Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-09 / 6. szám

1931 január 9. Pápai enciklika a „pejtáfházafsógok"-ról és a válásról Róma, január 8. A pápa enciklikáját a keresz­tény házasságról az Osservatore Romano ma este hozza nyilvánosságra eredeti latin szövegezésben. Ai 1930 december 31-1 kelettel ellátott és »Casti Connubiit szavakkal kezdődő enciklika vatikáni körökből származó értesülés szerint foglalkozik a házasság legfontosabb kérdéseivel és azokban állást foglal. Az enciklika második részében állást foglal a »pajtás.házassággal szemben. Részl^esen fog­lalkozik a házasság elvilágiasitásával, a vegyes há­zasságok könnyelmű kötésével, különösen pedig azzal a mai válási reformmal, amelynek az a célja, hogy a házassági kötelék könnyebben lehet fel­bontható. A pápai körirat a továbbiakban utal arra, hogy a házassági elválás milyen végzetes következmé­nyekkel járhat nem csupán a családra, hanem az állami és világi társadalomra is. Egy ilyen irányú törvényhozás ugy az államot, mint a népet bizonyos más irány felé vezethetné. Az enciklika harmadik részében végül az orvoslás, valláserköl­csi, de szociális és politikai módozatairól szól. Az enciklika ezzel kapcsolatosan nyomatékosan utal a mostani visszás gazdasági viszonyokra és különböző eszközöket javasol azok megjavítására. Ezek során felhívja a figyelmet arra, hogy milyen nagy mértékben szükséges és jelentőségteljes az egyház és az állam együttműködése abból a cél­ból, hogy a házassági közösség további romlását és teljes pusztulását megakadályozza. Kis riport a nagy nyomor fronifáról Grák&ossxat „táncolnak" ax Ínségesek egy kiló kenyérért (A Délmagyarország munkatársától.') A hi­deg hólé alattomosan szivárog be a lyukas cipőtalpakon. Ahol meg már cipőtalp sincs, ott a rongy ázik át az órákhosszat tartó ácsorgás alatt... A hideg lassan felkúszik az elgyötört lábban, fel egészen a mellig: az arcok kipirulnak és fájó köhögés szakad fel... Az ingyenkenyérre várók százai állanak a Kossuth Lajos-sugáruton lévő »elosztó hplyen«. Kora reggel óta várnak, mert nagyon kell az egy kiló kenyér, amit a város jóvoltából kiosztanak közöttük. A kiosztás azonban ne­hézkesen halad előre, az idő hideg, a cipő a ruha hiányos és igy nem csoda, ha az Ínsé­gesek zúgolódnak... Zuyolódnak és fáznak, de főleg fáznak. A hő esik, a talpak alatt azon­nal megolvad és olyan hideg, hogy belevacog­nak a fogak. Száz-százötven ember vacog egyszerre a hi­vatal előtt. És hogy a lábuk se fázzék, hát táncolnak is fogaik zenéjére. Messziről nézve kísértetiesen hat a párba állított, táncoló tö­meg: férfiak, nők, gyermekek egymásmellé bújva a nagy nyomor táncban. A rendőr ötösével engedi be az ajtón az ínségeseket Mégis olyan lassan fogy a sor, olyan hosszú idő tellik el, amig egy lépéssel előrébb lehet nyomulni a — kenyér felé. Közben lehullik egy-két könnycsepp is a csa­takos útra, de senki se veszi észre... Hosszan nyújtózik el a kétágú sor. Lehet vagy 150 ember itt együtt. De az biztos, hogy a 150 embernél összesen sincs 1 pengő a zsebben. Mert ha lenne valakinek akár 20 fillérje is, már nem állana itt... Megtörténik, hogy egyik-másik várakozó fel­adja állását, jajgatva kiugrik a sorból, mert már nem birja tovább a táncot. Megmereve­dett, megfagyott lábával körül botorkálja az udvart, karjával iobbra-balra csapkod, hogy egy kis melegséget öntsön tagjaiba. De ezt a »lázadást» keservesen megfizeti, mert nem engedik' vissza a régi helyére, kénytelen a sor végére állani... Mire odaér a kenyérhez, 2 óra van. Az Ínségesek' érdekében jó lenne, ha az ed­digi egy utalványkiceztó helyett még vagy három-négy embert állítanának be, hogy ne kelljen 200—300 embernek egy kiló kenyérért félig meyfagyhl. As első ítélet a szegedi táblán a „Magyar Szent Korona" nevében Egy autóst 100 pengőre ítéllek (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi bíróságok néhánynapos törvénykezési szünet után csütörtökön megkezdték műkődé­süket. Amint ismeretes, az újévben az Ítélete­ket már nem a Magyar Állam, hanem a Magyar Szent Korona nevében hozzák. Az első ilyen ítéletet Szegeden a tábla Kovács­tanácsa mondotta ki, Pöttinger Aladár ma­gántisztviselő bűnügyében. Pöttinger Aladár 1929 márciusában Szőre­gen haladt keresztül autójával. Egy kocsi elő­zése után szerencsétlenség történt. Autójával elütötte Győrffy József s^őregi lakost, >aki nyolc napon tul gyógyuló sérüléseket