Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-04 / 3. szám

Január 4. DftLMACTAROHSZAG VASÁRNAPI KONFERANSZ Hölgyeim és Uraim, elmúlt a Szilveszter is, jöhet a farsang (ha van még kedvünk). Nehéz bucsu volt ez a Szilveszter, vártuk a hangulatot, a kedvet, a reményt és — még a lámpák sem! jelezték atz újév hajnalát... De azért volt egy-két pezsgő és volt néhány tréfa is. Ahogy vártuk az újév virágos érkezését, ahogy szomorúan és döcögve elindult Szilveszter, valaki megszólalt: — Ez is jó év lesz, mondhatom! Si-el végződik az öreg év és 31-el kezdődik az újév... 1931..* És 12 óra 1 perckor megszületett az újév első vicce. Éppen csak megszólaltak a pezsgősdugók, éppen csak lezajlottak a kézfogások, kézcsókok és gratulációk, — őnagysága nyájasan és kedvesen odafordult urához és igy szólt (az újév efeő perce volt): — Nézze fiam, vehetne már egy uj ruhát, — csak mem viselhetem az idén is — a tavalyit." A szegény férj szomorúan mosolygott, de az év legjobb viccét mégis — a színház szállította. Szilveszteri bucsuzóul előadta a Tevét... A szinlap büszkén hirdette, hogy ezt a kitűnő, értékes és tiivós >vigjátékot« Henry Oeuilvene irta. Még a fordító neve is ott szerepelt a szinlapon... De tóadt valaki a színházban, aki emlékezett arra, hogy ez a darab néhány év előtt ment már a pécsi színházban és akkor Kiirthy György igazgatta a pécsi müintézetet... A nigy idők tanuja arra is emlékezett, hogy a darabnak akkoriban még »A vörös fonál« volt a diné... Detektívek keresik most a szerzőt, — pardon, — Henry Oeuilvene urat... Pénteken megtörtént az uj év első öltözői csatája. Ezúttal Kiss Manyi, Elek Ica és még néhány Idegen volt a szereplője az öltöző körül lezajlott folyosói csatának. Volt egy kis izgalom, kis hangoskodás, zavar és megrettenés, — végül is jegyzőkönyvet vettek fel a történtekről. (Sebesülés nem történt.) A jegyzőkönyveket várja már — a színházi törvényszék... A közeljövőben vendégszerepelni fog Szegeden Bont Erzsébet, aki újévi vakációra néhány napra hazanézett a pesti munkából. A fiatal énekesnő • »Boccacció«-ban fog fellépni, de valószínűleg énekelni fog a »Mosoly országáéban is... Méltóztatnak tudni, hogy egy hét óta Szegeden szerepel Lenkey Magda kisasszony, a táncoló Uszócsoda. A kis kisassony estéről-estére learatja a színpadi tapsokat, boldogan hajlong a nézőtér előtt, de valahogy valami hiányzott neki. Napok múlva rájött, hogy a viz aiz, ami hiányzik őuszócsodaságának. Kutatni kezdett a szegedi vizilehetőségek után, először az ujszegedi medencét látogatta meg, de a helyzet Itt a mocskos télben reménytelen volt. Végre is elindult a gőzfürdő bazenje felé (százméteres medence!) és Pártos Klári társaságában vig örömmel nagyszerű tréninget vett a szomorú lehetőségek között. Viz alig volt a medencében, de ez elég volt Lenkey Magda teljes boldogságához... Szilágyi Attilának (a távsakkozók és dominómatadorok vezérének) volt a legvígabb Szilvesztere. 