Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-25 / 20. szám

SZEGED. SzerKeiztOség Somogyi ucc a 22.1. em. Te'elon 21-J3. ^ Klndóhlvolnl. kOloaankOnyv<Ai é» tegylroda 4ra>Il ucca 8. Telefont 13-OÖ. ^ Nyomda : Liiw Lloót ucca 19. Telefon: 1Í6-14 Iftvlratl él levélcím Délmagyarország szeged. wi^tmrmmimrrmnira^mfmMmi "•*• Vasárnap, 1931 január 25 Am fillér VII. évfolyam, 20. szám ELŐFIZETÉS Havonta helyben 3.20. vidéken és Dudapesten l-OO, uUlfttldiSn Ö-40 pengő. * Egyei szóm Ara hélklfz> nan 16, vasAr- és llnnepnan 24 flll. Hlr» detéiek lelvélele farlfa ífrinl. Meglelen<k híllt Ittvítelév^l nnpnnln rcacl Uj városi parlament? Bármennyire is elismerjük Koguiowicz professzor ur indítványának jószándéku voltát, mégis határozottan kell ellene állást foglalnunk, mert tiltakozik ellene közigazgatási jogunk s az alkotmányunk szelleme. A professzor ur elgondolása szerint egy nagyobb bizottságot kellene alakítani nem csupán a törvényhatósági bizottság tagjaiból s ez a nagyobb bizottmány esetleg albizottságok utján vizsgálná át a város mai szükségleteit, állapítaná meg azok kielégítésének sorrendjét, jelölné ki a fedezetet, megvizsgálná az ipar, a kereskedelem helyzetét, a városi haszonbérlők problémáját, a városnak és vidékének gazdasági kapcsolatait s mindezek után egy harminc évre szóló városfejlesztési programot dolgozna ki három hónap alatt. A nagybizottmány működésének eredményét azután a városi közgyűlés elé terjesztenék letárgyalás és elfogadás végett. Ámde, ha ilyen bizottmányt alakit a közgyűlés s ha a közgyűlés ilyen bizottmányra ruházza át a mai és holnapi élet legfontosabb feltételeinek megállapítását, akkor — mi szükség van városi közgyűlésre? Mi szükség van közgyűlési szakbizottságokra, ha egv társadalmi alakulat albizottságai sajátíthatják ki jogkörét, járhatnak el helyette s a városi élet legsúlyosabb feladatai s íegvitásabb kérdései tekintetében foglalhatják le a közgyűlés elől a tanulmányozásnak és inciativának hatáskörét? Ha a közgyűlés maga alkotja ezt a bizottmányt, akkor a közgyűlés maga tesz tanúságot amellett, hogy képtelen feladatai ellátására, erőtlen a hatáskörébe utalt kérdések megoldására, az elölte álló problémák megfejtésére s gyáva a maga hatáskörének súlyát s felelősségének terhét viselni. Jól tudjuk, van olyan tanitás, amelyik a törvényhozás politikai testülete mollé egy szaktestületet is akar állítani s egy már, m?llé állított kétkamarás rendszer elfogadását a jánlja. A közgyűlés elé terjesztett indítvány mindennek a tannak alapelveiből indult vplna ki s mintha az lenne alaptétele, hogy a mai közgyűlés nem bir azzal a szekszerüséggel, ami a mai idők kérdéseinek tanulmányozásánál elengedhetetlen. Ha azonban ez az indítvány minden szándéka ellenére is kemény kritikája a mai közgyűlésnek, mégis csak fel kell vetni a kérdést: miért kellett a választók akaratának megnyilatkozását a szakszerűség képviselete cimén megszűrni és felereszteni, ha most meg a közgyűlés előkészítő hatáskörét egy társadalmi bizottmányra akarják a nagyobb szakszerűség biztosítása végett átruházni? Elvégre a közgyűlésnek is vannak bizottságai s alig vethető fel olyan kérdés, amit már megalkotott bizottság elé ne lehetne utalni. A közgyűlés bizottságainak jogában áll szakértőket meghívni tanácskozásaikra, közlisztviselők kötelesek is a bizottságok tárgyalásain, ha meghivattak megjelenni s a szakkérdésekben véleményüket előterjeszteni. Mi bÍ2tosit arra a társadalmi parlament albizottságai munkásságának több eredményességet, nagyobb szakszerűséget, több felelősségérzést, mint amilyennel a törvény alapján működő közgyűlés, vagy a közgyűlésnek a törvény alapján alakított albizottságai rendelkeznek? A törvény azoknak a kérdéseknek előkészítését, amiket az indítvány szerint az alakítandó nagybizottságnak s küldöttségeinek kellene átadni, a közgyűlésre s a közgyűlés albizottságaira bízta. A törvény rendelkezései állnak tehát annak útjában, hogy a közgyűlés a saját, vagy albizottságainak hatáskörét más alakulatokra átruházza. Helyes követelés a városfejlesztési program összeállítása, de sokkal helyesebben jár el az indítványozó, ha a közgyűlésen