Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-20 / 15. szám

2 asiXMk c.rAffrnwrAn fWJanú?r 7fT. A vidéki sajtó és a városi gondolat Mlnlszfer, képviselők, főispánok, polgármesterek és közéleti vezető tényezők a Magyarországi Vidéki Lapok Országos Egyesületének hétfői diszlakomáfán Klebelsberg kultuszminiszter nagy beszéde a vidéki sajtó Jelentőségéről Budapest, január 19 A Magyarországi Vidéld Lapok Országos Egyesülete hétfőn este díszvacsorát adott a Gellért-szállóban gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek, az egyesület diszelnőkének, továbbá Rubinok István, Ugrón Gábor és Kállag Tibor országgyűlési képviselőknek, az egyesület uj elnökeinek az üdvözlésére. A vacsorán a magyar közélet, a fővárosi és a vidéki sajtó számos kiválósága vettf részt Ott volt gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Almássy László, a képviselőház elnöke, Rubinéir István, Kállag Tibor, Nagg Emil és még számos országgyűlési képviselő, Kozma Miklós, az MTI elnökigazgatója, Simon Elemér főispán, Wünscher Frigyes, az MTI ügyvezető-igazgatója, Rákóczi Imre, a sajtófőnök helyettese, Sümegi Vilmos kormányfőtanácsos, Papp Kálmán c. prépost, több vidéki város főispánja és polgármestere, továbbá a vidéki napilapok főszerkesztői és kiadói majdnem teljes számban. Az első felköszöntőt Frfihwfrth Mátyás ország, gyűlési képviselő mondotta a kormányzóra, majd í'ásztor József, a Délmagyarország felelős szerkesztője mondott beszédet. Felszólalásában elsősorban arra mutatott rá, hogy a Magyarországi Vidéki Lapok Országos Egyesületében sohasem politizáltak, mert a vezetőség és a tagok is helyes ösztönnel és finom érzékkel megérezték, hogy ha mindenhol politizálnak is ebben az országban, innen, ahol politikai lapok tömörültek, — akármennyire is látszik ellentétnek, — távol kell tartani • politikát. Ennek a hallgatólagos megértéssel megteremtett, kiépített és valósággal áttörhetetlenné izmosodott politikai mentességnek a jegyében szólalok fel, — mondotta Pásztor. — Méltóztassanak megengedni, hogy a továbblak előrebocsájtott indokolása gyanánt egyetlen szubjektív szempontra hivatkozzam. Éles közéleti harcban edződve kerültem azok közé, akik élén állnak a szegedi tántoríthatatlan ellenzéki mozgalmaknak, Bankettszónokok iskoláját nem jártam ki, elvem is, meg kenyerem is az igazság. Arról beszélt ezután Pásztor, hogy hatóságok, állami és városi intézmények részéről állandóan nagyfokú bántalmak, sérelmek és megnemértések érik a sajtót. Beszélt az ujságirómunkanélküliségröi, beszélt arról, hogy szorgos és dolgos ujságirók a legmegfeszitettebb munkával sem tudnak tuljutni a száraz kenyéren, hogy a kiadóhivatali állás a legritkább esetten exisztencia és hogy mindezek betetőzéséül a laptulajdonosoknak van a legbizonytalanabb pozíciója. Beszélt ezután arról5 hogy a kulturális ás gazdasági centralizáció a legveszélyesebben a vidéki sajtót sorvasztotta el, majd ismertette a német sajtó helyzetét, beszélt az osztrák sajtóról, a svájci világlapokról és felvetette azt á kérdést, hogy ártana.e Magyarország presztízsének és tekintélyének, ha megadná a vidéki lapoknak azl, ami megilleti, amit eddig el vonlak tflle é» ami erőforrásul szolgálhatna az ország érdekében való felemelkedéshez. Növelné-e* vagy csökkentené-e tekintélyét, ha kialakulnának legalább egyik-másik egyetemi Tárosban olyan sajtóorgánumok, amelyeknek országos szempontból is volna olvasótáboruk, szavuk, julyuk és tekintélyük. Ezután arról beszélt, hogy a jelzett cél elérése érdekében két ut áll nyitva a Magyarországi Vidéki Lapok Országos Egyesülete előtt. Az egyik: az apellálás mindazok seolidaritására és megértésére* akiknek a közügy terén való együttműködés során állandó szolgálatokat tesz a sajtó. — Meg vagyunk győződve arról — mondotta pásztor —, hogy azon a napon, amikor sarkunkra állunk, senki sem vonhatja kl magát az alól a munka és szervezkedés alól, se főispán, se polgármester, se képviselő, se felsőházi tag. Itt azután Pásztor a hatóságoknak a sajtóval szemben tanúsított magatartásáról