Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-10 / 7. szám

SZEGED. SzerKeizMtseq: Somogyi ucca SZ. L em. Teleion: 21-J3. - Ktndótilvaial, IcölcsönkönyvVAr «s leqylroda Aradi ucca 8. Telefon: 13-00. - Vyorartn • !.»Sw Ltpól ucca 1-J. Telefon 2«-"M. TAvIratl éa levélcím: DélmotiyarnruAg Sreged. Szombat, 1931 január 10 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 7. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-ÖO, KUlfOldHn 6'40 pengO. - Egyes izAm Ara hélktlznap lft, vo»6r- és Ünnepnap 24 >111. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Meglelenlk héllrt kivételével naponta reggel Csórván mindenki doktor És még mondja valaki, hogy 1931-ben nem történnek csodák. A csorvaiak deres és hideg januári hajnalban nem azért keltek és kerekedtek föl s nem azért óvakodtak be a városba, hogy névnapra gratuláljanak, hogy adóleírást kérjenek vagy hogy valanv;lyik közéleti nagyság mellett demonstráljanak. Még csak nem is a taniló földjét vagy gyerekeit sokalották, hanem egészen egyszerűen azért jöttek be a városba és azért panaszkodtak, mert keveslik az orvost. Nehéz lesz ezzel a felfogásukkal szembeszállni. Csórván ugyanis néhány hét óta nincs orvos. Az lehet, hogy állatorvos van. Az is lehet, hogy semmifele tételes rendelkezés se állja útját annak, hogy az állatorvost ne csak akkor hivják ki, amikor az állat beteg a háznál. Viszont azt se irja elő tételes rendelkezés, hogy olyan esetben, amikor az egyik tanyaközpontról, például Röszkéről, elmegy az orvos hathónapi szabadságra, a helyettesét a másik központból, például Csorváról rendeljék be. Se törvénnyel, se törvényerejű rendelettel, se felettes hatóságának akaratával nem helyezkedhetik szembe az, aki Röszkének nem ugy ad orvost, hogy Csorváról elveszi, viszont egészen bizonyos, hogy a röszkeiek amiatt nem deputációztak volna, ha ugy kaptak volna orvost, hogy a csorvaiaknak is megmaradt Volna az orvosuk. Mért agyai lak ki tehát olyan intézkedést, hogy Röszkének ugy adnak doktort, hogy Csorvának ne maradjon? Ha a vágóhídi villamos végállomásánál tovább megyünk a körtöltés felé, tíztizenöt percig tartó gyalogút után az országút mindkét oldalán néhány házsorra bukkanunk. 200—230 házikó állhat itt, az együvétartozás kevesebb illúziójával, mint például a Somogyi-telepen, de határozottan jobb járdákkal s egyéb külsőségekben is rendezettebb viszonyok között. Ez a Kecskés-telep. Közel ezer ember lakik itt. S az ezer ember részére van négy kocsma, két füszerüzlet italmérési joggal és egy iskola. Pap és orvos egy sincs. Ha a Kecskés-telepről elmegy az ember a kisvasút töltéséig s a töltésen megy, mendegél egészen addig, amig el nem ér a legközelebbi házsorig, akkor a telepek arisztokratájának, a Klcbclsberg-telepnek a kapujában találja magát. Nagy kerülő ugyan, de ki lehet ide gA-alogoíhi fent a körtöltésen is s nem egészen derékig süpped az ember a sárba, ha ugy megy ki a Klebelsberg-telepre, hogy előbb kimegy a Kecskés-telepre s azután átvág a szérűskerten. A város és a Klcbelsberg-telep között nincs olyan ut, amelyik járható is, meg közvetlen is. A rendezőpályaudvaron keresztül valahogyan még lehetne menni, gyünni, de itt meg komolyan veszik az átjárási tilalmat, nem engednek át senkit a pályatesten. A Klebelsbergtelepiek el vannak zái*i>a a várostól. Legtöbben és legtöbbet emiatt panaszkodnak. Orvosuk nekik sincs. Ha valaki beteg lesz, megvárja, amig a sártól begyalogolhat a városba, mondja egy vitéz, aki hivatásos katona volt, aki mint őrmester ment nyugdíjba s aki, ugy látszik, a legkeményebb szubordináció hive változatlanul. Nincs ellenben pap se. Schneider Vencel jár ki misézni esőben, fagyban. Nem gondoskodott a hatóság istentiszteleti helyiségről sem. A teleplakosok gyűjtőitek ezer pengőt. Abból csináltattak nagyon szép kis oltárt. Az egyik teleplakos, Kurucsai La* jósnak hivják, festett áhítatos hangulatu oltárképet, egy másik teleplakos bekereteztette a festményt s a szerény és kedves óvókisasszony odadta a jókora darab egyetlen szép szőnyegét. Lehet azonban, hogy mindez a kuliurrajz együttesen sem adja a magyarázatát annak, hogy akkor, amikor Röszkén helyettesre van szükség, mért viszik el Csorváról az egyetlen orvost s mért nem