Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-22 / 17. szám

SZEGED. SaerKe«etOi6g: Somogyi ucca 22. L em. Telelőn: 23-33.-KlndóhlrnlM, kaioMfnkOnyvtar tegylroda : Aradi ucca S. Telefon: 13-00. - Nyomda • LBw Llpól ueca 19. Teleion • 26-34. TAvírnll ét levélcím: DélmogyaronzAg Szeged. Csüíöríök, 1931 Január 22 Ara 19 fillér VII. évfolyam, 17. szám ELŐFIZETÉS » Havonta helyben 3-20 vidéken «s Budapesten 3-«0, KUIfOldOn ©•-dO pengd. - Egyes »Edm Ara hétköz­nap 1B, vasAr- e» Ünnepnap 14 MII. Hir­detések. felvétele tarifa szerint. Megje­lenik hétfíl kivételével naponta reggel Az olvasó szíves elnézését kérjük. Kint kérlelhetetlen és kemény a hideg. A ke­reskedő, aki szeretett volna megindítani kis olcsósági hullámot, nem tud ered­ményt kiverekedni se a villamos áram, se a telefon tarifájánál. Nem népesedik és zajosodik az iparos üzeme. Nem csök­ken a munkanélküliség s arról sincse­nek hireink, hogy jobban megy a dolga a mérnöknek, az orvosnak, az ügyvéd­nek, a kereskedősegédnek, a magántiszt­viselőnek. Mégis ma megint a szinház házikezelésével foglalkozunk. De kényte­lenek vagyunk, mert annál a kérdésnél, hogy fenm arad-e a házikezelés vagy se, az egész város, tehát valamennyi társa­dalmi osztály érdekelt és mert a házikeze­lésnek súlyos szavú szószólója akadt a színtársulatban és a Szinészegvesületben. Tavaly megadóztatta a közgyűlés a ká­vét, a citromot és a piskótát, ötvenezer pengő bevételre számítanak ebből az adó­ból. 1930-at teszi emlékezetessé és dicső­vé az a közgyűlési határozat is, amely szivattyuzási adó cimén emel ki ujabb közterhet a lakosság egy részének már­már teljesen ellaposodott erszényéből. En­nél altételnél 160 ezer pengőt kénytelenek kiizzadni a szerencsétlen adóalanyok. Ha a szinház nem lenne házikezelésben, ha tehát a szinházra csak a normális szub­venció erejéig lenne a városnak gondja, nem kellett volna megcsinálni a pislcóla­adót és a szivattyuzási adót. De a gazdasági krízis még nem érte el Kulminációs pontját. Ezt nem mi mond­juk. Ezt Éber Antal mondja, aki van ezen a téren olyan kitűnő szakember, mint a műsor összeállításában, hogy ez alkalom­mal specializáljuk a szinházvezetési gon­dokat és dolgokat. Kürthy György. Hogy a deficit mértani arányban való emelkedé­sén kivül még mi baj fogja érni a lakos­ságot, ha sürgősen ki nem cserélik vagy a müsorcsináíási metódust vagy azt, aki a műsort csinálja, nem tudjuk.' De egész bizonyosan megmondhatjuk, hogy mi fog történni, ha Éber Antal jóslata beválik. A házikezelés a jövő szezonban még többe kerülne. Tehát még több fedezet kellene. Még több adó. Ha ellenben a házikezelés megszűnik, fölszabadul legalább kétszáz­ezer pengő s tekintettel arra, hogy a be­vételek további csökkenésére, a kiadások további emelkedésére lehet számitani, a házikezelés megszüntetésének egyik kö­vetkezménye lenne, hogy a pénzügyi ne­hézségek további tornyosulása esetén se kellene behozni az idén — uj adókat. Azt bizonyára mindenki örömmel látia, hogy az úgynevezett társulati ülés foglal­kozni kezd szociális és kulturális problé­mákkal. Utóvégre a színészeknél sem fe­nékig tejföl. Eléggé ki vannak szolgál­talva. A nyugdijuk kenyérre sem elég. Szerződésnélküli-ég esetén legföljebb ahoz fordulhatnak, aki a mezők liliomát is föl­ruházza. Arra nézve, hogy ilyen esetben kosztot hol kaphatnak, még senkisem szol­gált nekik tanáccsal. Az, hogy az összes szociális problémák közül a társulati ülés a társalgó ügyével foglalkozott, felfogás dolca. Be kelL minden esetre látni. hogy. a társalgó is fontos. Végül is az ember nem csak társas, hanem társalgó lény is. Társalogni kell. És hogyan társalogjon a társalogni akaró társalgó társas lény, ha nincs társalgóhelyiség, ahova társalgási célokra társalgó társával bevonulhat? Meg vagyunk győződve róla, hogy a társulati ülés rövidesen sorra keríti annak a szer­ződésblankettának a revízióját, amellvel az igazgató a tagokat szerződteti s amely­nek van egynéhány rabszolgaizü paragra­fusa. A társalgó ügyének sikeres elin­tézése után a dolgok logikai rendje s az érzelmek kapcsolata folytán más nem is következhetik. Annak is örvendeni kell, hogy a házi­kezelés fentartásának a kérdésébe is beje­szólnak a színészek. Még pedig nemcsak a társulati ülés, hanem a Szinészegyesület utján is. Bizonyára azt akarják, hogy na­gyobb nyomatéka legyen a föllépésüknek. Ez megtisztelő, mert arra lehet belőle