Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-13 / 35. szám

DÉLMAGYARORSZAG MtíB, •c«rkeMM*«D: Somogyi ucca HS.LM& Telotoa: Í^.JJ.^KladObivninl. hHleMtakOarvMi «• legylroda Arad) ucca 8. Telefont - Nyomda t tö»» UpOl ucca 19. Telefon t Xe-34. TAvlrnfl le«életin DélmapyaroT»»éo aceged. Hegedűs és Avenol Hegedűi Lóriéi, akit se név, se pedig egyé­&íség izeriat nem kel! e lap olvasóközön­ségének bemutatnunk, a közelmúlt napokban Genfben járt és ez alkalommal megvizitelte Aveool miniszter urat, aki mostanában Sir Eric Drummondot helyettesíti a Népszövet­ség főtitkári székébea Sir Eric Drammond mostanában hosszabb időre el van foglalva Délamerikában. A délamerikai latin államok ugyanis némi mellőzések miatt kiugrottak a Népszövetségből és minthogy az ilyen lépés könnyen követésre találhat, a szövetség ma­gát a főtitkárt küldte el Délamerikába, hogy i renitens országokat visszaterelje a szövet­ség kebelébe. Szóval most Sir Eric Drummon­dot Avenol ur helyettesíti, akit viszont He­gedűs Lóránt abból az időből ismer, mikor péijrügyminisztere volt Magyarországnak és agy heroikus erőfeszítéssel, amely akaratán kí­vüli okok következtében összeroppanással vég­ződött, kísérletet tett ar infláció folytán tönkre­ment magyar pénzügyek rendbehozatalára. Avenol miniszter akkor Budapesten megláto­gatta Hegedűs Lorántot és most, tiz esztendő multával Hegedús visszaadta a látogatást. Hogy a látogatás alkalmával mi történt, art Hegedús Lóránt maga megírta; enrek megismétlése nem a mi feladatyek A lefolyt beerélgetésaek csupán egr kicsiny, igazán ici­pici kis mozzanata az, ami kezünkbe adja • tollát és némi kis megjegyzésekre késztet a Néjwzövetség egész működését illetően. AveuoJ elmondotta, hogy melyek azok a gazdasági feladatok, amelyeknek megoldása a Népszö­vetséget a legközelebbi jövöbeu foglalkoztatni fogják: az aranyelosztás kérdése, a mezőgaz­daság! hitelek és a keleteurópai agrárválság megoldása. Mindenesetre igen fontos problé» mák, amelyek feltétlenül megérdemlik, hogy szerepeljenek a Népszövetség tárgyalásainak napirendjén. Ebben Hegedús egyet is értett Avenollal, de azt a megjegyzést találta meg­kockáztatni, hogy az agrárválság megoldásá­nak legbiztosabb módja az volna, hogy bizo­nyos államok — csak igy mondta, de Cseh­szlovákjára célzott — szakitanának azzal az elzárkózás! politikával, amely az agrárius or­szágokra lehetetlenné teszi, hogy termékei­ket a földrajzi adottságnak megfelelően leg­közelebb felevő fogyasztó területeken értéke­sítsék. Erre viszont Avenol ur igen udvaria­san azt felelte, hogy a Népszövetségnek esak tágén ügyekkel van módjában foglalkozni, amelyekben minden állam egyetért. El kell hinnünk, hogy ez a beszélgetés igy folyt le, mert Hegedűs újságcikkben a leg­szélesebbkörü nyilvánosság előtt számolt be róla Nem is a beszélgetés és a válasz való­ságában kételkedünk, hanem a mögötte rej­tőző nagyon szomorú valóság az, amely meg­hökkenésre késztet bennünket. Á Népszövet­ség csak olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek­ben minden állam egyetért. Nagyon helyes, A Népszövetség például elhatározza, hogy mitjtden nullával végződő esztendő végén kell általános népszámlálást tartani. Eddig ls igy volt, ma sem emel ellene senki kifogást, de miire való akkor a népszövetségi határozat? A Népszövetség határozatot hoz a leánykeres­kedelem elleni küzdelem, a pestis elleni vé­dekezés és az $mos festékek használatának korlátozása dolgában. Erre eddig is voltak nemzetközi egyezmények, most legfeljebb a Népszövetség pátensével megerösitva kerül- I Péntek, 1931 február 15 íre 10 fillér VII. é^lolycun, 35, szám mnrnifjijiwü Ej-örixeit* Havonta helyben 3.ZO. vueken e* Budapetian 3-eo, KUitaidUn 0-40 pengd. -»• Eoyei »Am Ara héíkö*­a«p 19, vn«Or» «• Ünnepnap Í4 tilt. Hit • deliek felvétele tartfn werliil. Meg(e­ten'k híttfl kivitelével nmri->~i1n reoqol nek bele a határozatok az egyes államok tör­vénykönyveibe. Bizonyos erkölcsi törvények egyformán kötnek minden államot és kétség­telenül ezután se lesznek országok, amelyek nyiltan meg akarnák tagadni rablógyilkosok­nak, sikkasztóknak és egyéb gonosztevőknek kiadását és polgári értelemben vett közönséges bűnöknek az üldözését. Ebben mindnyájan egyetértenek: ehez kellett tehát a Népszövet­ség? Persze, persze, vannak azonban némely kérdések, amelyek tekintetében némi véle­ménykülönbségek is