Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-22 / 17. szám

1931 január 22. DÉLM AGYARORSZ AG t és Miívésszei Mi8® Hobhs. Három sor a földszinten, kongó páholyok, üres karzatok, — ennyien voltak kíváncsiak a Miss Hobbs szerda esti szomorú reprizére. — A reprizek hete járja most a szinházban: hétfőn negyedszázados operett, szerdán negyedszázados Jerome-vigjá'ék (csak az előadás nem volt negyedszázad előtti). Az előadás szomorúan mai volt és lehangoló. A szezon még meg sem kezdődött, amikor már készülni kezdtek erre a negyedszázad előtti kitűnő vígjátékra, de őt hónap sem volt elegendő ahhoz, hogy legalább — elfogadhatóvá tegyék. Készületlenség, megnemértés és értéknélküli teljesítmények jellemezték Miss Hobbs szerdai reprizét. Az előadás szinte semmit sem adott Jerome K. Jerome darabjából, mintha egészen más (szomoru)játék ődöngött volna a kulisszák kőzött, A szerdai együttes nem tud angol vígjátékot játszani, szinte egy perc sem volt, ami kihozta volna az élesen látó brit költő stílusát és hangulatát. Élő színekkel megfestett alakok helyett olykor operettfigurák ugráltak a színpadon, negyedszázad előtti vígjáték helyett mai bohózatok groteszk figuráivá devllválták a suffragettes angol élet megjelenéseit. Ez nem Miss Hobbs volt, Jarome K. Ja romé vígjátéka 4 felvonásban. Ez egy lehangoló, sőt szomorú este volt és nem volt teljesítmény, amit meg lehetne említeni. Szegény Jerome Klapka Jerome... és szegény három sor a földszinten. A filharmonikusok Wagner hangversenye. A szegedi filharmonikusok legutóbbi Li > z thangversenyük után most W a g n e r.koncertre készülnek. A hangverseny érdekessége, hogy annak szólistája Szász Edit operaénekesnő lesz, aki Tannháuserből Erzsébet áriáját fogja énekelni. A Wagnerhangverseny műsorával látogat el majd a filharmonikus zenekar Hódmezővásárhelyre. Harmónia hangverseny Guglielmetti ma! hangverseny* a Tiszában fél 9 órakor, csak néhány jegy kapható. Álló 2 pengő. \ színházi iroda hirel: Kivételesen fél 8 órakor kezdődik • >Tosca* szombaton. , A >Nemzeti Színház* pompás müsordarabja, a hájos és mulatságos >Miss Hobbs* felújítása, teljesen uj szereposztásban ma kerül másodszor színné. Főszerepeit: Mágori Mária, Pártos Klári, Acs Rózsi, Sándor Stefi, Fáy. Zilahy, Palásthy és Szilágyi játszák. Pénteken >Szent István király*, Sík Sándor nagyhatású gyönyörű magyar színmüve. Zsögőn Lenke, Kováea Dezső mint vendég, vatamint Szórád, Arany és Horváth felléptével szombaton és hétfőn »Tosca«. A Détaagyarország kolosünkinyvfárában az előfizetési díj: a Délmagyarorszáq előfizetői részére havonkint 1 pengft, munkáselftlizelöknek hefenkinl t6 fillér, mindenki más részére havonkint 1.60 üengfi. ne VARRÓGÉP ÍJAvn^ [SZAKSZERŰEN ES GYORSAN. SINGER VARRÓGÉP R£$Z".TARSJ Sie»td, RárAn ucca t. leim. Telefonsa Am 31-13. 8 ..u..timm& rwfiTr-n rr~"gri'iTTOirr^nTiwn!iirawwMCTraMffMri Bérbeadó 353 előnyö« teltételek melleti Belvárosban,villamosvágányhoz közel, Kossufh L'íos sugárut elejénél 4 etage-o« DOÜU raKtáT, uccai épület. 3 szobás irodahelyiséggel, kövezett udvarral, vízvezetékkel, külön épület 2 szobás lakással, autógarázzsal. Megkeresést főpostafiók 21, alá. kereskedelmi körtereteket, lsVo'al tegezeteket. költségvetéseket, kottával és rajzokai, több színben is. Sokszorosítunk 50 példányban l'SO pengőtől kezdődően. HISMAH* Am VIAMMMM írÓQPD és iro(1aberend«7Ő vállalata 277 WirVfl fsS Széchenyi (ér 5. (Törvénuszéh mellett.) WÜNOITIK ÉS ELINDULNAK REGÉNY Irta: Kassák Latos Grefner reggel nyolckor ment el hazulról S csak akkor tudta meg a valóságot, mikor az uccára ért. Sejtette, hogy holnap, vagy holnapután bekövetkezik ez a változás, de arra mégsem gondolt, hogy ma, éppen ma fog megtörténni. Semmi bűntudat nem élt benne s mégis valami vad félelem szállta meg egész valóját. Még mielőtt beért volna a céghez, jelentkeztek a régi, görcsös fájdalmak az oldalában. Majdnem összeesett, érezte, hogy az arca elvértelenedik s csak halvány körvonalakban látta maga előtt a mozdulatlan tárgyakat és az ide-oda futkározó embereket. A cégvezető csillogó fejjel, mélyen leeresztett tokával, szép, világosszürke ruhában ült az asztalnál. Greiner félénken, majdnem alázatosan köszönt. — No, kedves Greiner elvtársi Ugy-e, hogy bevégeztetett! Most aztán az őrültek megkapják a jutalmukat. Micsoda csürhe népség! Greiner ott állt a fölfujt ember előtt, karjait lelógatta egész a térdéig és mosolygott. — Akik pimaszkodtak a cégnél, loptak" és raboltak, azokat