Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-08 / 5. szám

DELMAGYARORSZAG SZEGED. Szerlie»etö»«a: Somogyi ucca >2. L cm. Teleion: 23-33.-Klndóhlrnlnl, haictOnkdnrvJAr e> leqylroda Aradi acca 8. Telefon? 13-OÖ. - Nyomda • LBw LIpAl ucca 19. Telefon - 28.34. Tftvlrnll ét leveleim: DélmanyaroruAg Szeged. Csütörtök, 1931 január $ Ara le fillér VII. évfolyam, 5. szám I WI •IIIIIIIIWIIW I— I IIINIM I M ELŐFIZETÉS 5 Havonta helyben 3-2O •Ideken e» Budapesten 3-00. KUHHIddn ©-•40 pengO. - Egye* uAm Ara heikHznap 16, vatftr- é» Ünnepnap 1111. Hlr> detések felvétele tarifa sxerlnL Megtelenfk hélM kivételével naponta reggel fl világító sötétség »Sötét a város, ráfeküdt az éj.« Nem akarunk most igazat tenni abban a vitában, ami a gázgyár és a szegedi kereskedők között élesedett ki, most csak függetlenül a gázgyártól és függetlenül a telefontól köszönteni akarjuk a szegedi kereskedőket, hogy a maguk érdekei megvédése, a maguk érdekeinek kiharcolása végett a közvetlen cselekvés terére léptek s ebben az elhatározásban, sőt ebben a cselekvésben ilven imponáló, ilyen megható egységet tudnak mutatni. A szegedi kereskedők belátták, hogy maguknak kell kezükbe venni a harci eszközt, ha érdekeiket meg akarják védeni. A kamara s főként a szegedi kamara kitűnő intézmény s ha tekintéllyel és tudással kell a kereskedők mellé állni, a kamara nyújtja is hiánytalanul a tekintély és tudás támogatását. Vannak intézménvek és vannak közhatóságok, melyek a tekintély igazolása s a tudás argumentációja előtt meghajolnak s ilyenkor nincs 6zükség egyéb harci fegyverre, ilyenkor a kamara helytállása a kereskedői és ipari érdekek védelmére elegendő is. Vannak azonban esetek, amikor a kamara a maga félig közhatósági jellegével az ügyintézés közvetlenségébe nem is folyhatik be s kénytelen megelégedni a tiltakozás, a felirat, a határozat komoly, ünnepélyes, nagyjelentőségű, de nem minden tényezőre egyformán ható demonstrációjával. Már pedig annyit a legbékésebb polgár is tud a hadviselés tudományából, hogy a harc eszközeit nemcsak a harc célja, hanem az ellenfelek stratégiája szerint is kell megválogatni. Amikor a szegedi kereskedők ugy látják, hogy a tiltakozás kevés, a kérelem hangjai hatás nélkül hangoznak el, a felirat hiába döngeti a legkétségtelenebb igazságokkal s a legkomolyabb életérdek argumentumaival bezárt kapuit a füleknek és lelkiismereteknek, akkor összeálltak ötödfélszázan és lemondottak a telefonról. S ma a sötétséggel tüntetnek. Sötél a város, ráfeküdt az éj. A kereskedők ugy látják, hogy a tanácskozások ideje lejárt, a memorandumok és deputációzások ideje végetért, a bizoltsági ülések határozatai csak falrahányt borsók, — a kereskedők ugy látják, hogy végre cselekedniük kell, végre a közvetlen cselekvés terére kell lépniök, ha el akarják céljukat érni. A szegedi kereskedők példát mutatnak arra, hogy nemcsak a termelők tudják kartelszerződéssel megvédeni érdekeiket, megvannak annak is a módja, hogy a fogyasztók is kartelbe álljanak s a szervezkedés erejével, az egység hatalmával, az együttes fellépés ellenállhatatlan hatásával adjanak nyomatékot kívánságaiknak. Ezzel az öntudatos és önérzetes lépéssel a szegedi kereskedők példát adlak a fogyasztók szervezkedésére, is, nem nagy nevek és nem nagy tekintélyek mozgatják ezt az akciót, hanem a nagy szükség és a nagy nélkülözés. Ám, ha meg lehet a kereskedőket szervezni, hogy mondjanak le a telefonról és mondjanak le a kirakati világításról, akkor meg lehet a kereskedőket, meg lehet az iparosokat, a magántisztviselőket, a szellemi munkásokat is szervezni, amikor éppen ilyen közvetlen célnak, éppen ilyen közvetlen feladatnak kiharcolása a kötelesség: meg lehet a város népét szervezni akkor is, amikor a városi lakosság érdekeinek politikai védelme, a városi lakosság érdekeinek politikai érvényesítése köveleli a közvetlen cselekvést. Mi a szegedi kereskedők mozsalmát szimptomatikus jelentőségében is felette sokra becsüljük. Mennyi panasz hangzott már el arról, hogy a magyar polgári társadalom szervezetlen, a magyar polgári társadalom a maga polgári érdekeinek megvédésére képtelen s élettelen tárgya marad mindig a tőle függetlenül uralomra kerülő társadalmi és gazdasági irányzatoknak. Hát ime: a szegedi kereskedők megmutatják az ország nyilvánossága