Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-29 / 23. szám

1931 Január 29. DÉLMAGYABOHSZAG „Szegeden a közvélemény a házikezeléf megszüntetése mellett foglalt állást" Érdekes beszélgetés a polgármester és a kultuszminisztérium között — A polgár­mester 40—50 ezer pengő állami segélyt kért a házikezeléshez '(A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Somogyi Szilveszter polgármester szerdán dél­előtt végre konkrét formában közölte, hogy a város milyen feltételek mellett lenne esc/1 eg hajlandó a szinházi házikezelés további fenn­tartására. A feltételek konkretizálására egy telefonbeszélgetés adott alkalmat, amely a dél­előtti órákban folyt le a polgármester és a kultuszminisztérium szinházi osztálya között. A polgármestert dr. Fülei-Szánthó Endre miniszteri tanácsos, a minisztérium szinházi osztályának vezetője hívta fel és közölte, hogy a kultuszminiszter szombaton tizen­egy órára értekezletet hívott össze a vidéki színészet ügyében. Meghívót kapott az értekez­letre Szeged, Debrecen, Miskolc és Pécs pol­gármestere, a négy város színházának igaz­gatója, Radnai Miklós az Operaház, Hevesi Sándor a Nemzeti Szinház igazgatója és Stella Gyula, az Országos Szinészegyesület elnöke. Dr. Fülei-Szánthó aziránt érdeklődött, hogy a polgármester résztvesz-e ezen a megbeszélé­sen. A polgármester közölte, hogy elfoglalt­sága miatt nem utazhatik Budapestre, de he­lyette dr. Pálfy József polgármesterhelyettss képviselni fogja Szeged hatóságát. A miniszteri osztálytanácsos ezután aziránt érdeklődött, hogy milyen hatása volt annak a hétfőn érkezett expresslevélnek, amelyet Kertész K. Róbert államtitkár irt a polgár­mesternek és amelyben a miniszternek azt a kivánságát tolmácsolta, hogy a város orszá­gos kulturális érdekből kísérelje meg a házi­kezelés további fenntartását. A' polgármester részletes tájékoztatót adott a szinházűgy jelenlegi állásáról. Közölte a kultuszminisztériummal, hogy Szegeden a közvélemény a házi­kezelés megszüntetése és a szín­ház vállalatbaadása mellett fog­lalt állást és ez az állásfoglalás megegyezik az ő véle­mény ével is, mert a város a mai súlyos gaz­dasági helyzetben nem áldozhat tovább száz­ezreket a szinházra. A szerdai közgyűlés napi­rendjéről azért vette le a már kész javaslatot, mert a kultuszminiszter kívánságának meg­felelően időt akart biztosítani a további meg­fontolások számára. Jellemzi azonban a köz­hangulatot, hogy a napirendről levett előter­jesztés helyett egyszerre két olyan indítványt is benyújtottak, amelyben a házikezelés meg­szüntetésének és a szinház vállalatbaadásának kimondását kérik. Ilyen körülmények között csakis akkor lehetne szó a házikezelés fenn­tartásáról, ha a kormány megtelelő részt vál­lalna annak terheiből. Ha a kultuszminiszter biztosítaná a várost arról — mondotta a telefonba a polgármes­ter —, hogy a budapesti operatársulat ha­vonta legalább egyszer lejönne vendégszere­pelni Szegedre nem ötezer, hanem kétezer­ötszáz pengőért, ezenkívül az állam évi 40-50 ezer pengő segélyt adna a szinház (entartá­sához. Ebben az esetben a közgyűlést esetleg rá le­hetne bírni arra, hogy hozzájáruljon a házi­kezelés fentartásához. Ellenkező esetben azon­ban teljesen reménytelen a helyzet. Dr. Fülei-Szánthó Endre kijelentette, hogy a polgármester által közölt dolcokat közvetíti a kultuszminiszterhez. Izgalmas viták, zajos összecsapások a közgyűlés szerdai ülésén Viharok egy érdekeltség és egy indítvány körül — A polgármester különös válasza a klinikák létszámcsökkentése ügyében Csütörtökön: színház-ügy (A Délm^gyarország munkatársától) Élénk érdeklődés mellett ült össze szerdán dél­után a törvényhatósági bizottság. Zsúfoltak vol­tak karzatok is. Az ülést negyedöt órakor nyi­totta meg a polgármester. A polgármester jelentéséhez dr. Toneltt Sán­dor szólalt fel. A népszámlálás adatai közzététe­lének nagy jelentősége van, — mondotta- Töhw vidéki városban már közölték az adatokat, kérti, hogy Szegeden mikor kerül erro sor, — január 31 éig — válaszolta a polgármester. A polgármester ezután póttárgyként bejelenti a napirendhez Lájer Dezső, Eisner Manó, Pártos Ernő és dr. Szamek Sára indítványát. A napirenden szereplő köriratok letárgyalása után a közgyűlés a törvényhatóság szároonkérő­székébe névszerinti titkos szavazással Kits Fe­rencet és dr. Pap Róbertet választották meg egy­hangúlag. A vízvezetéki szabályrendelet hatodik szakaszának módosítására tett előterjesz­tést tárgyalták ezután. Az eredeti szakasz szerint minden telektulajdonos bevezetheti a vizet a tel­kére. A közgyűlés ezt ugy módosította, hogy a megosztott telekrészekre külön-külön kell beve­zetni a vizet külön csatlakozással. A Templom-tér rendezésére felvett 275.000 pengő­ből megtakarított 47.000 pengőt a város a Glzrlla