31-én délben megkapta a gázsi-borítékját, benne a pontos kimutatással és — 3 pengő 75-el (készpénzben). Ennyi volt a szilveszteri járandósága: 3 pengő 75. De a pontos és hivatalos kimutatás szigorúan közölte a,helyzetet imigyen: gázsi 36 pengő, ácontó 22 pengő, váltótörlesztés 10 pengő 25, — mprad K pengő 75... Szilágyi Attila ebből fizette ki kosztját és lakását és ebből rendezte meg a legvidámabb szilveszteri éjszakát... Az ujévnapi emlékezésben régi történetet meséltek el a legbársonyosabb hangú Környei Béláról. A ldtiinő tenorista egyszer Szegeden vendégszerepelt és reggel a gyorsvonattal visszaindult Pestre. Kora reggel volt és Környei megjelent az étkezőkocsiban reggelizni. Kecskemét fe'é járhatott már t vonat, vége volt már a reggelinek, amikor meglelent az asztaloknál egy szegedi ur, aki ma is szereti a bort és a bohémeket. Környei bort rendelt a reggeli után és szegedi hősünk sem akart ilul maradni. Cegléd felé már senki sem volt a ragon restaurantban, csak két borissza emberünk és csak a kecses üvegek sorakoztak a párás ablakok ilatt. öt perc múlva egy asztal lett a kettőből, izegedi hősünk és Környei Bé'.a nagyon melegedlek a reggeli borozásban. Nóták is szálltak, reggeli I boros dalok és rekedt áriák, de aztán a sok koccintásban igy szólal metg a legszebb hangú magyar tenor: — Tudod komám, jó van ez igy is. Szép a siker Pesten és Szegeden ls, — de a legboldogabb akkor voltam, amikor a bécsi udvari opera énekese voltam... Elmerengtek a szárnyaló leeendákon és Környei folytatta a történetet: — Azok voltak a szép idők! Rodolphot énekeltem (soha olyan szépen!) és reggel ott volt a lakásomon — I. Ferenc József meghívása. Külön audiencia! El is mentem mindjárt az öreg királyhoz, aki így köszöntött rám, ahogy meglátott és ahogy kitárta felém sujtásos karjait: — Szervusz Bélám! Igazán örülök, hogy udvari operámban tisztelhetlek... Ülj csak le kedves Bélám... Szegedi hősünk csak hallgatta a történetet, de még nem volt vége. — Igazán tegezett az őreg király? — kérdezte szegedi hősünk. — Mi az, hogy tegezett, — felelte Környei, nem is szólított máskép csak igy: »kedves Bélám...< De tudod öregem — fejezte be a történetet —, én nem tegeztem vissza... Mindjárt láttam, hogy idősebb nálam... és tudod kérlek, az illem: mégis csak illem.., És még egy édes történet Érczkővy Laciról szól, ha tetszenek még emlékezni rá a szegedi színházból, ördöngös táncairól, remek mókáiról. Mióta elkerült Szegedről, végigtánoolta Pestet, legutóbb pedig Erdélyben turnézott Az utolsó állomása volt most karácsonykor: Arad Ott történt a következő történet Erczkövy vigan kabarézott a színpadon; kupÉrtesitem nagyrabecsült vevőimet, hogy alkalmi árusitásom harisnya, kezíyO, k 8 i S II á ru k 5 nagyarányú árleszállítással december 26-án veszi kezdetét. Csakis közismert jó minőségű anyagot árusítok. Lutztig Imre Szöchanyl tör 2. ss. lékat, nótákat énekelt. Mikor már nagyon forró volt a hangulat és nagyon zúgott a laps, Érczkővy leszólt a pódiumról a közönségnek: — Melyik nótát tetszenek most parancsolnif Egy mély basszus felelt a nézőtérről: — Engem még nem szeretett senkit... Érczkővy ránézett az úrra, aztán a maga kedves mosolyával igy válaszolt: — El is hiszem uram! (Az ur az aradi prefektus volt. Érczkővy másnap már nem tartózkodott Aradon...) RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László , 59 Doka. A' Takosság 1715-iki