beszélt és többek között elmondotta, hogy két évvel ezelőtt a kutyakiállitásra volt féláru vasúti jegy és pedig nemcsak a kutyák részére, — a sajtókongnesszusra nem volt, — Lehet — mondotta Pásztor —, hogy a kutyák a sajtókongíesszusra is kaptak volna... Majd több ilyen abuzust felsorolva, így folytatta: — A Magyarországi Vidéki Lapok Országos Egyesülete a boldogulásnak mégis a másik útját választotta, amely talán hosszadalmasabb, küzdelmesebb és tövisesebb Is, de a tagok megegyeztek abban, hogy egyésegesen kell felsorakozni gróf Klebelsberg Kunó decentralizációs politikája mögé, amelynek sikere egészen biztosan mrglermi a mi gyümölcseinket és ami évtizedek óta a legnagyobb horderejű és koncepciójú zászlóbontások egyike Magyarországon. Fehér holló az olyan egyesület az országban, mint a Magyarországi Vidéki Lapok Országos Egyesülete. — Megvolt az egyesületnek a maga szerény szervezete, Frflhwlrth Mátyás személyében érdemes elnöke — mondotta végül Pásztor —, de nem stréberkedett és nem fakájoskodott senki után. Nem kereste nagy urak kegyét. Akkor-pedig, amibor Klebelsberget megválasztotta diszelnöknek, a meggyőződés ereje, a mély tisztelet, a legőnzetlenebb nagyrabecsülés és a nemzet egész jövőjére kiható munkájának tiszta és tisztult értékelése vezette. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szólalt fel ezután. Hangoztatta, hogy a »vidéki« szóhoz jogtalanul tapad a provinciáiizmus ize, mert az, aki sokat jár a vidéken, olyan kulturára bukkan ott, amilyet Budapest némely köretben sem lehet mindig találni. Már régóta behatóan foglalkozik a vidéki városok kérdésével. Azokat a cikkeit, amelyeknek részben megválasztatását köszönheti, sokszor félremagyarázták, mert ugy kommentálták, mintha a főváros ellen akarna állást foglalni Ez távol áll tőle. A milliós város megvan. Ezért bün lenne az országból továbbra is minden erót ki• szivattyúzni, hogy a vidéken vérszegénységet okozva, minden energiát a központba juttassunk, mert ami a kiegyezés korában helyes politika volt, azt nem szabad csupán a megszokás, a tehetetlenség törvényénél fogva tovább folytatni olyan időben, amikor azzal veszélyeztetnők a magyar nemzetet A nemzetközi forgalmat kell Budapestre terelni, nem pedig a vidéki forgalmat, tdetrángitard és azzal a vidéki élet lehetőségeit Csökkenteni. Etz (ellen nyomatékkal fog a jövőben is állást foglalni. Politikai élete hátralévő részének egyik főfeladatának tekinti, hogy a magyar vidéki városi gondolat érvényesüléséért küzdjön. (Taps.) Ezután a városok hivatását fejtegette a miniszter. Budapest kulturlámpásának akciórádiusa nem elég ahoz, hogy egész Magyarország területét bevilágifsa fényével. Életképes vidéki konglomerátumra van szükség. Meg kell vizsgálni minden egyes vidéki városnak földrajzi helyzetét, múltját, társadalmi összetételét, lakosai hajlamát, a nagy közgazdasági ágak fejlődési lehetőségeit és mindenütt a város egyéniségének megfelelő programot kell felállítani. Ha ilyen szervezési programot és egységes koncepciót állítunk fel az egész vonalon, nincs kétségem az iránt, hogy azzal az erővel, amellyel az igazság bir, érvényt tudnak szerezni programjuknak a parlamentben és a minisztériumokban is. — Ennek a városfejlesztő munkának a vidéki újságírók a főmunkatársai. Tudja azt, hogy a vidéki újságíróknak megnemértés és felnemismerés nyomasztó érzéseivel kell küzdeniük. De ha okosan központot tudnak teremteni, amely figyelemmel kiséri a vidéki sajtó és ennek minden életképes kezdeményezését, el fog tűnni a vidéki hírlapiról izoláltsága. — A budapesti mentalitás Igen sok esetben minden másra inkább törekszik, mint a vidéki városok fejlesztésére. A Pestre kerülő képviselőt magával' ragadja ez a gondolkozás és felfedezi, hogy az alkotmány szabályai szerint tulajdonkép nem egy várost képvisel, hanem az egész nemzetet így lassan megfeledkezik azokról az Ígéretekről, amelyeket otthon, vidéki városában tett Pedig a vidéki embereket semmi sem hajtja a szélsőségek felé jobban, mint az, hogy politikusai ígéretei és későbbi