Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-21 / 16. szám

1931 január 21. DFILMAGYAROBSZAG 3 »A házikezeléses szinházi rendszer feladása teljesen elhatározott dolog« Pálfy Intendáns a 28-1 közgyűlés elé kerölö Javaslatról (A Délmar;]]arország munkatársától.) A januári közgyűlési — értesülésünk szerint — huszonnyolcadikára hívják össze. A közgyűlésnek legérdekesebb tárgya kétségtelenül az • javaslat lesz, amelyet a polgármester terjeszt a szinház házikezelésének megszüntetésére. A polgármester elhatározása állítólag megmásíthatatlan és ha a közgyűlés is ugy akarja, az idei szezonnal bezárul a szegedi szinház házikezeléses korszaka. A színtársulat tagjai között az elhatározás lehangoltságof keltett, mert számukra a házikezelés biztos gázsit és nagy gázsit jelentett. Nem kellett félniök attól, hogy nem kapják meg fizetésüket, hiszen a város kasszája mindig pontos fizető volt és a gázsik kifizetése körül még akkor sem késedelmeskedett, ha a költségvetésben meghatározott keretek már széttörtek, ha az egyéb és talán fontosabb célokra szánt pénz porladt is el a házikezeléses Színházon. A szinházban most mozgalom indult meg, amelynek az a célja, hogy küldöttségileg kérik föl a polgármestert elhatározásának megmásitására. .. A Délmagyarorszúg munkatársa érdeklődött az ügyben dr. Pálfy József polgármesterhelyettes-intendánsnál, aki kijelentelte, hogy a házikezeléses rendszer feladása már telfesen elhalálozott dolog, iezen változtatni nem igen lehet. A' polgármester is meggyőződött róla, hogy a rendszer további fenntartását a város a mai viszonyok között semmi esetre sem vállalhatja. A januári közgyűlés tulajdonképen már netn is a házikezelés ügyében határoz, mert hiszen a szezon elején kimondotta, hogy a költséges rendszert csakis ennek a szezonnak a végéig tartja fenn. A közgyűlés csupán a magánvállalkozás módozatait határozza meg és megállapítja, hogy milyen erkölcsi 'és anyagi biztosítékokat kiván a jövendőbeli igazgatótól. A polgármester már meg is bízta az intendánst, hogy ebben az ügyben készítse el az előadói javaslatot. Ezzel kapcsolatban dr. Pálfy József beszélt arról is, hogv a házikezelés csődjét az is előidézte, hogy házikezeléses színháztól ugy a művészi személyzet, mint a közönség fokozottabb teljesítményt vár, a színészek pedig, mint a város kezelésében álló szinház tagjai, nagyobb gázsit igényelnek, a közönség pedig szebb kiállítású előadásokat, jobb színészeket, költségesebb üzemvezetést. Az intendáns szerint nem kétséges, hogy a magánvállalkozó igazgató ugyanazokat a szí részeket lényegesen olcsóbban szerződtetheti, mint a város és igy ugyanazok között a keretek között jobban, olcsóbban boldogulhat, mint a házikezelés. A házikezelés megszüntetésével kapcsolatban olyan híreket is terjesztettek egyesek, hogy esetleg Kecskemét és Szeged között létesülne valami, szinházi fúzió olyan formában, hogy a közös társulat fölváltva játszana a két városban. Erről Pálfy intendáns a következőket mondotta: Ml Rió Rita? 1. Az első és legtökéletesebb éneklő és zenélő opcrell, 2. Technikolor el tárással készüli végig színes filmremek. 3. A legkedvesebb, szelleme'?. vidám meséjfl film 4. Bebe Daniels és John Bolles éneklik a iegcuodá'atosabb melódiákat. 