Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-13 / 35. szám

1SS1 fetrofe W. BÉtMAftTABOKmO » Hatvanezer pengő szubvenciót kap a szegedi színház vállalkozó Igazgatója k kÖzgrtUés nem klrán önálló operatársulatot — Dr, Szalay József beszéde a szta« ház! koltora támogatásáról — A polgármester választja kl a nálvázók közöl az Igazgatót Interpelláció a közgyűlés nyilvánosságának megsértése miatt fA Délmagyarország munkatársától.) Há­romnegyed 5 órakor nyitotta meg dr. So­mogyi Szilveszter polgármester csütörtökön délután « folytatólagos rendkívüli közgyűlést A' kisgyűlés kiegészítő szinházi javaslatát dr. Pálfg József polgármesterhelyettes ismertette. A kisgyűlés javaslatának lényege az, hogy a szinház évi segélge évi 60.000 pengő legyen, 6 vállalkozó mentesüljön a külön operatár­Nzlat szervezésének kötelezettsége alól, de mondja ki a közgyűlés, hogy a város a buda­pesti Operaház együttesének vendégszerepel­tetésére egy év alatt legfeljebb 20.000 pen­gőt költhet. Az Operaház együttesének ven­dégs^erepeltetésére a város vállaljon kőtele­aettséget. A kisgyűlés azért nem javasol kisebb szubvenciót, mert attól tart, hogy ebben az esetben * város rövid időn belül ismét a házikezelés felújítására kéiivszerülne. (Helyes­lés.) Dr. •vitéz Gárgyán Imre szólalt fel elsőnek. Abban a reményben fogadja el a javaslatot, hogy a városra a javasolt szubvenciónál na­gyobb teher nem háramlik. Javasolja, hogy as igazgatót a pályázat alapján ne a kisgyű­lés, panem a közgyűlés válassza meg Bástyái Hollze; Tivadar volt a kővetkező felszólaló. A kisgyűlés ja­vaslatát nem fogadta el. Szerdán valaki a javas­lat ellenzékét demagóg­nak minősítette. Ezt .isz­szautasitotta De tiltako­zik a polgármester egyik kijelentése ellen is, amely szerint aki a szülővárosit szereti, az megszavazza a nyolcvanezer pengő szub­venciói. Kultura csak ak­kor van, ha nem a szo­ciális nyomor kiséri. Az igazgatóválasztás jo­gát a közgyűlésre kell bizni, amely kevésbé megközelíthető, mini a kisgyűlés. Dr. Szivessy Lehel: Nem lehet ilyent mon­dani a kisgyülésről I A polgármester: Nem ugy értette ezt a szó­nok. A kisgyűlés kisebb, tehát könnyebb tere van a korteskedesnek. Pásztor József Személyes kérdésben szólalt fel. Hálás Holtzer­nek, amiért reflektált egyik tegnapi kijelen­tésére, amellyel azonban nem őt támadta meg, hanem egy másik városatyát. (Derültség.) Holtzer Tivadarnak az a kijelentése, hogy szociális nyomor idején nem lehet kuliurpoíi­tikát csinálni, a legsötétebb kulturális nihi­lizmus. A Népszava cimü politikai napilap­nak, a szocialisták orgánumának, van olyan szociális érzéke, mint Holtzernek s ennek az újságnak állandóan nagy és nívós szinházi és művészeti rovata van. Azt az alkalmat, hogy a tegnapi közgyűlésen használt egyik kifeje­zése miatt módjában van fölszólalni, Elhasz­nálja annak nyonjatékos hangsúlyozására is, bogy a baloldali politika és •világnézet egy­részről a legteljesebb szociális megértest, más­részről a legtisztább kulturális emelkedettsé­get jelenti. Az emberiség nagy szellemei na­gyon kevés kivétellel, kezdve a görög kultura fóleszméjésétól... Hajnal István: Akkor még nem is volt bal­oldal! Pásztor József: Ha a bizottsági tag ur olyan jéí tudná az egyetemes európai jogtörténetet, mint araii^ei? jól kellene tudnia f-v^tallrnr.Asá­bdityal Ha//»•• Tivadar nál fogyat, akkor tudná, hogy baloldal igenis volt például a görögöknél és a karthagóiak­nál is. Az emberi kultura legnagyobb szóvi­vői és harcosai, ismétlem, mindig progresszi­visták voltak. Európa ma élő valamennyi nagy embere haladás dolgában Anatole Franoe és Romáin Rolland eszméit hirdeti A bal­oldali világnézet igenis az emberek minél szélesebb rétegeire kiterjedő jólétet akar, de akarja