átadjuk a rendőrségnek. Irja össze őket. Magának nem lesz semmi bántódása. Elsejéig itt maradhat s azontúl nem tartozik a cég kötelékébe. Az ilyen gondos, becsületes hivatalnok máshol is nagyon szépen el tud helyezkedni. Greiner majdnem elsírta magát. Előrenyújtotta a két kezét, akárha meg akarna kapaszkodni valamiben, könyörögni szeretett volna, mint a halálraítélt, de csak annyit mert mondani: — Kérem. Kérem" alássan. Délben, mikor hazament, az asszony a díványon feküdt s kőlnivizes borogatás volt a halántékán. Kezeit a gyomrán összekulcsolva tartotta s az arcszine egészen lila volt Pannika nem ment iskolába ezen a napon, azaz nem engedték be az iskola kapuján. Egy felsőbb osztályú lány állt elé, fehér ruha volt rajta s a haja két szőke copfban előre csüngött a vállán. Azt mondta: — Menj haza, ha nem akarod, hogy megverjenek. Valamennyien bűnhődni fogtok a gonoszságokért. Pannika félénken elhúzódott. Nem értette meg, hogy mi történt a világgal, de érezte, nem szabad ellene szegülnie ennek a lánynak. Megfordult és lihegve futott egész hazáig. Közben a takarító asszony már elujságolta Anyjának a történteket. Pannika csöngetett s mikor az ajtó kinyílott, ott állt előtte az Anyja földultan, még fésületlenül, a karjaiba kapta és sírva össze-vissza csókolta. Alapjában, hogy mi is történt a világban, azt csak később a takarító asszony mesélte el Panninak. Az Anyja beült a szobába, hangosan sirt egy ideig, aztán borogatást tett a homlokára és lefeküdt a divánvra. Az öregasszony és Pannika kint marrdtak a kony' ában. A kislány hallgatott, a másik pedig beszélt neki a történtekről. Olyan volt a ház, mint valami sötét verem, kövér viharfelhők úsztak fölötte egészen alacsonyan. Greiner a divány elé állt, szólította a feleségét, lehajolt hozzá s hidegveritékes kezeivel megsimogatta. — Csakhogy itt vagy, — nyöszörögte az asszony. — óh, mi lesz velünk. Hallom, hogy kivégzések lesznek, minden második embert fölakasztanak. Az ember nem szólt semmit az elbocsájtásáról, szelid és békességes volt, várta, hogy az asszony egészen megnyugodjon. Az ebédnél valamennyien együtt voltak az asztalnál, a takarító asszony behordta az ételt, aztán ő is bent maradt, megállt az ajtóban. Ijedtség és tétova bámészkodás ült valamenvnyiök szemében, izetlenül kanalazták az ételt s majdnem suttogva "beszélgettek. S ekkortól kezdve ugy látszott, mintha szegény, megriadt életükkel egy létrán indulnának el lefelé, minden nap egy fokkal lejjebb. Greiner csak hónapok multán kapott valami kis állást, hosszú napi elfoglaltsággal. Az aszszony egy ideig ugy élt, mint a halálraítéltek", tartani lehetett tőle, hogy búskomorságba esik. Aztán megint föléledt, megint legyőzhetetlen akarattal uralkodott a család fölött, pörlekedett, panaszkodott és olvasta a vörösfedelfli regényeket. Ekkorában általános lett az emberek között a bélyeggyűjtő szenvedély.- Egyesek üzletet csinállak belőle, szemlátomást gazdagodtak g a kétségbeesett Greinert is kikezdte ez a ragály. Keresni ugyan nem keresett vele semmit, de leszokott a dohányzásról s a kis pénzén bélyegeket vásárolt össze, abban a reményben, hogy egyszer majd megszázszorozva veheti ki belőle a tőkéjét. De a jövő kilátásairól nem beszélt a feleségének. Annál nagyszerűbb lesz az eset, ha egy napon minden bevezetés nélkül csak elé teszi az összeget. Pannika ott élt a két ember között, de neffl sok közösséget érzett velük. Alig is törődött mindennapi bajaikkal. Majdnem ugy élt köfr tük, mint az idegenek között. Most is, hogy megette a reggelijét, szói egy-két szót, veszi a táskáját és indul az iskolába. A' házban, mindjárt a kapu mellett, jobbra, látja a »Pontos idő«-t jelző ébresztőn, öt perc múlva nyolc óra. Nehézkes, teherhordó tempójában nekilódul. Hozzá se nyúlt a feladataihoz, sietett hát, legalább el ne késsen, legalább ezzel föl ne hivja magára a tanár figyelmét. De alig hogy a kis parkocska elé ért, az egyik padról eléje jön a szőke fiu s szélesre húzott szájjal ránevet. Az egyik kezében táska van, a másikban cigarettát tart s most szippant belőle, a legörbült szürkés hamu ráhull a kabátja elejére és szétporzik rajta. — Hova mégy, te tintásüveg? — Szervusz! — Hova mégy? — Nem, nem! Hiába Is akarsz elcsalni, nem megyek veled. Még eev hetünk van s aztán vége az iskolának. (Folyt, köv.) SZÉPIRODALMI KÖNYVEKET, különösen Jókait, Górdon it, Mikszáíhoí, más magyar írókat, valamin! külföldieket átvesz megbízásból a Délmagyarország kiadóhivatala