onnan viszik a helyettest, ahol jut is, marad is. Álljon itt tehát az ilyen korcsintézkedést megszülő szellem rajzának egyik színe gyanánt még Csokonai Vitéz Mihály esete Budai Ézsaiás professzorral s a sok debreceni doktorral. A költő és a tanár arról vitatkoztak, hogy milyen mesteremberből Van Debrecenben legtöbb. A tanár statisztika után kutatott. A költő kijelentette, hogy neki nem kell statisztika, anélkül is tudja ő, hogy az orvosok vannak legtöbben. A professzor nagyot nézett. Hogyne, mikor az esküt le merte volna tenni, hogy hat orvosnál és tizenöt kirurgusnál nincs több. A szót fogadás követte s Csokonai vállalta, hogy másnap délig bebizonyítja, hogy neki van igaza. A bohókás kedvű költő másnap reggel, mintha a foga fájna, bekötött arccal ment el hazulról. Bisothka nevű gubásmester volt az első ismerős, akivel találkozott. — A foga fáj a ténsurnak? — érdeklődött részvéttel a derék cívis. Meleg hamut rá, nem segil egyéb. Csokonai megköszönte a tanácsot s beirta a könyvecskéjébe. Addig, amig a piacra kiért, több, mint husz szert ajánlottak. A piacon valósággal megrohanták a kommendálásokkal. »Zsálya használ arrul, nemzetes uram!« — »De már csak jobb a kőrisbogár.« — »Székfüolaj kell arra, Vitéz uram!* — De bizony fodormentaolaj.* — »Majoránnaolaj.« — »Hallgasson kendtek Sári néni! A fogfájásnak csak egy orvossága van: fekete kutya szőre égett borba főve!« Délig 178 javallatot jegyzett fel Csokonai. Délben találkozott Budai professzor urammal. Aszondja neki a tanár: — A foga bomlik öcsémuramnak? Nohát annyit mondok, hogy az ellen csak egy orvosság van: a borbély hideg vasa. Ezt a tanácsot följegyezte Csokonai 179-ediknek, aztán ledobta arcáról a kendőt, a könyvecskét átadta a professzornak és igy szólt: — Nagytiszteletü urammal együtt eddig 179 doktorom akadt. De ha akarnám, lenne még ezer is. Mert Debrecenben mindenki doktor. Most mar csak világos, hogy mért küldték Röszkére hathónapi helyettesi minőségben az egyetlen csorvai — orvost. Az osztrák belügyminiszter betiltotta a Remarque-film előadását Pénteken megint lüntelfek a Ferenc József-rakparton (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: A Remarque HImi>t pénteken délután végleg betiltották. Winckler belügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben egyszersmindenkorra betiltja a >Nyugaton a helyzet változatlant film előadását. A filmet forgalombahozó vállalat a belügyminiszter döntését az alkotmánybírósághoz megfellebbezte. A filmnek pénteken délután 5 órára kitűzött előadását már nem is tartották meg. Ennek dacára a Ferenc József.rakparton a délutáni órákban ismét tüntetések voltak és a tüntetők csak akkor oszlottak szét, amikor hirül adták, hogy a film előadását a belügyminiszter betiltotta, Winckler belügyminiszter nyilatkozott a film betiltásáról és azt hangoztatta, hogy a kormánv nem a tüntetések hatása alatt szánta rá magát a betiltásra, hiszen erélyét a szerdai és csütörtöki tüntetők szétverésénél megmutatta, a film betiltása szerinte azért történt, mert a film további előadása nagy gazdasági károkkal járt volna, A szociáldemokrata párt vezetősége nem vette tudomásul Garami Ernő lemondását A vezetőség többsége helyteleníti a passzivitás gondolatát — Összehívják az országos pártválasztmányt (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) Garami Ernő, mint a Délmagyarország jelentette, lemondott a szociáldemokrata pártvezetőségben viselt tisztségéről. A pártvezetőség felkérte Garamit, hogy lemondását írásban közölje a pártvezetőséggel és részletesen fejtse ki, hogy milyen szempontok késztették erre a lépésre. Garami eleget tett a pártvezetőség kívánságának és részletesen ismertette azokat az okokat, amelyek őt a lemondásra kényszeritették. Ezzel a memorandummal pénteken délelőtt és délután foglalkozott a szociáldemokrata párt vezetősége. Az ülésen a vezetőség minden tagja résztvett Garami Ernő kivételével. Erős és beható, helyenkint szenvedelmes vita indult meg azok felett a szempontok felett, amelyeket Garami előterjesztett, majd három órán át tartó tanácskozás után az értekezletet félbeszakították és délután folytatták. A pártvezetőségnek elsősorban az volt a célja, hogy olyan megoldást keressen, amivel