előtt, hogy a pol- i gári társadalom tagjai is egymásra tudnak | találni érdekeik felismerésében és szolgálatában. S ennek az érdeknek felismerése s ez az egymásratalálás nem mulhatik el nyomtalanul még a közvetlen feladatok megvalósulása után sem. Akiket egy táborba tudott terelni a rezsiköltség elleni küzdelem, azok egy táborban maradnak majd akkor is, amikor a magyar polgári társadalom legnagyobb értékeit, a jogoknak és a munkának szabadságát, a polgári munkavégzés s a tisztes kenyérkereset mesterséges sfkadályainak lebontását, a közterhek könnyebbé tételét, a polgári munka és polgári "élet feltételeinek megteremtését kell majd kiharcolni. Messzire világit az a sötétség, amit a szegedi kereskedők terjesztenek. S ennek a világító sötétségnek értékes tanulságai lesznek még. Szabóky államtitkár meghalt Budapest, január 7. Éjszaka jelentik: Dr. Szabóky Alajos pénzügyi államtitkár állapota igen súlyos. Ereje egyre csókken. Pulzusa 150, a légzés 13—20 közt váltakozik. A láz állandóan 41 fok körül mozog. A katasztrófa bármelyik percben bekövetkezhetik. Félegykor jelenti tudósítónk: Szabóky államtitkár néhány perccel éjfél után meghalt. Szabóky államtitkár tevékeny részese volt a Ieg utolsó évek politikai eseményeinek. Mint emlékezetes, 1926-ban Vácott lépett fel gróf Andrássy Gyulával szemben. Rendkívül heves választás volt, Szabóky csak a pótválasztáson tudott győzni- Ennek a választásnak véres eseményei is voltak, az egyik váckörnyéki községben heves jelenetek után belelőttek a tömegbe, két embrr meghall. Covasaiialtok Bécsben a Remarque-film premierjén JsegyvenKét emberi őrizetbe vettek — Seltz polgármester nem őaflandó betiltani a filmet (Budapesti tudósítónk t elv fon jelentése.) Bécsből jelentik: Szerdán délután 5 órakor kezdődött a Schweden-moziban a »Nyugaton a helyzet változatlan* cimü film első programszerű előadása. A rendőrség már délután félkettőkor megszállta a Taborstrassét és a környező uccákat. Délután fél 4-kor háromszoros rendőrkordon vette körül a mozi környékét és 4 óra ulán már csak azokat engedték át a kordonon, akik jegyükkel tudlák igazolni, hogy az előadásra mennek. A környék kereskedői és a kávéházak leeresztették a redőnyöket, az egész városrész ostromállapotra emlékeztetett. A Ferenc József-rakpart városi oldalán mogerősitett készültség állt fel, állandóan lovasrendőrök cirkáltak, hogy megakadályozzák a Duna-csatornának ezen a partján is az esetleges tüntetéseket. A megszállott városrészben megszűnt a villamosközlekedés, rendőri intézkedésre lezárták az átjáró házak kapuit. Az előadás pontosan 5 órakor kezdődött, a nézőközönség többnyire szociáldemokrata szervezetek tagjaiból állott. A mozi bejáratát erős rendőrosztagok őrizték. Az első előadás alalt a Schweden Brücke előtt nemzeti szocialisták verődtek össze, akiket a rendőrség azonnal széjjelszórt. Este 7 órakor a Heirawehr tartott gyűlést a Práterben, de a rendőrség ezen a környéken is megtett minden intézkedést. Az első előadás minden rendzavarás nélkül folyt le, a tüntetések csak este 9 után kezdődtek. Többszáz főnyi nemzeti szocialista verődött össze, akik a második előadás befejeztével a rendőrkordon áttörését és a moziba hatolást tervelték. Mielőtt azonban tervüket végrehajtották volna, lovasrendőrosztagok vágtattok a tömegbe, amely fejvesztetten menekült. Este fél 10-kör ismét kiujultak a tüntetések, több kávéház ablakát beverték, majd megakartak rohanni egy házat, mert azt hitték, hogy abból valaki a tüntetők közé lőtt. Ez a szándékuk sem sikerült, a rendőrség pillanatok alatt széjjelverte a rombolni készülő csoportokat. A tüntetők" ezután a Neues "Wiener Jóurml szerkesztősége előtt gyülekeztek, beverték n szerkesztőség ablakait, de innen is hamarosan szétzavarta a rendőrség a tüntetőket. A' harmadik" előadásra sikerült két horogkeresztesnek bejutni, akik bűzbombákat helyeztek el a terembe. Az előadás a szellőztetés miatt ezért félórát késett. A rendőrség az események után kérte Séilz polgármestert, hogy tiltsa be a film előadását, de a polgármester erre nem volt hajlandó. Valószínű, hogy holnap a film a Schweden kinóból átkerül egy másik moziba, mert a filmszínház nem akarja a forgalmas kereskedő városrész boltjait nehéz helyzetbe hozni. A rendőrség a tüntetések során í2 embert vett őrizetbe.