Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-14 / 10. szám

4 Dff.M tr.YAHORSZAC, 1931 január 14. ffesíóíp. arv Cégíulataonosole: Csányl Mi&ály és Molnár Ml&ály. Készít elsőrendű Kivitelben szobafestést, mázolási, cimfesíést és butortényezést. Felcetesas ucca 22. szám. 245 Telefon 19—42. gyűlt rendőrök ellen. Dr. Véber Árpád most kiadta a parancsot, hogy a tüntető munkanélkülieket oszlassák szét. A rendőrök igyekeztek a tömegeket « mellékuccákba beszorítani, ami lassan és nehezen ment, s a munkanélküliek még mindig zajosan követelték, hogy engedje őket a rendőrség a Széchenyi-térre a városháza elé. A rendőrség újból felszólította a tüntetőket, hogy oszoljanak szét, de a felizgult tömeg most sem engedett és tovább folytatódtak az elkeseredett kifakadások. A harmadik felszólítás Után a karhatalmi Osztag egyik tagja, vitéz Dobay Sándor felügyelőheíyettes a tüntetők elé lépett és oszlásra szólította fel az előtte állókat. A rendőrség szerint a tüntetők fenyegetőleg léptek fel a fel ügy előhelyettes ellen és még másik két rendőr ellen is, mire • karhatalmi osztag parancsnoka elrendelte, hogy a tömeget kardlappal oszlassák széjjel. A parancs után villámgyorsan repültek ki a rendőrkardok. A' munkások hangos pfujolással és Le vele kiáltozással fogadták a rendőri intézkedést. Csattogott és zuhogott a rendőrkard a munkát és kenyeret kérő munkanélküliek hátán. Lassan hátrált a tömeg, amely egyáltalában nem futamodott meg, de az attak' hatása alatt lassan oszladozni kezdett. A kardlapozás természetesen Őriási zajongások, kiáltások kőzött folyt le. Az ucca népe rémülten menekült a rendőrattak elől, megakadt a forgalom, a piaci árusok közül sokan ijedten pakolták össze sátraikat. Végeredményben a rendőrosztagok' bizonyultak' erősebbeknek és huszpercr.yi kiadós munka után a tüntetők szét voltak szórva és sokan közülük kisebb-nagyobb sebesüléseket szenvedtek. A kardlapoző rendőrök a tüntetők közül két embert kiemeltek, ezeket előállították a központi ügyeletre. Az egyik Matteolcs István, 22 éves Nemestakács-ucca '42 szám alatti lakos, aki ellen kőzesendháboritásért nyomban megindították az eljárást, a másik előállított tüntető nevét a rendőrség nem közölte a sajtóval s ezt azzal indokolta, hogy az illető aktiv katona. A szétoszlatott munkanélküliek közül kétszázfőnyi tömeg a Tisza Lajos-kőrútról a Valéria-térre vonult, hogy ottan tüntessen, de miré odaértek, már ott is nagyobb rendőrosztag várta a munkanélkülieket, akiket hamarosan síét is oszlattak. A keddi tüntetésekkel kapcsolatban kérdést intéztünk dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, aki a következőket mondotta: — A legnagyobb felháborodással értesültem erről a teljesen értelmetlen és indokolatlan tüntetésről, amely véleményem szerint csakis kölcsönös izgatás következtében robbanhatott ki. Az emberek egymást uszították. Ha megtudom, hogy kik izgatták a munkanélkülieket, azokat egyszer és mindenkorra kirekesztem minden szüksegmunkából és minden inségenyhitő akcióból. Akárhogyan tüntetnek, akármit is csinálnak a munkanélküliek, addig nem kerülhet sor a töltési munkálatok megkezdésére, amig el nem készül a hozzá szükséges sínpár. A sínek lerakását néhány nappal ezelőtt megkezdtük, jelenleg harminc lakatos és harminc napszámos dolgozik ezen a munkán, amely ezen a héten befejeződik és igy a jövő héten minden valószínűség szerint megkezdhetjük a Mars-tér feltöltését. Jelenleg ezen a hatvan munkáson kivül dolgozik még harminc napszámos a villamosvasút vágányainak" rendbehozásán, háromszázan takarítják a havat, tehát körülbelül négyszáz munkanélküli áll munkában. Szegeden ezidőszerint körülbelül 1100 ipari szakmunkás 17C0 napszámos és mintegy 150 szellemi munkás van munkanelkül. Valamennyit egyszerre és állandóan semmíesetre sem foglalkoztathatja a város. Ugy érzem, hogy a mai tüntetést az az irigység robbantotta ki, amelyet a jelenleg nem foglalkoztatottak éreznek a foglalkoztatottak iránt, pedig hát turnusokban mindenkire sor kerül. A Fehértónál az időjárás miatt nem kezdhetjük meg a munkát, meg kell várnunk, amig vagy befagy erősen a tó, vagy pedig annyira kiszárad, hogy a kubikosok megkezdhetik a munkát. Ennél a munkánál azonban csak' szakmunkásokat, csak gyakorlott kubikosokat alkalmazhatunk". Megkérdeztük a polgármestertől, hogy abban az esetben is megkezdi-e a város a Marstér feltöltését, ha az államsegélyt nem utalja ki a belügyminiszter a jövő hétig. — Remélem, hogy valamennyit kiutal belőle addig a miniszter, de ha nem is utalná ki, akkor is megkezdjük' a munkát, a pénzt előlegezzük majd a város kasszájából, mert hiízen a kiutalás a minisztertanács határozata alapján jogerős. A tüntetés ügyében kérdést intéztünk Lófer