5. A revü (elenetekben a világhírű Zlegfleld görlök bámulatos láneprodukciói Premier csütörtök, Belvárosi Mozi. — Ha a januári közgyűlés előtt kapnánk valami elfogadhatónak látszó javaslatot, vagy megoldási tervezetet és valaki anyagilag garantálná, hogy egy ilyenféle fúzió nem kívánna nagyobb áldozatokat a várostól, mint amennyit a közgyűlés eredetileg a szinház j fentartására szánt, akkor a város hatósága esetleg mérlegelné a helyzetet. Egyébkent tárgyalunk még a Palágyi-féle tervezetről is. Ezek azonban csak tapogatózások, amelyeknek egyelőre konkrét értékük és jelentőségük alig van. Tavasz a télben a legWtflnfibb vígjáték a legjobb msgyar srinéeíek: Petrovlch Szvetlszláv EazlerhAzy Ágnra Szenes Ernő íösréreplésével DIna Graltával: Előleg as üdvösségre vígjáték péntektől a Korzó Moziban. Meciéry Ila Hollal Kamilla ée a bájos Értesülésünk" szerint dr. Somogyi Szilveszter polgármester, aki kedden reggel Budapestre utazott, hogy megsürgesse az egymilliópengős uj városi függőkölcsön jóváhagyását, felkeresi a kultuszminisztert is, akivel megtárgyalja a szinházi problémát is. Társulati ülés a szinházban (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden délelőtt rendkívüli társulati gyűlést tartottak a szinházban a színpadon. A gyűlésen a társulat majdnem valamennyi tagja megjelent. Berezeg Vilmo6t: választották meg a gyűlés elnökének, jegyzőnek Csonka Antalt. Nagy György indítványt terjesztett elő, amely szerint a társulat tagjai a házikezeléses rendszer további fentartását fogják kérni a főispántól és a polgármestertől. A társulat egyhangúlag elfogadta az indítványt és egy j hét tagból álló bizottságot bízott meg azzal, hogy a társulati gyűlés határozatát memo randumba foglalva juttassa el dr. Aigner Károly főispánhoz és dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez. A bizottság tagjainak Herczeg Vilmost, dr. Németh Antalt, Sziklai Jenőt. Görög Sándort, Tolnay Andort Szórád Ferencet és Nagy Györgyöt választották meg, azonkívül megbízták Herczeg Vilmos és Görög Sándor szinészegyesüieti tanácstagodat, hogy a január folyamán tartandó tanácsülésen vegyenek részt és azon terjesszék elő a társulati gyűlés határozatát. Megbízást adott a színtársulat a két tanácstagnak arra is, hogy a határozatot az Országos Színész Egyesület tanácsával karöltve tárgyalja le, készítsenek együttes memorandumot, amit átnyújtanak gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek. A társulati gyűlés ezután foglalkozott még a szinházi társalgó ügyével, miután a társulat tagjai közül többen panaszt tettek, hogy a társalgót mindenki használja, csak a szinészek nem. A gyűlés az igazgatóságot kérte fel, hogy adja vissza a társalgót eredeti rendeltetésinek. A szinházi törvényszék" ügyét is kitűzték a társulati gyűlés tárgysorozatára, de ezt, mint nem a gyűlés elé való tárgyat, később levették a napirendről. 12-12 évi fegyházra ítélték a kisteleki gyilkos testvéreket A Bagl-flvérek véres keayetlenségtjel ölték meo Kovács Pált, aki társuk volt a tolvajszövefkezefben — »Szlnfe ősemberek " a gyilkosok*, — mondották az orvosszakéríök — Az agyonvert béres feleségét orgazdaság miatt ítélte el a törvényszék (A DélmagyarorszAg munkatársától.) Vigh Ferenc kisteleki gazdálkodó a mult év őszén észrevette, hogy a gabonaraktárából kisebb-nagyobb mennyiségű gabona tűnik eL Hiába figyelte, hogy nem járnak-e tolvajok a házban, nem tudott nyomra jutni