magatartása közt nincs meg a keltő összhang. Ennek a visszáságnak pártkülönbség nélkül meg kell szűnnie. — Mikor az egyesület diszelnőkségét elfogadta — fejezte be beszédét a kultuszminiszter —, egyszersmind komolyan magáévá tette a vidéki sajtó ügyét. Minden tisztséget csak komolyan szabad viselni. Kéri, hogy tekintsék munkatársuknak abban a nagy munkában, amely mindnyájunknak szent és fogjanak össze a magyar városi gondolatért. Hosszantartó éljenzés és taps fogadta a miniszter beszédét, majd dr. Frank Pál, az egyesület ügyvezető-elnöke köszöntötte az egyesület uj elnökeit, Kállag Tibort Rubinek Istvánt és Ugrón Gábort Kállag Tibor mondott ezután köszönetet a maga és Ügron Gábor nevében az üdvözlésért majd Rubinek István köszönte meg meleg szavakban a megtiszteltetést Nagy Emil mondott még rendkívül jellemes beszédet. Végül felolvasták Szudg Elemér miniszteri tanácsosnak, a miniszterelnökségi sajtŐosxtály főnökének üdvözlő táviratát „Az ipartestület vezetését szabadon gondolkozó, független iparosokra kell bizni CA Délmagyarország munkatársától.) Az ellenzéki iparosok szervező bizottsága hétfőn este tartotta első nyilvános értekezletét. Az »Aranypáva« vendéglőben Berg János nyitotta meg az értekezletet és rámutatott arra, hogy még szinte meg sem kezdődtek a választási készülődések, de máris mozgolódik egy frakció, amely azt tűzte ki célul, hogy az ipartestületi vezetőségből a liberális és ellenzéki elöljáróság! tagokat kibuktassa. A' szélső jobboldalhoz tartozó elemek szitják ezt az akciót, akik ujabb éket akarnak ácsolni az iparosság sorai közé. Hangoztatta a szervezkedés szükségességét. Az ipartestületben stagnál az élet — mondotta —, oda friss erőket kell bevinni. Olyan elöljáróság kell, amely felül tud emelkedni a pártpolitikai szempontoknak. Felveti a kérdést, hogy az értekezlet szükségesnek tartja-e ezt a választási mozgalmat Nem foglalkoznak egyelőre azzal, hogy kik legyenek az uj vezetők, ki legyen az elnök', csupán elvi küzdelem megindításáról van sző. Járöli Géza szólalt fel először. Nem tartozik szorosan as ellenzéki iparosokhoz — mondotta —, de szivesen látja, hogy Berg János áll a mozgalom élén. Azt a küzdelmet, amit eddig vivtak egymás kőzött az iparosok, nem kívánja tovább szolgálni. Ennek az állandó harcnak nem volt semmi értelme, »csak meghurcoltuk egymást*. (Ugy van!) Aki nem használ az iparosságnak, azt ejtsék el. Félre minden pártpolitikával, csak egyet kell szem előtt tartani: az iparosság érdekét. Schódly Gyula az iparosegység megteremtését sürgette. Minden politikai árnyalathoz tartozó kisiparost meglüvtak az értekezletre, mert az egység csak igy teremthető meg. A rengeteg terhet csak ugy tudták ráróni az iparosságra, mert szétforgácsolt erejével nem volt képes ezeket a támadásokat visszaverni. Kertész József szerint gazdasági kérdések megoldása nem képzelhető el politikai megoldás nélkül, ő nem csinál titkot abből, hogy ez a szervezkedés a szabadelvű, liberálisan gondolkozó iparosokat akarja tömöríteni. At ipartestület vezetését szabadón gondolkozó, független iparosokra kell bizni. Nem kegyeket kell várni, hanem jogokat kell kiverekedni. Hajbókoló emberekre nincsen szükség. Az ipartestületi választásoknál a szabadelvű iparosok érvényesíteni akarják jogaikat. Komoly és független férfiak vezetésére van szükség. Az ipartestület mai szelleme tovább nem tartható fent. Cserép Sándor arra kíváncsi, hogy vannak-e olyanok az értekezleten, akik a Bzociáldemokrata kisiparosok programját magokévá teszik. Az a kérdés, hogy a zászlóbontás kizárólag a nyomorgó kisiparosság érdekelt képviseli-e? Dobál József beszédében kijelentette, hogy az ipartestületben a kormánypártiak nem merik megmondani az igazat Az ellenzéki gondolat jegyében kell megvivni a harcot. Kis Géza nem tartja helyiesnek, ha az Iparosok egymás ellen dolgoznak. Ehelyett egy táborba kell tömörülni, hogy a mai rendszert megbuktassák. Több félszólalás után az értekezlet Berg János zárószavaital ért véget. [1000 szemű ember - kalandorfilm, szerda, csütörtök Koriéi