Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-28 / 22. szám

1931 január 28 DÉLMAGYARORSZAG A ssinésssecnyesUlel tanácsa |>eues viták után helybenhagyta Eíelí Ica pénzbüntetéséi A városi tiszti ügyész felszólalása a szinészbirósán elölt „Az állásvesztést Kimondó itélet nem helytálló" (Budapesti tudósítónk telefon jelentés e.) Az Országos Színészegyesület igazgatótanácsa ma legfelsőbb fokon foglalkozott Elek Icának, • szegedi szinház primadonnájának ismeretes ügyével és elfogadva a Szinészegyesület fegyelmi bizottságnak hétfőn tett javaslatát, a szegedi szinházi törvényszék ítéletének hatályon kivül helyezésével, Elek Icát egyhavi gázsijának elvesztésére ítélte. 'Az itélet kimondását hosszantartó, sokszor tzenvedelmcs vita előzte meg, amelyben az Igazgatótanács tagjai, Elek Ica képviseletében dr. Bokor Pál és Szeged város képviseletében dr. Szekerke Lajos tiszti ügyész vettek részi. Az ülésen Stella Gyula elnökölt és az előadói jelentés meghallgatása után megindult a vita. Az igazgatótanács többségének az a véleménye domborodott ki, hogy az Elek Icával szemben vád tárgyává tett cselekmények nem 'olyanok, amelyeik a szinházi törvények értelmében büntethetők lennének. Ez a hangulat igen erős többségre támaszkodott már, amikor — a Délmagyarország budapesti munkatársának információi szerint — az igazgatótanács nagy meglepetésére dr. Szekerke Lajos városi tiszti ügyész állott fel szólásra és félórás beszédben kérte a szegedi szinházi törvényszék állásvesztést kimondó Ítéletének helybenhagyását. A felszólalás rendkívül meglepte a tanácsot, majd dr. Bokor Pál védő szállt szembe a városi tiszti ügyész érveléseivel. A tanács a felszólalások' után a fegyelmi bizottság hétjói javaslatát fogadta el, anélkül azonban, hogy a primadonnát az ellene emelt vádpontok valamelyikében is bűnösnek mondta volna ki. Az itélet indokolása szerint azért tartotta szükségesnek a primadonna megbüntetését, mert a közhangulat ellene szól és mert rövid'időn belül már másodszor kerül fegyelmi ügye a Szinészegyesület igazgatótanácsa elé. A tatanacs nem fogadhatta el a szegedi szinházi törvényszék állásvesztést kimondó Ítéletét, mert azt nem találta helytállónak és alaposnak. Az ülésen Elek Ica nem vett részt, Kürthy György ott volt és a szegedi társulat képviseletében Herczeg Vilmos jelent meg. A színházi front keddi eseményei: Pálfy intendáns Budapestre utazott, hogy a polgármester megbízásából a kultuszminisztériumban tárgyaiion Két Inditvány szerepel a szerdal közgyűlésen »Nem hiszem, hogy a legcsekélyebb állami támogatást Is kaphatna a város a színház fenlartásához* — mondja a polgármester (A Délmagyarország munkatársától.) Ugy látszik, a szinházügy frontján most már mindennaposak a fordulatok és a meglepetések. Vasárnap a színészek »tervezete« alapján a polgármester ujabb megfontolásra ítélte érdemesnek a házikezelés kérdését, hétfőn megérkezett a kultuszmiriszlérium leírta, amely szintén előmozdította a szinházi ügyek haladásának uj irányba való terelését, kedden oedig a következő dolgok történtek: Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes a reggeli gyorsvonattal Budapestre utazott, hogy o kultuszminisztériumban tárgyaljon a polgármester mcybizásából a színház ügyében. A polgármesterhelyettes megbízatásáról Somogyi Szilveszter polgármester érdeklődésünkre a következőket mondotta: — A polgármesterhelyettes a kultuszminisztériumban az iránt érdeklődik, hogy milyen állami segítséget, vagy a segítségnek milyen formáját várhatná a város, ha továbbra is fentartaná a szinház házikezelését. Véleményem szerint ha a kormányhatóság országos érdekből kívánja a várostól a házikezelés fentartását, akkor a városnak előbb tudnia kell, hogy a kormány milyen áldozatokra hajlandó az országos érdek kielégítéséért. Az igazat megvallva nem hiszem, hogy a legcsekélyebb állami íámogafásf Is megkaphatta a szinház fentaríásához a város, a kultuszminiszter kívánságát azért meg kell tisztelnünk azzal, hogy legalább gondolkorunk a házikezelés fentartásának lehetőségei fölött. Most megkérdezzük, mit ad a kultuszminisztérium és abban az esetben, ha nem ad semmit, nem hiszem, hogy maradjon lehelőség a házikezelés fentarlására. A polgármester nyilatkozata most már közeledést jelent a város régen kialakult közvéleménye, helyesebben saját vasárnap előtti álláspontja felé. Ez a nyilatkozat a Iegutóbl beharangozott