Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-16 / 12. szám

LMAGYARORSZAG BZbttED. Merkesctöseq; Somogyi ucca L em. Teleion: 23-33.-Kladólllvnlal, kOlotankUnyvtAr és legylroda - Aradi ueea S. Telefon: 13-00. ^ Nyomda ; L«w LIpól ucca >». Telelőn 2a-34. TAvlratl levélcím: Délmagyaronzág Szeged. A gazdasága válság politikai oldala Hogy a mostani válság, amelynek nyomását érezzük mindnyájan, világgazdasági jellegű, annyira közismert, hogy róla jóformán beszélni is fölösleges. Hogy a mostani válság gazdasági természetű, ezt is egészen természetesnek és magától értetődőnek tekinti mindenki, pedig ez már a vitatható kérdések közé tartozik. Ne hogy félreértés legyen belőle, mindjárt megmondjuk: nem az kétséges, hogy a nyomorúság világszerte a gazdasági élet területein jelentkezik, a kétséges az, hogy elegendő-e, ha a válság magyarázatát csupán gazdaságiakban keressük és ha pusztán gazdasági tényezőktől várjuk a változást és a nvomasztó viszonyoknak jobbra fordulását? Szegezzünk le mindenekelőtt egyes közismert tényeket. Vannak országok, melyeknek sok a fölösleges aranyuk, ugy, hogy nem is tudnak vele mit kezdeni, mégis nem nyújtanak kölcsönöket ideS

en országoknál?. Abban is egyetért minenki, hogy a nemzetközi hiteléletnek ez a megbénulása egyik legfőbb okozója a válságnak. Egészen azonban az internacionális hitel nem szűnt meg, áruk és tőkék ma is vándorolnak egyik országból a másikba. A hitelpolitika szemüvegén keresztül nézve azonban ez az áru- és tőkevándorlás a multakhoz képest egészen különös jellegű. Azelőtt a nagy nemzetközi tranzakcióknak főtényezői maguk az államok voltak és a tőkés, aki nem spekulált, hanem biztos járadékot akart, legszívesebben fektette pénzét állami papírokba. A nagy kölcsönöket hosszú lejáratra az államok vették fel és ők gondoskodtak róla, hogy a pénz ezer meg ezer csatornán keresztül eljusson a termelő mezőgazdaság, ipar és kereskedelem körébe. Ma a hitel, ha van, túlnyomó részében rövid lejáratú és ami hitelnyújtás országhatárokon keresztül történik, az szivesebben irányul közvetlenül oda, ahol reális fedezetet tudnak nyújtani. Az állam és egyéb hatósági jellegű közületek imaginárius valaminek számítanak, amelyekkel szemben óvatosság ajánlátos. Ez vezet logikai következésképen annak a második szintén sokszor hangoztatott ténynek a megállapításához, hogy a mostani válság tulajdonképen bizalmi válság. A nemzetközi nagytöke még nem látja szilárdnak és megállapodottaknak a mai állapotokat és inkább lemond a kamatokról és a nyereségről, minthogy a kockázatot vállalja. Hozzátehetjük még ehez, hogy ezt a bizalmatlanságot mesterségesen is fokozzák és irányítják. Ezeken a megállapításokon keresztül pedig eljutunk a válság politikai tényezőihez, amelyeknek ismerete nélkül sok mindent nem lehet megérteni abból, ami ma Európaszerte történik. Közismert dolog, hogy a nemzetközi tökepiac alakulása nem véletleneken múlik, hanem irányítására a tőkés országok külügyi és pénzügyminisztériumai nagyon is erős befolyást gyakorolnak. Ismerve azt a nexust, amely a francia külügyminisztérium és a párisi vezető sajtóPéntek, 1931 január 16 Ara 1© fillér VII- évfolyam, 12. szám ELŐFIZETÉS: Havonta Helyben 3-20 vtdéxen él Budapesten 3-««». uUll«ldOn 6-40 pengd. •» Egyes izAm Ara hétkOsnon 19, vasár- é* ünnepnap (111. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelentve »>étf« Kivételével naomta reggel orgánumok között fennáll, lehetetlen a félhivatalos irányítást fel nem fedeznünk, ha a francia lapok azt irják, hogy francia pénzre pedig ne számítsanak olyan országok, amelyek nem fogadják el a békeszerződéseket és revízióról beszélnek. Olyan fenyegetés ez, amelyet elsősorban nekünk kell megéreznünk. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy francia pénzt azok az országok sem kapnak, amelyeket fenyeget a revizió gondolata. Ezt a tőke már a saját józan esze szerint csinálja. Elvégre senki sem bolond a pénzét annak kihitelezni, akiről nem tudja, hogy holnap jő lesz-e még a vállalt adósságáért. Ne beszéljünk azonban ez egyszer Magyarországról. Nézzük, hogy nincs-e a mai Európának tucatnyi megoldatlan és nagyon súlyos konfliktusok lehetőségével fenyegető kérdése? Német részről egyre sűrűbben és hangosabban emlegetik a danzigi korridort és a felsősziléziai területeket, melyeket a németekre kedvező népszavazás után erőszakkal odacsatoltak Lengyelországhoz. A Young-egyezmény közel kétmilliárd aranymárkában állapítja meg Németország évenkénti fizetési kötelezettségét. Mi'történik, ha a németek egy szép napon azt találják mondani: elég volt a jóvátétel címén kipréselt hadisarcból, többet nem fizetünk. Nfem mondjuk, hogy ez meg is történik, de angol és francia lapok folyton beszélnek az eshetőségéről, ami kétségtelenül nem szolgálja a nemzetközi pénzpiac bizalmának élénkítését. Oroszország és a belőle kivált államok ügye még nem jutott teljesen nyugvópontra és Besszarábiáről nem is beszelve, a szovjet mint az általános nyugtalanság vöröslő tűzfészke parázslik kelet felől. A népszövetség Pandora-szelencéjében lappanganak az olasz—francia, angol—francia es egyéb politikai ellentétek. És mindezen jelenségek mellett jóhiszemű utópisták beszélnek Páneurópáról, fegyverkező államoknak a dolgokat ismerő miniszterei és meghatalmazottai pedig a komolyan végrehajtani nem szándékolt leszerelés gondolatáról. Ez az, ami legszomorúbb, majdnem vigasztalan a gazdasági válság problémájában, a gazdasági momentumoknak politikai motívumokkal való összefonódása. Mert ha csak gazdaságiakról volna szó, a gazdasági szakemberek bizonyára megtalálnák egymást, de ahol az általános bizalmatlanságnak és bizonytalanságnak az okai nem gazdasági, hanem elsősorban politikai természetűek s csak a hatások azok, amelyek rombolva zúzzák szét a gazdasági értékeket, ott sokkal nehezebb a regenerálódás előfeltételeinek' megteremtése. Ul tárgyalások indulnak Magyarország és Csehország között (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.') Bécsből jelentik: Megbízható forrásból eredő értesülés szerint Magyarország és Csehszlovákia között február elején Prágában újból megindulnak a kereskedelmi szerződések megkö'é 'ére vonatkozó tárgyalások. Ezek a tárgyalások döntő befolyásuak lesznek a most folyó magyar—osztrák tárgyalásokra is. Megtörtént a szakítás Garami Ernő és a szociáldemokrata pártvezetőfég között j (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Garami Ernő, akivel csütöríökön a szociáldemokrata párt hivatalos formában is közölte az országos pár'.választmány S7°rdán éjjel hozott határozatát, kijelentette, hogy a határozatot tudomásul véne sincs abban a helyzetben, hogy a pártvezetőség ülésén résztvegyen. Garaminak ez a kijelentése a szociáldemokrata párt mostani vezetői és Garami között a teljes szakítást jelenti. A francia parlament megkegyelmezett a nolitikai elitélteknek és elrendelte a kommunista képviselők szabadonbocsájtását Pára, január 15. A' politikai elitéltek megkegyelmezése és a kommunista képviselők szabadon bocsájtása tárgyában előterjesztett kommunista indítványra az elnök kijelentette, hogy a kormány a képviselőházra bízza, hpgy milyen határozatot óhajt hozni ebben a kérdésben. \ képviselőház ülésének további folyamán Maglnot ellenezte, hogy szabadon bocsássák a kommunista képviselőket, akiket hadseregellenes cselekményeikért ítéltek el a bíróságok. Sohasem volt még szükségesebb, hogy küzdjenek a propaganda ellen s megvédelmezzék a katonákat a kommunista bujtogatással szemben* A képviselőház 270 szavazattal 258 ellenében elfogadta Cachfn kommunista képviselő indítványát, wegkegyelmezett a politikai elitélteknek és elrendelte a letartóztatott kommunista képviselők szabadon bocsájtását.