sürgeti a városfejlesztési program összeállítását s a város polgármesterének, a város vezető tisztviselőinek hatékony és halályos közreműködését biztosítja ennek a munkának minél megfelelőbb elvégzése számára. Ha azonban el is tekintünk a jogi aggodalmaktól, mivel vinné az ügyeket előre a véleményező albizottság és határozó közgyűlés közé egy nehézkes társadalmi alakulatnak beiktatása? Úgyis az a baj, hogy a bürokrácia útvesztőiben elsikkad a legtöbb feladat, amit a ma érdeke s a ma szükséglete parancsol s a közgyűlés a nehézkesen mozgó szervezete folytán erőtlenül kullog a mai idők feladatai mögött. Hát ha még egy közbeiktatott uj városi parlament is akarja majd szavát hallatni s minden közgyűlésből kiszorult magántudós a maga városmentő eszméje számára ott talál majd nyilvánosságot és hallgatóságot? Az indítvány .azt hangsúlyozza, hogy törődjünk a városfejlesztés kérdéseivel. E tekintetben mindenki igazat ad az indítványozónak s mindenki mellé is fog állni, ha ezt a törekvését a törvényes fórumok előtt s a törvényes fórumok segítségével igyekszik megvalósítani. Németország győzelme Genfben Befejeződölf a népszövetségi íanács ülésszaka (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.') Genfből jelentik: A Népszövetség tanácsának 62. ülésszaka szombaton befejeződött. A tanácsülés legkritikusabb pontját, a németlengyel konfliktust sikerült miidkét fél számára kielégítő módon el idézni. A határozat Németország győzelmét jelenti. Az ülésen Joshisava, a felsősziléziai kisebbségi ügyek előadója súlyosan megbélyegezte a lengyel kormányt. A jelentés megállapítja, hogy a német részről inkriminált sérelmek valóban megtörténtek és hogy a kisebbségi jogot sérelem érte. A jelentés megbélyegzi a felsősziléziai szabadcsapatok és hatóságok eljárását és kötelezi a lengyel kormányt, hogy a jövő ülésig tegyen jelentést azokról az Intézkedésekről, amikrt hasonló események megelőzése céljából foganatosított, tegyen jelentést a meginditotl vizsgálat eredményéről és a kár jóvátételéről. Henderson angol külügyminiszter méltatta a kisebbségi kérdés nagy jelentőségét, Joshisava jelenlését elfogadottnak jelentette ki és Népszövetség tanácsának 62. ülésszakát berekesztette. Februárban megkötik a magyar—osztrák kereskedelmi szerződési (Budapesti tudósítónk tel "fon jelenlése.) Az osztrák—magyar kereskedelmi szerződés előkészítésére vonatkozó tárgyalásokat a kereskedelemügyi minisztériumban szombaton befejezték. Az eddigi tárgyalások során Ausztria képviselői csakúgy, mint a magyar kormány, a legmesszebbmenő megértés szellemében folytatták a megbeszéléseket. Az osztrák delegátusok délután elutaztak Budapestről, a végső tárgyalásokra valószínűleg februárban kerül sor. Tüntető sztrájk a budapesti tőzsdén A tőzsdetanács határozata a kontremin ellen fBudapesti tudósítónk telefon jelent és A budapesti értéktőzsdén szombaton, a gazdasági életben egészen szokatlan módon, tüntető sztrájkol rendeztek az értéktőzsde tagjai. A tüntelő sztrájk előzménye az volt, hogy a tőzsde igazgatósága a legutóbbi áresésekkel kapcsolatban erélyes lépésekre telt javaslatot a tőzsdetanácsnak a kontreminnel szemben és azt indítványozta, hogy az értéktőzsdei üzletkötéseket kétnaponként kelljen bejelenteni és az eladott részvényeket két nap alatt kelljen szállítani. A Bankárok és Értékpapirkereskedők Egyesületének tagjai nagy felzúdulással értesültek az indítványról és szombaton déli 12 órakor kivonultak az értéktőzsde terméből, hangosan tüntetve a tervezett intézkedések ellen. A tüntetésnek azonban nem volt semmiféle eredménye, mert a tőzsdetanács szombaton tartott ülésén magáévá tette az igazgatóság indítványát. Ezzel az intézkedéssel kétségtelenül megnehezült a kontremin árromboló tevékenysége. ci A francia köztársaság elnöke Leval~t bízta meg kormányalakítással (Budapesti tudósilónk telefonfelenlése.) , kor Pierre Laval volt munkaügyi miniszter! Párisból jelentik: Doumergue elnök, miután dezignálta miniszterelnökké. Laval még szomBriand visszautasította a kormányalakításra J baton éjjel megkezdte a kormány megalakitávonatkozó megbízást, szombaton este 10 óra- j sára vonatkozó tanácskozásait