fordulatot udvariassági kísérletnek minősiti, amelytől eredménvt már rem igen vár. Kedden benyújtotta dr. Pártos Ernő törvényhatósági bizottsági tag is azt az indítványt, amelyről már közölt vázlatos ismertetést a Délmagyarország. Az inditvány telies szövegében a következő: >Mondja ki a közgyűlés, hogy a városi színháznak 1931 augusztus hó l éig meghosszabbított hlzlkezelését a most irt időponttól kezdődően meg szünteti és a színházat ettől az időtől kezdve magánvállalatba adja. Utasítsa a közgyűlés a város 'Mlgármesterét. hogy a szinház vállalatba vételére ' iladéktalanul Írjon kJ országos pályázatot és pe Ii3 a feltételektekintetében a szinügyi bizottság iievonatkozóíag hozott javaslatának aiapul vételéve' Mondja ki a közgyűlés azt is, hogv a beérkező pályázatok felett » döntést a polgármesterre bizza, aki döntés előtt a szinügyi bizottság véleményét meghallgatni tartozik. Indítványomat a következőkben indokolom:1 A mai súlyos gazdasági viszonyok köiött, amikor a város gazdálkodásában a legmesszebbmenően és leggondosabban keresztülvitt takarékosságnak kell érvényesülnie, amikor a hatóság a nyomor sürgető kéréseivel szemben kénytelen a város üres pénztárát mutogatni, amikor a költségvetési fedezet hiányait vagy kölcsönökkel, vagy a polgárság végsőkig feszitett teherbíró képességének még további igénybevételével lehet csak ideig óráig pótolni, akkor senki sem vállalhatja nyugodt lelkiismerettel a felelősséget a színházra évenkint elköltött százezrekért, nem lehet ezt a költekezést, vagy akár csak egy njabb bizonytalan ktsírlí'tezés meg kockáztatását kultúrái, szempontok hangoztatásával megokolni, mert ma, amikor a közművelődés terjesztésének és elterjedésének száz és száz kor-, szerű utja van, a szinház már nem kulhirtntéz mény, hanem a legjobb esetben magasabb szín vonalú szórakozóhely, amelynek fentartjsára • közvagyonból vagy közpénzekből évente több száz ezer pengőre menő áldozatot hozni nem szabad.< Kedden délelőtt egyébként még egy indítvány érkezett az ügyben, dr. Eisner Manó nyújtotta be a főispáni hivatalban. Dr. Eisner indítványának első része csaknem teljesen megegyezik Pártos Ernő indítványával, ő is a házikezelés megszüntetésének kimondását és a szinház vállalatbaadását kéri azonnal kiírandó országos pályázat utján, de ezt megtoldja a következőkkel: Mondja ki a közgyűlés, "hogy a megválasztandó, vagy meghívandó vállalkozó igazgatónak egyetlen fillér városi szubvenciót sem ad, ezzel szemben a szinház igazgatásában, társulatának megszervezésében, a hclyárak megállapításában és a műsor összeállításában teljesen szabad kezet biztosit számára. Eisner indítványának ezt a részét azzal indokolja meg, hogy a város a mai viszonyok között, amikor a legégetőbb szociális problémák megoldására sem jut fedezet, nem áldozhat egyetlen fillért sem a színházra, amelyet ™»m tart elsőrendű kulturális intézménynek. A szerdai közgyűlés napirendjére tehát az onnan levett polgármesteri előterjesztés helyett két inditvány is kerül, amalyck majdnem ugyanazt tartalmazzák, mint amit a polgármester javaslata tartalmazott volna. Az érdeklődés a szinházügy közgyűlési tárgyalása iránt rendkivül nagy. Keddre virradóra három írafikbelörést kísérellek meg Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) A keddre virradó éjjel három trafikbetörést kíséreltek meg Szegeden, amelyek közül azonban csak egy sikerült, a másik kettőnél munkájukban megzavarták a betörőket, akik elmenekültek. A sikerült betörést a Vásárhelyi-sugárut és a Bómai-körut sarkán levő trafikban hajtották végre. A trafik ajtajának lakatját verték le és lefeszítették a keresztvasat a betörők, akik azonban az üzletben készpénzt alig találtak, mert a tulajdonos a napi bevételt hazavitte. Mintegy száz pengő értékű dohányneműt vettek magukhoz, azután eltávozlak. A másik betörést a Brüsszeli-körut és a Szenthéromság-ucca sarkán levő trafikban akarták végrehajtani, de csak addig haladhattak a munkában, mig a lakatot az üzletajtóról leverték, ekkor valaki megzavarhatta a betörőket, mire elmenekültek. Hasonló módon próbálkoztak a Szentháromság-ucca 21. számú házban levő trafiknál is, de Itt is megzavarták a betörőket, innen is gyorsan elmenekültek. A betörések' ügyében a rendőrség megindította a nyomozást. A rádióból kifzlsmerl híres cigány zenekara 1931 ianuár 3I-é!ől minden este a nagyváradi Bura Sándor ,, Kass Kávéházban hangversenyez I