szen­vedett. Emiatt Pöttinger ellen gondatlanság­ból okozott suluos testi sértés vétsége miatt bűnvádi eljárás indult. A vád szerint Pöttinger azáltal követett el gondatlanságot, hogy nem tülkölt és igy okozója lett annak, hogy az autó Győrffyt elütötte. A törvényszéki főtárgyaláson Pöttinger ta­gadta bűnösségét és azzal védekezett, hogy mindössze 20—25 kilométeres sebességgel ha­ladt, Győrffyt pedig egy előtte haladó kocsi által felkavart por miatt már csak akkor vette észre, amikor csak 2—3 lépésnyire vol­tak egymástól. Hirtelen elrántotta a kor­mányt, de azt már nem tudta megakadá­lyozni, hogy az autó reflektora el ne üsse az embert Állította, hogy az összeütközés előtt többször tülkölt. A tőrvényszék több tanút hallgatott ki, akik részint mentő, részint ter­helő vallomást tettek. A tőrvényszék végül is ugy találta, hogy Pöttinger Aladár nem követett el gondatlanságot és ezért a vád alól felmentette. A tábla a csütörtöki tárgyaláson az Iratok ismertetése után Ítéletet hozott a Magyar Szent Korona nevében és Pöttinger Aladárt 100 nengő pénzbüntetésre és a költségek vi­selésére itélte. A tábla nézete szerint Pöttinger Aladárt gondatlanság terheli. Az Ítélet jogerős. Geduly újpesti evangélikus lelkész hirtelen halála egy bank irodájában Rudapest, január 8. Geduly Lajos újpesti evan­gélikus lelkész, aki testvére Geduly Henrich evan­gélikus püspöknek, a Magyar-Olasz Bankban egy hozzátartozójának 800 pengős váltójáról tárgyalt. Közben rosszul lett, eszméletét vesztette. A men­tők azonnal kórházba szállították, ahol megállapí­tották, hogy agyvérzése van. Érvágással igyekez­tek segíteni rajta, azonban a kora délutáni órák­ban meghalt. Operai ígéretek Kürthy György tervezetében 3 (A Délmagyarország munkatársától.) A szinügyi bizottság legutóbbi ülésén, amelyen megtörtént az egyhangú állásfoglalás a házi­kezeléses rendszer megszüntetése mellett a jövő hónapi müsortervezettel kapcsolatban többen kifogásolták, hogy a szinház ujabban teljesen elhanyagolja az operaelőadásokat és igy az operaegyüttes tétlenül éli át a szezont Van példa arra is, hogy az egyik operaéne­kes a szezon eleje óta egyetlen egyszer lé­pett fel. A bizottsági tagok erélyes felszólalá­sára a művezető-igazgató azt a választ adta, hogy a jövőben, illetve a szezon hátralévő részében pótolni kívánja az elmulasztottakat és kidolgozza a rendszeres operaelőadások tervezetét. Bejelentette, hogy januárban szín­re kerül a »Tosca« Zsőgőn Lenke főlléptével és a szinház már készül a >Turandot« elő­adására. A művezető-igazgató most bemutatta opera­tervezetét dr. Pálfy József polgármesterhelyet­tesnek. Ez a terveztet a szezon egész hátralévő részére vonatkozik és nagyon sok jót igér. 'K benfentesek, akik ismerik a szegedi színház­ban uralkodó állapotokat, éppen ezért nem igen biznak abban, hogy az Ígéretek beváltá­sára sor kerülhet a Kürthy-rezsim alatt A tervezet szerint február első felében ka­rülne szinre az Aida, amellyel két évvel ez­előtt olyan hatalmas sikert aratott a szinház. Kürthy az Aidát Némethy Ella vendégfellé­pésével kivánja szinre hozni. Február máso­dik felében a Sevillai borbélyt igéri az igaz­gató Kovács Dezső és Szedő Miklós vendé­gekkel, márciusra szintén két operát igér, a Turandot-ot csupa helyi szólistával és a Faustot, Andor Zsiga hajdani parádés sikerét, Nagy Margittal. Áprilisra szintén két opera jutna a terveziet szerint, még pedig a Figaró házassága vendéggel és a Pillangó kisasszony szintén vendéggel, még pedig nem mással, mint az igéret szerint — Teikó Khlwáual, a világhírű japán énekesnővel. Májusra a Ma­nont igéri és ráadásul egy eredeti bemutatót,' Stefanidesz Károly daljátékát, a Mátyás ki­rályt. A hajdani operaelőadások hajdani közön­sége, amely már teljesen leszokott arról, hogy, a szegedi szinház kielégítse operaigényét, bi­zonyára érdeklődéssel várja ezeknek az ígé­reteknek realizálását, de a multakon okulva sok hite nem lehet benne, sőt attól félhet, éppen az Ígéretek káprázatossága miatt hogy Teikó Khiwából — Ganna Walska lesz és a Turandot-ból a — Teve operaváltozata. Belvárosi Mozi Mától vasárnapig Az első lCQo/o-os magyarul beszélő film, az ORVOS TITKA dráma Bajor Gizi. Somlai Artöur. Gömörl Vilma és Gót Sándorral és a rémek kísérő miisor. Korzó Mozi Nagy vígasság, 2 órai kaeagás Mától vasárnapig Teli Vilmos és fiai Zoro és Huru urak legújabb bohózata ás a CINCI burleszk.

Next

/
Thumbnails
Contents