Dezsőhöz, a szociáldemokrata párt titkárához, aki a kővetkezőket mondotta: — Tegnap beszéltem a polgármesterrel és feltártam előtte a helyzetet. Megmondtam, hogy az ő kezében olyan nagy hatalom van, hogy mindenért, ami ebben a városban történik, ő a felelős. Hova fog tehát vezetni a munkanélküliség kérdése, ha igy kezelik. Kértem valamilyen intézkedésre. Sok hó esett, azonban csak kevés munkás dolgozik a hótömeg eltakarításán. Itt van 3300 munkanélküli. A polgármester azt felelte, hogy nincs pénz. — Felvetettem azt is, hogy miért nem vesz fel a város őtszázezerpengős kölcsönt erre a célra. Ezzel az összeggel egész télen át lehetne vezetni a szerencsétlen munkanélkülieket. Nem hinném, hogy a közgyűlésen akadna egyetlen bizottsági tag is, aki megtagadná ennek a kölcsönnek a megszavazását. — Felfogásom szerint a kedden történtek elkerülhetők lettek volna, ha a polgármester olyan intézkedéseket tesz, amely némi keresethez juttatta volna a munkanélkülieket. Végtelenül sajnálatos, de jgyben tanulságos is ez az esrt abból a szempontból, hogy nem lehet a munkanélküliek kérdését ugy kezelni, ahógyan azt Szegeden teszik. Szegeden ugyanis a munkanélküliség ügyének intézése jelenleg tisztára rendészeti ügy. kereskedelmi körleveleket, Iskolai jegyzete kel, költségvetéseket, kottákat és rajzokat, Ifibb színben is. Sokszorosítunk SO példányban l'SO pengőtől kezdődően. llfiMftk JL.m «> mm t tf Írónőn irodaberendp7Ő vállalóin Winn GS KCSrige" síéciieni?! tér y (Tttmnqszeh mellett.) 30-40 pengőbe kerül a csatornázás terveinek elkészítése »A csatornázás, kövezés és vízvezeték problémájának megoldására a mai viszonyok közöli gondolni sem lehel* — mondfa a polgármester (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta már a Délmagyarorsiág, hogy a csatornázás általános terveinek elkészítésére a karácsonyi ünnepek előtt két ajánlatot kapott a város, az eg; ik^t Farkas Kálmán, a másikat Kendg-Fináli István nyújtotta be. A polgármester akkor ugy nyilatkozott, hogy az ajánlatokat egyelőre nem tárgyaltatja le a műszaki bizottsággal és nem viszi a közgyűlés elé, mert értesítést kapott, hogy még két ajánlatot fognak benyújtani, tehát a választás nagyobb lesz. A várt két ajánlat közül az egyik megérkezett Bárdij István mérnők nyújtotta be a polgármesterhez. Igy már három ajánlat van. A polgármester számit rá, hogy a negyedik is beérkezik. Érdeklődésünkre elmondotta a polgármester, hogy az eddig beérkezett ajánlatok rzerint a csatornahálózat általános terveinek elkészítése körülbelül 30—W.000 pengőbe kerül_ Ezt a munkát valószínűleg ebben az évben elvégzik, a költségekre szükséges fedezetet valahogy előteremti a város. Az általános tervek elkészítésére a megbízást a műszaki bizottság javaslata alapján a közgyűlés adja ki. A részletes tervek elkészítése azonban már nagyobb és költségesebb pioöléma. Lehetséges, hogy a kivitelre elfogadott általános terv alapján egy mérnők kap megbízást ezeknek a részletes terveknek az elkészítésére is, de az is lehet, hogy a mérnöki hivatal dolgozza ki a kiviteli terveket. Maga a csatornahálózat kiépítése hat-nyolcmillió pengőbe fog kerülni, de ha a csatornahálózatot kiépítteti a város, ezzel kapcsolatban feltétlenül ki kell építeni a vízvezetéket is, ami külön kétmillió pengős költséget jelent — Nagy kérdés az is — mondotta a polgármester —, hogy a sáros, kövezetlen uccákban érdemes-e, lehet-e végleges csatornahálózatot kiépíteni, hogy mi lesz a záporvizekkel, hogy meg kell-e tartani a nyilt árkokat ezeknek az elvezetésére? Szegednek jelenleg kétszázhatvan kövezetlen uccája van, ezeknek a kikövezése talán hatvanmillió pengőnél is többe kerülne. Ezért ilyen sokba, mert a kőanyag fuvardija éppen négyszerese Szegedig a kőbányai árának A csatornázás, a vízvezeték és a kövezés problémája tehát együttesen olyan súlyos, hogy a mai viszonyok között megoldására gondolni sem lehet. Asz olvasó rovata A sikos járdák Tekintetes Szerkesztőség! A legutóbbi havazás síkossá tette a szegedi járdákat, ugy, hogy a gyalogkőzlekedés szinte életveszélyes. Nappal sem a legbiztonságosabb dolog egy szegedi uccán végigmenni, de este az ilyen vállalkozás egyenesen — vakmerőség. Naponta több százra tehető azoknak a száma, akik elesnek, elcsúsznak az uccán. A legtöbb házmester a havat eltakarítja ugyan, de azzal már nem törődnek, hogy a járda sikos marad. Pedig ezen is segíteni lehetne, ha a járdát fürészporral behintenék. De erre senkinek sincs gondja, legkevésbé pedig a rendőrségnek, amelynek kötelessége volna figyelmeztetni a háztulajdonosokat Igy a járda lassankint elveszti a célját, mert rajta járni nem lehet Mi pedig, szegény gyalogjárók járni szeretünk a járdán és nem elesni Kiváló tisztelettel: Egg gyalogjáró.