jegyzékében találjuk Doka János polgári Nem lehetetlen, hogy a család azonos a Daka familiávaL| Dokmán. Dokmán István 1720-ban gyalogos határőr. Doktor. Felsővárosi és rókusi család. Rókuson már 1810 előtt ismeretes volt 1842-ben a rókusi uj temetőre Doktor Pál 1 frt 10 krt, Doktor Péter 1 frtot, Doktor Mihály pedig 5 frtot adott. ' Doktor Mihály özvegye, Kovács Rozál 1859ben misealapitványt tett Rókuson. Doktor József háza a Ráctemető-utcában az 1879-iki árvizet kiállta A Doktorok családi kapcsolataira vonatkoznak a következő adatok: 1790. Felsőváros. Doktor György neje Nagy Katalin. 1851. Rőkus. Doktor Pál neje Pataki Anna. 1852. Rókus. Doktor Márton neje Fehér Veron. 1860. Felsőváros. Doktor József neje Terék Julianna. 1880. Felsőváros. Ecsedy István fakereskedő neje Doktor Rozália. Dolecsbő. 1850—1879 között Szegeden élt Dolecskó Teréz, ki »Rézi néni« néven a hires Szegedi Szakácskönyvet irta. Dolenczki. Rókusi család. 1831-ben Dolenczki Ágnes Szabó Mihálynak a felesége. Doma. ősrégi szegedi család, melynek nevét a Domaszék helynév őrzi. 1522-ben, a tizedjegyzék szerint, két Doma élt Szegeden, Gergely és Rernát; ez utóbbi a Szántó-utcában lakott Domán. Zsidó család. Domán Mihály 1881 óta a szegedi zsidó hitközség képviseletének buzgó tagja volt. Polák Domán Simon, akit rendesen csak Domán-nak hivtak fiatal korában, 1831-32ben s 1842—48-ban birája ^olt a hitközségnek. 1782-ben született Aszódon és 1881-ben halt meg Szegeden. A Polák nevet azért vette föl. mert özvegy édesanya Pollák Mihálvhoz ment férjhez. Polák Domán Simonnak Rosenberg Jehosua volt az édesapja. Hogy a Domán nevet hol, mikor és hogyan szerezte — nem tudjuk. Dombai. Szomorú emléke maradt ennek a családnak. Dombai Mihálynak, aki a XVIII. század elején élt Szegeden, oly megbotránkoztatóan erkölcstelen nő volt a felesége, Simi Sári, hogy 1718-ban és 1720 junius 20-án hóhér által seprüzettték ki a városból. Domby. Nyomaveszett család. Az 1522-iki tizedlajstrom szerint Domby János a Rudaiuton lakott. Domonkos. A" szegedi Domokos család azonos a Domonkos családdal. Domokos Ferenc 1701 óta főbirája volt Szegednek és 1704-ben vértanú halált halt — Kecskemét városáért. Ugyanis Kecskemét városa hátralékban volt négyezer forint hadiadóval és Domokos Ferenc ezért kezességet vállalt; a lejáratkor nem tudott fizetni se az adós, se a kezes; Globitz báró, hadparancsnok tehát elfogatta Domokos Ferencet és felakasztatta. A főbírónak valószínűleg fia volt az a Domokos Ferenc, aki 1717-ben az egyik felsővárosi mészárszéket száz forintért bérbevette a városlóL 1719-ben, mint a piaristákkal kötött szerződésből látjuk, Domonkos Mátyás tagja volt a külsőtanácsnak. 1720-ban Domonkos I/ukács gyalogos határőr volt. A XIX. század első éveiben Rókuson éltek a Domonkosok. Domonkos Józsefnek, aki 1842-ben egy fo» rintot adott a rókusi uj temetőre, az 1861 december 22-én elhalt Rusa Rozál volt a felesége. Domonkos József 1892 március 14-én halt meg. 1779. Felsőváros. Domokos Józsefnek Nagy (helyesebben: Nagypéter) Anna a felesége. 1780. Felsőváros. Szabó János nőül vette Domonkas Ágnest, aki 1761-ben született. Dongat. Rókusi család. 1854-ben Dongái