Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-15 / 37. szám

Hatvanezer pengővel kevesebb §úzaáóí veieiíeU Ki, meri egyre csökkennek a lakásbérek (A Délmagyarország munkatársától.) A közvéleményt és a hatóságokat egyre gyakrabban foglalkoztatja a lakbérek csökkenésének problémája. A legtöbb háztulajdonos, akinek házában megüresedik egy-egy lakás, tapasztalatból tudja, hogy a régi béreket nem tarthatja fenn és nem szivesen bár, de egyre többet enged követeléséből. Csak a város az, amely mereven tarifa lakbéreit, pedig ma már a városi épületekben szedett lakbérek és üzletbérek a legmagasabbak a városban. Mivel pedig Szegeden a város a legnagyobb hazíur, a magas városi bérek miatt nem szállnak le kellő nivóra a magánlakások bérei sem. A bérek általános csökkenését a városi adóhivatal kimutatása illusztrá'ja a legkétségbevonhatatlanabbul. Az adóhivatal most kezdte meg a házadókivetések kézbesítését. Erre az évre 1,696.581 pengő házadót vetettek ki, mintegy hatvanezer pengővel kevesebbet, mini a mult évben. Ennek a lakbérek csőkkenésében van az oka. Az adóhivatal kimutatása szerint a szabad lakások száma jelenleg 13.300, a kötött lakásoké pedig 4610. 1929-ben Szeged területén még 12.000 kötött lakás volt és 1930ban kereken 7000, a kötött lakások száma tehát rohamosan csókken és egészen rövid idő alatt bekövetkezik az a háztulajdonosok által most már nem is nagyon óhajtott idő, amikor a kötött lakások végleg eltűnnek. Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! B. lapjának február 11-i számában őrömmel olvastam a ^Felekezeti béke* cimü vezércikk élvezetes és szellemes fejtegetéseit Az őröm azonban csak addig tartott, amig könyörtelen ridegen nem meredezett felém ama szomorú tény, hogy a felekezeti béke megvan zavarva. Miért van megzavarva, feldúlva a feleke«eti béke? Talán szentségtelen kezekkel illették egymás vallásának alaptételeit? Talán a hitvita mérgesedett mértéken tul? Talán egyes vallások belső értékének összehasonlítgatása volt a civódás oka? Egyik sem! A felekezetkőzi béke megvan zavgrva, mert az egyes felekezetek biztokállománya nem arányos, nem igazságos. Ez magvarul annyit jelent, hogy a világi életben. tehát hivatalokban, pozíciókban, hatalomban egyik felekezet hivei túlsúlyban vannak" a másik felett és ezt a másik igazságtalan mellőzésnek érzi, casus bellinek tekinti. Nem vagyok" sem jós, sem próféta, csak rsak egyszerű, józaneszű polgárember, de megjövendölöm, hogy ez a harc nem fog elülni, a felekezeti béke nem fog helyreállni. Egy-egy sikeres csata után, amelyben a pozíció egyik, vagy másik ölébe hull, a győztes felekezet mindig meg lesz elégedve; a vesztes érzi a mellőzést, harcot kezd az elvesztett sánc visszahóditásáért, sőt a harc heve ujabb hódításra ingerli. E harc tehát örök! E téren megbékélés nincs! Hiábavaló a barátkozás a fehér asztalnál, ez nem békét, csak fegyverszünetet jelent s legközelebbi ütközetig. Az embereket Isten teremti, az ö bölesefége adja a tehetséget, képességet, rátermettséget utravalóul az életre. Hogv ki milyen vallásban születik, az véletlen müve. Ha tehát hazánk felekezeti békéje attól függ, hogy egy-egy hatalmi helyet ilyen vagy olyap vallású ember töltsön be, ha egy közület valóságos, vagy tiszteletbeli c'ignitáríus^inak kiválasztásánál az a döntő, mily felekezetű a lakosság többsége, ez a közre is sikerrel csak akkor valósitható meg, ha a Mindenható minden felekezetből egyformán, vagy legalább arányosan teremt rátermett rmbereket, akik nemcsak beülnek a hivatalba, de be is töltik'. Addig a felekezeti elv, az úgynevezett felekezeti birtokállomány fogalma, a közéletnek bomlasztó bacillusa marad, amely csak a felekezetek harcát, a közérdek kárát fogja okozni, anélkül, hogy fény és dicsőség hárulna arra H ^^ F^ ÍNL TÍ I ÉL Í|Í» legújabb 10 felvoaásoc kalandorfllmje A rejtelmes garázs és i kísérő műsor hétfőtől szerdáig a Korzé MOiftilP EIÍ*dleok keidote 8, T, 9, vaeir- ét ünnepnap 3, 5, 7, 9 őrikor a felekezetre, amelynek hívét bár tehetség és arravalóság nélkül, sikerül egy hivatalba vallási zászló alatt beharcolni. Nagy tévedés tehát addig békepoharakat üríteni a felekezetközi megbékélésre, amig a harc okát el nem távolítják, ki nem irtják, hogy magva se maradjon. Vissza kell térni Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, báró Eötvös József, Irányi Dániel és követőiknek magasztos elveihez, vissza a szabadelvüséghez — különösen Vallási téren és nem szabad ernyedni annak hangoztatásában, hogy a vallás mindenkinek magánügye és valamely felekezethez tartozás nem lehet gát, vagy fék az állampolgári jogok gyakorlásánál, de nem lehet motorikus erő sem, amely egy vagy más hivatalba, pozícióba repít Nics szánalmasabb és rombolóbban ható látvány, mint amikor vallási alapon ül egy oda nem való tehetségtelen ember valamely közéleti pozícióban. Az ügyek sikeres intézésével megbirkózni nem tud, munkája szánalmas vergődés, minden pillanatban összeroppanni látszik a nem neki való teher alatt; amidőn azután a nyilvánosság birálat alá veszi a középszeren alul mozgó tevékenységet, ő az első, aki felőlti a vallás, a felekezet köpenyegét, kibontja a zászlót.