tér rendezésére költötte el és ebből készíttették el a fogadalmi templom ideiglenes padjait is. A közgyűlés ehez utólag hozzájárult. Az Uj szegedi Népkör és Polgári Kör az ulszegedi OFB házhelyek megváltási árának leszállítását és 20 évi részlet­fizetés engedélyezését kérte. A kisgyűlés a pol­gármester javaslata alapján a kérelem teljesítésé­nek megtagadását javasolta. Moldván Lajos a kérelem teljesítését kérte. Dr. Grüner István a polgármesteri javaslatot vette védelmébe. Jároll Géza Moldván Lajos állás, pontjához csatlakozott. A polgármester elmondja, hogy a közgyűlésnek joga van ahoz, hogy leszállítsa, vagy akár elen­gedje a telkek megváltási árát, de kérdés, hogy mit szólna ehez a város polgársága. Nem lehet kétszáz polgárnak ajándékot adni a többi rovására. Az OFB úgyis potom árakat állapított meg. Aki még ezt sem tudja megfizetni, adja vissza a telek tulajdonjogát a városnak, a város szívesen bérbeadja nekik továbbra is. Moldván Lajos ezután arra hivatkozik, hogy az érdekelt házhelyesek mind színmagyar em­berek. — A város 120.000 polgára Is színmagyar, ínég se kap ingyen telket t — kiáltja dr. Szekerke Lajos ügyész. A polgármester javaslatát a közgyűlés azután nagy többséggel elfogadta. Élesebb vita támadt a gyámtári tőkék, az árvapénzek gyü­mölcsöző elhelyezése körül. A kisgyűlés azt ja­vasolta, hogy az árvapénzek 20 százalékát a Ke­reskedelmi Bankban, 15—15 százalékát a Nem­zeti Hitelintézetben és a Kézmüvesbankban, a többi intézetekben pedig 10 százalékot helyezze­nek el. Ezzel szemben dr. Tóth Imre a Népbank számára is követelt 10 százalékot. Megkezdődött a névszerinti szavazás, közben kiderült, hogy nagyon sok érdekelt városatya Is szavazott. — Tóth Imre fs érdekelt,' ö a Népbank ügyé sze, nem tehet indítványt! _ kiáltozták több­felől is, csőm kálfaaü készülék és ^ bamszÓM tqqíeA v p oc cn U y- HÁV} Rí. SZÚT I lü.DU Készséggé! L bemutatják a nagyobb *2é(jélll rádiókeres*; edések A polgármester előveszi a törvényt, majd meg­kérdi Tóth Imrét, milyen összeköttetésben van a Népbankkal, — Jogtanácsosa vagyok — mondja Tóth. Dr. Szekerke Lajos indítványozza, hogy a köz­gyűlés állapítsa meg dr. Tóth Imre érdekeltségét. _ Átvesszük az Indítványt — kiáltja Mária­földy Márton. A polgármester elrendeli a szavazást az ügyé­szi indítvány felett — Ez nem szavazás, ez az etika kérdése! — kiáltja Wimmer Fülöp. — Rám a törvény tartozik, nem az etikai — mondja a polgármester. A közgyűlés 55 szavazattal 47 ellenében meg­állapitotta Tóth Imre érdekeltségét, ami »zt je­lenti, hogy lel nem szólalhatott és indítványt sem tehetett. Dr. Debre Péter szólal fel és bejelenti, hogy * dr. Tóth féle Indítványt magáévá teszt — Le volt zárva a vita, nem lehet Indítványt tenni — kiáltják többfelől. Dr. Dettre János szólal fel az ügyrendhez, a kérdés érdemi részével nem kiván foglalkozni. A vitát a polgármester egy alkalommal berekesztette, amikor dr. Tóth Imre megtette az indítványát. Mivel Tóth Imre érdekeltségét a közgyűlés meg­állapitotta, a kisgyűlés* javaslattal szemben ellen indítvány ' nincs. A lezárt vitát újból megnyitni nem lehet. Egyszerű szavazással kell dönteni, hogy a közgyűlés elfogadja-e a javaslatot. A polgármester bejelenti, hogy a törvény sze­rint ő vezeti a közgyűlést és joga van a már lezárt vitát ismét megnyitni. Kéri Dettrét, hogy ha törvénytelennek tartja a hozandó határozatot, fellebbezze meg, Wimmer Fülöp is szólásra jelentkezik, a pol­gármester azonban neki nem ad engedélyt a fel­szólalásra azzal, hogy a vitát Ismét berekesztette már. óriási za| támad erre. A polgármester végül is az asztalra üt és minden zajt túlkiabálva, elrendeli a sza vazást. A kisgyűlés javaslatával szemben a közgyűlés 36 szóval 33 ellenében, tehát három szótöbbséggel a Debre által előterjesztett Tóth Imre.féle Indít­ványt fogadta el. — A kórházigazgató javasltára! — kiáltja Debre felé Pásztor József. — Inkább a kórházzal foglal­kozna. A pálinkáivás ellen nem szólalt feli A határozat kihirdetése után az izgalom las sankint lecsillapodott A közgyűlés ezután apró­cseprő ügyekbrai határozott. Az autótaxik tarifáját a kisgyűlés javaslatára ugy állapították meg, hqpy az indulásért 65 fillért és minden 500 méterért 20 fillért szedhetnek a soffőrők. Az építési könnyítések érvényének meghosszab­bításáért a közgyűlés feliratot intéz a kereske­delmi miniszterhez. Körmendy Mátyás indítványára a közgyűlés felhatalmazta a polgármestert, hogy addig is, amig a kereskedelmi miniszter az uj rendeletet ki nem adja, esetről-esetre adja meg a könnyítéseket A közgyűlés a Szent Imre-kollégiumban létesí­tett öt alapítványi helyet Várhelyi József nevé­ről nevezte el a prelátus aranymiséje alkalmából, majd a Szegedi Nemzeti Emlékcsarnok Bizottságba

Next

/
Thumbnails
Contents