Szeptember 17-én este azután a gazda két bérese. Bag' Lajos és Bagi Jenő azzal állott a gazda elé, hogy az éj folyamán meglesik a tolvajt és ha lehet, elfogják. A béresek ezután erősen felfegyverkeztek a tolvajvadászaíra. Karókat, botokat, késeket, sőt revolvert is vittek és ugy várták az éjféli vendéget Éjfélután néhány perccel felbukkant az udvaron egy sötét alak. Zsákok voltak a kezében és egyenesen a gabonaraktár felé tartott. \ béresek a férfit megtámadták és rövjd dulakodás után agyonverték. A tolvaj fejét a dorongokkal szélroncsolták, a késekkel összeszurkálták, végül a fiatalabb béres, Bagi Jcnö revolveréből belelőtt a tolvajba. Az egész jelenet néhány perc alatt zajlott le. Utána a béresek bementek az istállóba és lefeküdtek aludni Reggel azután jelentették a gazdának, hogy az éjjel elfogták a tolvajt és menten agyon is ütötték. A legények elballagtak a községházára és a csendöröknek is elmesélték az éjféli kalandot A helyszínre kiérkezett csendőrök elé borzalmas látvány tárult. Az udvar közepén, hatalmas vérlócsában feküdt egy ember, akinek a feje a felismerhetetlenségig szét volt roncsolva. Testén számtalan szúrt seb tátongott, a mellén egy golyó nyoma látszott. Mellette feküdt egy csomó zsák és karikára fűzve egy sor álkulcs. A csendőrök a tanya melletti akácos szélén öt zsák gabonát is találtak, amit a tolvaj még akkor vitt ki, mikor a béresek még nem fedeztél' fel Bagi Lajos és Jenő a kérdésekre egykedvűen mesélték el, hogy a vakmerő tolvajt felelősségre vonták, el akarták fogni, de az eltenállott, rájuk támadt, ők védekeztek és igy történt a baj. A nyomozó hatóságnak az első pillanatban gyanúsnak tűnt fel az eset. Vallatóra fogták a béreseket és akkor kiderült hogy Bagiék maguk is lopták a gazdájukat azzal az emberrel együtt, akit agyonütöttek. Csakhamar kiderült, hogy a két béres és az áldozatuk, Kovács Pál, egy tolvafbandába tartoztak. A béresek a gazda bizalmát bírták és ezt ugy kamatoztatták a maguk javára, hogy éjjelente Kovács Pállal együtt lopkodták a gabonát. Kovács Pál zsákokkal felszerelten látogatott el a tanyára, ahol már várta őt a két testvér. A béresekkel együtt kinyitotta a hambár ajtaját, azután a béresek segítségével zsákokba lapátolta a búzát, rozsot majd azután az akáoos erdő szélén várakozó Seress József kocsiján elszállították. Ezért nem tudta a gazda elfogni a tolvajokat, mert ha lesbe állt, akkor Kovácsék nem dolgoztak. Ilyen módon a társaság tetemes kárt okozott a gazdának A gyilkosság előtt négy-öt nappal a béresek arról beszélgettek egymás között, hogy már menynyit loptak eddig és hogy milyen kevés részesedést kaplak a zsákmányból. Mert Kovács Pál jó áron adta el a gabonát, de nekik csak egy-két pengőt adott A testvérek nagyon feldühödtek a dolgon, egymást uszították, végül is elhatározták, hogy bosszút állnak Kovács Pálon. Elhatározták, hogyha mégegyszer jelentkezik, agyonütik. Hogy Kovács Pál jelentkezzék, furfangos tervet vittek keresztül. Elváltoztatott írással levelet irtak gazdájuknak és bejelentették — mint ismeretlen jóakarók —, hogy a rejtélyes tolvaj 17-ről 18-ikára virradó éjszakán újra látogatást tesz a tanyán. A gazda megmutatta a levelet béreseinek, akik azonnal vállalkoztak arra, hogy a tolvajt lefülelik. Felfegyverkeztek és várták Kovácsot, aki éjfélután meg is jelent, mert előző napon