és veszélyben valvallásunkí jelige alatt vezeti hadba a kiáltozni mindig kész pártfogókat. Igy lesz azután a vallás védőpajzs, amely mögött a tehetségtelenség, alkalmatlanság, rá nem termettség biztonságosan meghuzódhatik". Bizonyára igen sokan vannak, akik belátnak' a kártyákba, akik felismerik az átlátszó játékot, de a szent felekezeti birtokállomány védelmében rosszul értelmezett felekezeti szolidaritásból inkább félreállanak, semhogy abba a látszatba keveredjenek, mintha vallásuk ártalmára cselekednének. Azért ne keljenek fel a békeasztaltól, járjon körbe a pohár, hangozzék a szó, mert a legközelebbi harcig is jól esik együtt látni a különböző felekezetek vezéreit, "hadd higyje a nép, az istenadta nép, hogy itt valóságos békéről van szó, nem pedig fegyverszünetről. Az idegek időleges pihentetése is meg nyugtató. A poharak" között némely ercb^r el-elgondolkodik. Ha volt a békelakoma résztvevői közöli ilyen elmélázásra hajló, vájjon nem jut' 't-e eszébe, hogy miért épjien csak a katolikusá nak kell békülniők a protestánsokkal és megfordítva? A többi felekezet kivülmarad a szolidaritáson? Vagy azokkal nem áll a harc? Vagy talán a hatalom és többség elve feleslegessé teszi a kisebbség vágyainak, óhaiainak, jogainak a meghallgatását? Még élénken emlékszem a trianoni békediktátum külső körülményeire. Büszkén ülték körül a béke zöld asztalát a győztesek, katolikusok és protestánsok vegyesen' és a győzelem, a hatalom és a többség jogaira hivatkozva szabták meo a birtokállománvt, ellentmondást nem tűrve. És mi legyőzött katolikusok, protestánsok, minden más felekezettel együtt fogcsigorgatva kényszerültünk tűrni és elfogadni az úgynevezett béke feltételeit Ha a többség és hatalom ez a példája indította a katolikus és protestáns vezéreket arra, hogy a felekezeti béketárgyalásokról más bevett vallásfelekezetek vezetőit kirekesszék ugy legyen szabad figyelmeztetnem arra, hogy az »Alliance Israelite Universelle«-nek még oly válságos körülmények kőzött ís slkerült fel vétetni a béke okmányba a kisebbségek védelméről szóló szakaszokat, amelyek alapján a magyar kormány beleszólhat az utódállamok magyarságának ügyébe. Ezzel nem kérkedni kívánok, csak azt Illusztrálni, hogy nincs az a többség és hatalom, amelynek alkalmas pillanatban egy elenyésző kisebbség nagy szolgálatot tenni nem tudna. Egyébként helyesen tőrtént, hogy az in egyházam nem hivták a békelakomára. Ünneprontó lettem volna. Nem állhattam volna meg, hogy ne h$ngortassám mindig vallott elvelmet Az állam és a társadalom szempontjából veszélyesnek tartom a köz mezejét, mely minden becsületes polgárnak szabad érvényesülési tere, felekezetek' kőzött, felekezeti "szempontból felparcellázni. A vallás megszentelt jelvényei közül a kereszt nem lehet bunkó, amely a velem versenyzőt, leteríti, a kakas a templom tornyán nem azért van, hogy riadójelt adjon, ha eg*' protestánsnak vélt pozíció veszélyben forog Egyenlő joguak' vagyunk e haza gyermekei mindannyian, egyenlő kötelességek is terhelnek, bártnily szín alatt Imádjuk is az Istent Semmiféle egyháznak azt a jogát, hogy a közéletet birtokba vegye, azon másokkal osztozzék, el nem ismerem, hatásaiban végzetes nek tartom és pedig elsősorban az egyházra amely a viszonyok és a korszellem váltortával elsőként sínyli meg a rossz politikát. A vallás az emberek egyenlőségét és az egyetemes emberszeretetet kell. hogy hirdesse és tegye vérévé saját híveinek". Saját egyházam ugy most mint a jövőben minden előnyt el fog hárítani, amelvet egyéb felekezetek az egyetemes nemzeti birtokiHo mány felekezetek szerinti felparcellázásából neki juttatnának, mert vallásom híve! az emancipációt és recepciót nem egyes felekezetek juttatásának, de az egyetemes magyar nemzet akaratának köszönhetik és méltán lehetnek büszkék arra, hogy az ő egyenjogúsításukat osztatlanul, egységesen általános nemzeti érdeknek ismerték el. Mi tehát nyugodtan beváj-juk' a birtokállományoknak részarányositását és teljes felosztását, azon tudatban, hogy amint a nemzet leküzdi a megcsonkitottság nehéz, keserves megpróbáltatásait és őnerejenék tudatára ébred, pehelyként fogja lerázni a felekezutieskedés jármát és diadalra juttatja az egyenlő jog és szabad érvényesülés minden akadályon keresztül diadalmas nemzetboldogitó elvét Addig ís áldás, békesség? Maradtam Szerkesztő urnák mindenki? szolgálatkész híve ír. Rlcril >m«i