Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-18 / 14. szám

fy néLMAGYABf)BS7\n 1931 január 18. 280 ESTI KURÍR 15-étől a félhatos gyorssal érkezik. •kitől még részletes jelentést nem kaptam. Egyelőre csak annyit tudok, hogy visszaélések történtek adóügyi téren is, Vitt ve olyan körülmények forognak fenn, amelyek visszaélésekre engednek következtetni. A vizsgálat egy, (A Délmaqgarors'ág munkatársától.') Érdekes esemény játszódott le szombaton a szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa előtt Egy bonyolult ügyben tartott fötárgyalást a biróság. Több tanút hallgattak ki és az egyik tanú kihallgatásánál kiderült, hogy nem a vádlott, hanem — a vallomást tévő tanú követte el a bűncselekményt. Deutsch János kisteleki kereskedő 1927 áprilisában Kuruczlaky Lajos gazdától őt mázsa gabonazőldhitel fedezetére 200 pengős biancó váltót kapott. Kuruczlakyék augusztusban leszállították az öt mázsa gabonát és kérték, hogy Deutsch adja vissza a fedezeti váltót. Deutscji ezt teljesíteni nem tudta, mert időközben a váltót átadta Róta Béla kisteleki kereskedőnek. Deutsch a váltót aláírásával nem látta el és ugyanugy adta tovább Rótának, ahogy ő azt Kuruczlakyéktól kapta. A gazdálkodó ezután Rótától kérte a váltót, de az nem volt hajlandó visszaadni, mert mint mondotta, Detsch tartozott neki Róta azután a váltót a Kisteleki Takarékpénztárnak adta át, amely váltópert indított Róta Béla és Kuruczlakyék ellen. Ebben a perben Róta is szerepelt tanuként. A biróság kötelezte, hogy a gazda fizesse meg a váltó értékét, 200 pengőt Rótának. Hiába védekezett Kuruczlaky azzal, hogy eredetileg is csak őt mázsa gabona fedezetére adta a váltót, tehát mintegy 87 pengőről szól a váltó, a bíróság nem adott helyt a védekezésének. Kuruczlaky Lajos ekkor feljelentést tett Deutsch János ellen az ügyészségen, amely csalás és sik61 Dudás. Dudás András 1723-ban esküdt polgár volt Felsővároson. 1731 január 19-én Dudás Győrgyné, Tóth Anna 40 éves asszony vallomást tesz egy boszorkánypörben. 1741-ben Dudás András felsővárosi utcakapitány. 1785-ben Dudás György ácsmester. • 1833-ban Dudás Péter cernyai káplán ís pályázott a rókusi plébániára: valószínűleg szegedi volt. 1822. Rókus. Dudás Józsefnek Nádasdy Anna a neje. 1812-ben a rókusi uj temetőre Dudás Mihály •"0 krt, Dudás Andrásné pedig 30 krt adott. Ez a Dudás Andrásné, Gera Borbála 1854-ben még élt. Dudás Endre 1850—79 közt Irt a szegedi lapokba. Dudás Borbála 1856-ban Varga Mátyásnak volt a neje. 1853-ban Rókuson Szabó Mihálynak Dudás Ágnes volt a neje. DudlI. 1786-ban Felsővároson Király Benedeknek Dudli Borbála a felesége. Dugász. András mestert bevették a csizmadia céhbe 1839-ben. Dugász Imre tanitő volt Felsővároson; 1853-ban halt meg. Dugonics. Vagy szerb, vagy dalmaía eredetű család. A dalmata eredet mellett szól az • körülmény, hogy az jtt lakó Dugonicsok csak « katolikus anyakönyvekben szerepelnek, miü a szerb eredetet az valószínűsíti, a végrehajtó ellen beadott feljelentés alapján indult meg és a vizsgálat eddig megállapította már, hogy a feljelentés komoly. Tápén nagy érdeklődéssel várják a széleskörű vizsgálat eredményét kasztás büntette miatt adott ki vádiratot a kereskedő ellen. A szombati főtárgyaláson Deutsch János azzal védekezett, hogy a fedezetül kapott biancó váltót joga volt tovább adni. Amikor Rótának odaadta i a váltót, megmondotta, hogy az nem 200 pengőt J ér, hanem csak öt mázsa buza árát. Amikor Kuruczlakyék kérték a váltót, elment Rótához, de az nem volt hajlandó visszaadni. A biróság kihallgatta Róta Bélát is, aki azt vallotta, hogy a Kisteleki Takarékpénztárnál leszámitoltatta a váltót. A biróság az iratokból megállapította, hogy Róta nem számitoltatta le a váltót, mert a pénzt csak a per lezajlása után, a végrehajtásból kapta meg. Róta erre beismerte, hogy a váltóperben ellentétesen vallolt és a biróság ez alapon hozott Ítéletet. A többi tanú vallomásából megállapította a bíróság, hogy valószínűleg Róta manipulált a váltóval és nem Deutsch. Dr. Tabódg Zsolt, a sértett képviselője ekkor azt indítványozta, hogy a biróság azonnal, a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény értelmében ítélkezzék Róta Béla felett, njert Róta beismerte \ a hamis tanuzást és a tanuk is jelen vannak. A biróság az indítványt elutasította. Dr. Sebők Fe- j renc védőbeszéde után a bíróság felmentette a vád ' alól Deutsch Jánost, mert nem látta bűnösségét beigazoltnak, de megállapította, hogy valószínűleg j Róla Béla követte el a bűncselekményt. A biróság az iratokat áttette az ügyészségre, • hogy Róta Béla ellen hamis tanuzás és váltóhamisítás miatt a bűnvádi eljárást megindítsák, j hogy a család első ismeretes lakóhelye a felsővárosi szerb templom közelében, a szerb családok között volt, körülbelül a Maros-utca és a Festő-utca sarkán. A család legrégibb í ismert tagja . Dugonics István borbélymester, aki valószínűleg ide telepitette a családot. 