tapasztalhatók. Ott van például a leszerelés kérdése, amely tiz esz­tendő óta egy lépéssel se jutott előbbre, ha­csak azt nem tekintjük előbbrehaladásnak, hogy egy amerikai tengerészeti szakértő vé­leménye szerint az eddigi paktumok arra késztetik az összes tengeri hatalmakat, hogy 1936-ig egész flottájukat átépítsék és moder­nizálják. Ott va? a kisebbségi jogok kérdése, amelyet fázékonyan néha napirendre tűznek, de csak azért, hogy annál biztosabban eltün­tessék a bizottságok és albizottságok temető­jében. Ott van a jóvátételek revíziója, ott vau a forgalom szabaddá tétele, ott van a Hegedűs által emlitett vámelzárkózás politikája és ott van a kérdések egész tömege, amelyek egyre sürgetőbben kopogtatnak a Népszövetség aj­taján, de az nem nyittatik meg nekik. Még aki a legnagyobb jóakarattal és egyre távo Iabb eltolt reménységekkel nézi is a Nép­szövetség működését, kénytelen igazat adni azoknak, akik azt mondják, hogy a huszadik század diplomáciájának legnagyszerűbb talál­mánya a bizottság és albizottság, mert abban tnintjent el lehet súlyeszteni, még az Intéz­mények és emberek tehetetlenségének ekla­táns bizonyítékait is. Ez a Népszövetség egy id-piei Us magán­beszélgetés "egy elejtett megjegyzésének meg­világításában. De hát akkor mire való ar egész Népszövetség? Arra^e, hogy $gy Óriási regisztráló intézmény, egy óriási sta­tisztikai hivatal, vagy egy még óriásibb sóhívaúl legyen belőle, amely mindig és ép­pej? ott mondja fel a szolgálatot, amikor « ahol legjobban volna rája srükség? É-s bár­milyen súlyos ódiumot vállalna egy olyan kis ország, mint Magyarország, ha kilépne belőle, mégis nem kellene-e foglalkozni * kilépés gondolatával, semhogy az erkölcsi zsírót ad­juk továbbra is egy olyan intézménynek • működéséhez, amely csak azokkal a kérdések­kel foglalkozhatik, amelyekben at összes vé­lemények amúgy is találkoznak? A Duna alsó szakasza mentén kataszírófális méreteket öltött az áradás f.Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) Bukarestből jelentik: A Duna alsó szakasza mestén a helyzet egyre válságosabb. Vlkov környékén és a falvakban mái" •a házak tetejéig ér az ár. Fok falut ki kellett üritcnV mert a lakosság életbiztonságát veszélyeztette az áradás. A jég­torlasz Galactól Vlkovlg szilárdan áll, Vlkov fölött a viz állandóan emelkedik. I^n sok ház beomlott és az ár rengeteg bútort, ház­tartási dkket és állati hullát sodor magával Több faluból kocsikon menekül a lakosság, de az ár sok helyen utolérte a menekülőket. Galacból pionirszakasz indult Vlkovba- hos*­megkisérelje a hatalmas jégtorlasz felrobbantását. Arra számítanak', hogy a sikeres robbantás esetén megindul a jég és utat enged a fel­gyülemlett víztömeg elvonulásához. Ai anyagi kár ma még felbecsülhetetlen. Házkutatás a nemzeti szocialisták rohamcsapatánál a szilveszteri gyilkosság miatt (Budapesti tudósítónk telefon] lentése.) Berlinből jelentik": A berlini rendőrfőnökség hivatalos jelentése szerint cr nemzeti szocia­lista párt rohamcsapatának berlini irodájá­ban és a nemzeti szocialista pártvezérek laká­sán tartott házkutatás célja gnnak a megálla­pítása volt, hogy a rohamcsapatnak van-e valami köze a Szilveszter éjszakáján elkőve­leit gyilkossághoz, amikor három nemzeti szo­cialista önkéntes meggyilkolta a Birodalmi Lobogó Szövetség két tagját. A házkutatás > alkalmával lefoglalt iratokat elsősorban abból i a szempontból vizsgáljak' át, hogy a rohamcsa­patnak'" volt-e valami része a tríjlkosok meg­szóktetisében. A házkutatási parancsot a rendőrség a leg­nagyobb óvatcesággal hajtotta végre. A Ifora reggeli órákban a rendőrök körülzárták a házkutatásra kijelölt épületeket, majd detek­tívek hatoltak az épület belsejébe, lefegyve­rezték a nemzeti szocialisták Őrségét, lefoglal­ták' a telefonokat, nehogy telefonon értesít­hessék egymást a házkutatásról az érdekeltek Az emigráns horvátok terrorista akelöt szerveztek egész Jugoszlávia területére ? Fanlaszttkatnok a belgrádi rendőrség hivatalos Jelentésében 'Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) Belgrádból jelentik: Perics András ujgradís­kai Cőlgármester meggyilkolásáról csütörtö­kön sete hivatalos ielentésf adott ki a Tyco­szláv rendőrség: A jelentés szerint a tj? nap­pal ezelőtt elkövetett gyilkosságnak politikai háttere van és azt a külföldi horvát emigrá­ció felbuitására köveU+k sL A hivatala?

Next

/
Thumbnails
Contents