rran é* híU". főn <15, 15-íni 6 Hrh mOvészi kiviteli! leveleié, lapét 5 pengőért kAssltek, melyhez egy 18x24ea pncsvi á < inqyen adok! miYZ RUDOLF Somogyi ucca 24. •mmn Dunaparion pontJAü ü| vezetés mellett ajánlja i Blőkalí, patinás szállodájának sryőnyörü szobáit a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakon: Egy ágyas uccai . . . . . udvari . . . Két ágyas uccai dunaparti ndvari 10—lfi-lg 6—10-iflp 24—40-!* 20—24-isr 15—18-ig A jobb i>zobíl< Arai ftlrdfluzoMval ártendffk. Mindím mohában én ooelejrrti, toleíon éa ridlA. fltprml árak: Complett reggeli i káv& v. tea v.kakae eerv tolással, vaiial és iam-el . . . P 1.90 KlWnö ebéd v. vacsora menO . P 14$ Kltl)n4 ebéd v. vacsora menQ előétellel . P 4,— E*en lapra blvatUoxdaaal a uoBadrakbtfl kUlön enuedméns Sxobareadeléa 1 eOc'O/ea 2—3 nappal előbb esskaélentfA. Brl«toI-ertl!od» siobiíból és terrseeiáról í líggyBnyörQbb küitlB nyílik a. DunAra én a badal hegyekre 2' I Jul&almoszoii raMár tolyián 25% árleszállítás! Felöltő, férfiöltöny 50 P Divaínadré", gyermekcllőny 9 P Munkanadrág 4 p Földes Zoltánnal, a Hid uccában, '*BSBgr& Mérték után divaioitőny 80 P

Next

/
Thumbnails
Contents