a minél szélesebb rétegekre kiterjedő kulturát is. (elyeslés.) Petrik Antal tegnap! Indítványát íeutartja azzal, hogy a város csak 40.000 pengőt adjon. Dr. Szalay József szólalt fel ezután általános figyelem köze­pette. Megállapítja, hogy ez a közgyűlési harc a kultura ügyének és a pénzügyeknek az ösz­szeütközése. A kultura soha sem volt ingyenes, az érte hozott áldozatot mindig visszakama­tozza. A kultura és a közgazdaság érdeke nem ellentétes, ahol kultura nincs, ott nincs közgazdaság sem. A kultura legfontosabb ható­eszköze: a könyv és a színház. A legnemze­tibb é6 a legnemzetközibb, a kgarisztokratább és a legdemokratikusabb kultúrintézmény a szinház. Budapestet a szinház magyarosította meg. (Helyeslés.) A nemzetközi kultura kin­cseit hozza el, de a nemzeti irodalmunk kin­cseit exportálja is. A srfnhfz s legarisztok­ratikusabb intézmény, mert a kiváló értékeket őrzi meg. Pásztor József: Molnár Tenne. Szalay József: Az értéktelenséget ha be­folyásokkal ideig-óráig meg is tűri, de csak­hamar kiveti magából.. Pásztor: Zsirkay János. Szalay József: A szinház a legdemokratiku­sabb kultúrintézmény, mert a közönség a leg­tisztább népszavazással dönti el a szinház működésének értékelését. Ezután a szegedi színházról beszél és megállapítja, hogy azok­nak a szegedieknek az utódai, aktk százegy né­hány évvel ezelőtt menedéket nyújtottak a magyar színészetnek, ma nem bunkózhatják agyon a szinfiázat. (Taps.) Meg kell ol­dani az uccák világításának, a nedves pince­lakások problémáját is, de nem a szinház­ügy rovására. Meg van győződve, hogy el­jön a korszak, araikor a város szociális prob­lémáinak megoldására is sor kerül. Ha bí­zunk a haladásban, nem követhetünk el bal­lépést a kultura ellen. Szegednek nemzeti szempontból nagy hivatása van, hivatásának teljesítését egyetlen másodperccel sem 6zabad késleltetni. Minden erővel igyekezni kell min­den vonatkozásban Szeged központosításának kiépítésére. (Taps.) ö^ébB r*» Oi titka SAR<§» Or. Ktrtil B4Je A kővetkező felszólaló dr. Kertész Béla A szinház éppen ugy hozzátartozik a város kulturális arculatá­hoz, mint amennyi­re hozzátartozik az egyetem, a könyvtár és a muzeum. Szin­ház nélkül nagyvá­rost nem lehet el­képzelni. A szinház, ha hivatása magasla­tán áll, idegenforgal­mat is vonz. A sdn­ház nemcsak a szin­házbajáróké, hanem a város egész társa­dalmáé. A kisgyűlés javaslatát elfogadja azzal a módű6}tással. hógy az igazgatót se a kisgyűlés, se kő:­gyűlés, hanem a polgármesttr válassz^ meg. lájer Dezső szólalt fel ezután. Nem híve annak, hagy • szinház magánvállalkozó kezébe kerüljön, szerin­te helyesebb a hádkeza­lés. A szociáldemokraták a kuIturáért mindjg ké­szek az áldozatra. De amikor éhezők vannak, ei mindennél fontosabb. Nem a kövezet és a csa­tornahiány miatt tagad­ják meg a javasolt szub­venció megszavazását, ha­nem azért, mert ma Szegeden it munkások ezret éheznek. Feleslegesnek tartja a szul> venció összegének meghatározását, a pályázó Igazgatók mondják meg, hogy mekkora szub­venció esetén vállalják a színházat. Javasolja, hogy s közgyűlés a szinházi válság megol­dása ügyében forduljon a kultuszminiszter­hez és kérje, hogy a rádió előfizetési dijak egynyolcadrészét fordítsák a színházak sza­nálására, addig is térjen a közgyűlés napi­rendre a javaslat fölött Az utolsó szónok Deák János volt. Nem járt felsőbb iskolába, de tudja, hogy az em­beriséget a szellemi munka emelte ki a bar­Lál»t DttiS Express Fehérheti ajánlat! Csak ma és holnap! HHaszcsiitos nfil nadrág, kis MMvai..... l'S® Neltézminüségii, hibátlan atlaszesikos nadrág . 1*85 I. szines női glace keztyii 4"90 fehércégtáblás BOROS MIKSA Széchenyi Htt tX. (Blau lAszW melleit) Fióküzletem »Itic»!

Next

/
Thumbnails
Contents