1723 ban, ; miután akkor még nem volt borbély céh Szegeden, Dugonics István kérésére a tanács ! megállapította, hogy kik azok a mesterek, ! akik borbélyoskodásra jogosullak? A tanács kifejezetten megengedte nekik a sebesültek kezelését, a szokásos fogászaii gyakoriaton, kőpölyőzésen és érvágáson kivül. Husz évvel később, mikor a szegedi borbélyok kijárták a céh-levelet, ez már chiruigusoknak nevezi őket. Hogy Dugonics István borbélytól hogyan származott le a család, az még nincs kide* ritve. A szegedi néphagyomány tud egy Dugonicsnérói, akit mint boszorkányt megégettek. E >mendemonda« ellen a helyi töriénetirók élénkén tiltakoznak, ok és szükség nélkül; mert a hagyományt nem dönti meg sem az a körülmény, hogy a megégetett boszorkányt »Dugonyánénak« hivták, sem az, hogy az égetés 1728-ban történt, Dugonics András pedig csak 1740-ben született; a néphagyomány talán csak abban téved, hogy Dugonics anyjáróí beszél a nagyanyja helyett. A megégetett boszorkány a periratokban hol Dugonyárié, hol Dugonyiné, hol meg Dugonicsné néven szerepel; a név különbözősége tehát nem lehet perdöntő. Abban az időben az idegen betelepülők nevét többszörösen is átformálta a nép, mely a Dugonics névből könnyen csinált Dugonyát, vagy Dugonyit. Azok, akik a Dugonics nevet nem Írásból, hanem csak hallomásból ismerik, sohasem beszéltek és ma íserű beszélnek Dugonicsról, hanem Dugonyicsről. Hogy az anyakönyvi bejegyzésekben mily óriási az »e!irások« és tollhibák száma, azt mindenki tudja, aki ily kérdésekkel foglalkozott. Mindenesetre tény, hogy mikor Dugonics Andrásnak az atyja házasságot kötött, igy irták be az anyakönyvbe: »Dugony András*; városi Iratokban igy szerepel 1750-ig: »Dugonyi Andrást. És amikor Dugonics András, az iró megszületett, igy anyakönyveltéktj »Dugonyitz András*. Jósika »A szegedi boszorkányok* c. regényében írja, hogy Dugonics András anyja boszorkány volt és megégették. Vannak, akik szerint Jósika, a regényíró találta ki ezt a »mesét« és abba kapaszkodnak, hogy Jósika Hizen Borbálának nevezi Dugonicsnét, holott az egy másik boszorkány volt és a megégetett Dugonicsnét Barak Margitnak hivták. Azonban a néphagyomány sokkal régibb, mint Jósika regénye. Az árviz elölt Felsővároson minden gyerek tudott beszélni erről a néphagyományról, — a Szent György templom (később iskola") széles, tágas tornyát csak »Boszorkány toronynak* hivták, mert a boszorkányperek idejében a vádlottak nagyrészét ott' tartották őrizet alatt. Általában a mult században a szegedi nép még annyira tájékozott volt a boszorkány-ügyekben, hogy a hagyományoknak nagy bőségét nem kellett még koholmányokkal is bővítenie. A Palánkban lakott egy Dugonya Mihő, akinek a háza 1722-ben leégett. Valószínű, hogy ez a Dugonya katona volt s nemsokára 1722 után meghalt. Nem valószínűtlen, hogy Dugonics István, a borbély és testvére, Mihály, a katona 1700 táján, vagy talán még előbb került Szegedre. Dugonya, vagy Dugonics Mihály felesége, Barak' Margit, 1773 körül született Szegeden. Bábaasszony volt és mint abban az időben minden bába, kuruzslással is foglalkozott s igy került boszorkány hírébe. Mivel nagyon ismert »gyógyitóné« volt, a többi kuruzsló szívesei.' vallolt ellene. Igaz, hogy Dugonics a müveiben sehol sem emliti ezt * boszorkány-rokonságot, de minden oka megvolt rá, hogy ne emlegesse. STANDARD és PHILIPS rádiók, anódpótlók stb. 6, 12, IS hóra 1.1 JANI ANDRÁS villamossági szaküzletében, Széchenyi tér 8. sz. Kereskedő urak figyelmébe! 4rI Csemegevaj 3'20 Magyar Ementáli 3"20 M lerakat. Trappista Z'ZO 304 I-a gyenge kev. turó l'SO lerakat. Belvárosi Élelmiszer Csarnok Mikszáth Kátmón-ucca 9. (Valéria tér éa Mars tér k8?6H) Telelőm: 25-02. 4 főtárgyaláson kiderüli, hogy a bűncselekményi nem a vádlott, hanem az egyik lanu követte el A bíróság a vádioltat felmentette, a tanú ellen megindul! a bűnvádi eljárás RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Sxabó László f