következtetni, hogy a házikezelést a tár­salgó ügyénél fontosabbnak tartják. Ta­valy csak az operatagok akartak bele­szólni abba, hogy a város mikép rendez­kedjen be szín házilag. Igaz, tavaly csak az operatagok házike^elése volt veszély­ben. A világért sem következtetjük ebből, hogy a színészek véleménye nem érdek­telen. Mint közvetlenül érdekeltek meg­kérdezzük azonban, ha a vidéki színésze­tet csak' a házikezelés tudja megmenteni, mért nem tettek semmit a házikezelés álta­lánosítása érdekében se a társulati ülések, se a Szinészegyesület? Mért honolt az agi­táció berkeiben csend az alatt a négy év alatt, amely alatt Szeged százezreket ál­dozott a házikezelésre? Mért nem társu­latiüléseztek tavaly, amikor a polgár­mesternek kellett elmenni a szinházi iro­dába, hogy a házikezelés megmentése ér­dekében fáradságos munka árán segít­sen megtakarítani százakat? Mért nem társulatiüléseztek akkor, amikor azt lát­ták. — mert remélhetőleg látták — hogy a nívó egyre fogy, a deficit egyre nő? Igaz, azt is halljuk, hogy társulati ülés is, Szinészegyesület is expiálni akarják minden hibájukat és mulasztásukat. A beadvány, amelyet a városhoz és a lcul­tuszminiszterhez készülnek intézni, nem fog megelégedni elvi kijelentésekkel, ha­nem meg fogja jelölni azokat a biztos mó­dokat, amelyek mellett a házikezelés egy­séges elvek és terhek mellett általánosít­ható országszerte, amelyek mellett meg­közelíthető a házikezelés kulturális célja és amelyek mellett Szeged be van biz­tosítva az ellen, hogy a szubvención fö­lül évenkint százezreket legyen kénytelen költeni — házikezelésre. Enélkül társalogni is csak a társalgó­ról lehet. nagy pénzügyi boirány Párisban (Budapesti tudósítónk telefnnjclentése.) Párisből jelentik: A Paris Noumlle jelentése szerint az Oustric-botránynál is nagyobb pénz­ügyi panamát lepleztek le. A rendőrség egész nap házkutatást tartott egy párisi bankban és megállapitotta, hogy a bankban évek óta példátlan panama folyik. A bank nevét még nem tették közzé. Curtius és Zaleski párharca Genfben a sziléziai választási terror körül A lengyel külügyminiszter beismerte, hooy a genfi egyezmény rendelkezésed megszegték (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Genfből jelenlik: A Népszövetség ma délelőtt a felsősziléziai lengyel választási visszaélések ellen beadott német panaszok tárgyalását kezdte meg. Curtius beszédében azt kívánta, hogy az eddigi rendszer megváltoztatásával a kisebbségi jogok védelméről szóló határoza­tok pártatlan végrehajtására a közigazgatás­ban személyi biztosítékokat létesítsenek. A népszövetségi tanács gondoskodjék a kisebb­ségi jogok feniartásáról. Ha a dolgok továbbra is ugy folynak, mint eddig, a kisebbség el­veszi azt a bizalmat, amelyet a Népszövetség, mint jogainak őre iránt viseltetett. — Semmi esetre sem menti a felsősziléziai németekkel szemben elkövetett elbánást az utalások a többi kisebbség kezelésére. A feiső­sziléziai németeknek szerződésben lefektetett külön jogaik vannak, amelyeket nem lehet önkényesen mrgesorbitani a jogrend színvona­lának általános lenyomásával. Általánosságban meg kell vizsgálni, hogy ezek a jogok sérelmet szenvedtek-e. A lengyel kormány ellenészre­vételeiben arra hivatkozott, hogy a felsőszilé­ziai sajnálatos események többé-kevésbé né­met felelősségre vezethetők vissza. Világosan utal a németországi politikai mozgalmakra, amelyek a lengyel állam integritása ellen irá­nyultak. Németország azonban nem is gon­dolt arra, hogy törekvéseit másként, mint a szerződés szerinti eszközökkel valósítsa meg. Az egész német nép a politikai célokban fel­tétlenül békés módszereket aTcar követni. Curtius beszéde után Zaleski lengyel kül­ügyminiszter szólalt fel. Miután kifejtette a lengyel kormány álláspontját a kisebbségi vé­delemmel kapcsolatban, kijelentette, hogy a sziléziai németek viselkedéséből kitűnik, hogy a német kisebbség körében mindaddig nyuga­lom uralkodott, amig Treviranus német mi­niszter el nem mondotta beszédét. Itt kell keresni a bekövetkezett események okát. A választási eseményekre utalva kijelen­tette Zaleski, hogy az emiitett incidenseket nem vonja kétségbe és az ügyben a vizsgá­lat különböző bíróságok részéről már megin­dult Ezután rátért a nemzeti szövetség ügyére. Kijelentette, hogy a szövetség erős nemzeti életet szervezett, azonban nem lehet minden bűnt ráterelni abban az esetben, ha

Next

/
Thumbnails
Contents