Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-14 / 10. szám

2 rrr MM r; t * p K^ttk n TSST Január fi Szemüveg Liehmann fót*^*rémxneI. Kelemen ucca. vaslatot jogi szempontból kitűnőnek tartja, de szeretné, ha a törvénynek a gazdasági élet biz­tonságával való vonatkozásai erősebb mértékben Jutnának benne kifejezésre. Biró Pál hangoztatta, hogy nem vonja kétségbe az állam azon jogát, hogy beavatkozzék olyan fontos gazdasági kérdésbe, mint a kartelek problé­mája. Csupán arról lehet szó, hogy a beavatkozás megfeleljen a gazdasági követelményeknek és ne fenyegesse a produktivitás lehetőségét. A javas­lat ideiglenes célkitűzése az árak letörése. Ennek a gondolatnak előtérbe helyezését veszedelmesnek tartja. A német árcsökkent'ési akciót is megelőzte az ipari munkabérek csőkkenése. Nálunk azonban a dolgozó munkásokra eső munkaórák száma már ts annyira csökkent, hogy a keresetek lényig sen leszállottak- Az iparellenes hangulatnak a pro­duktivitás szempontjából nagy veszélyei vannak, ezért sajnálja, hogy a hangulat kialakulásával egyetlen fgy tényező sem áll jelenleg szemben, igy a kormány sem. Nem hiszi, hogy a tőrvény­javaslat megnvngtatólag hasson a gazdasági életre és a közvéleményre. A termelés érdekeit félti ugyan a javaslattól, de azért elfogadja. SchandI Károly hangsúlyozta, hogy a javaslatot nem szabad ugy tekinteni, mintha az a magyar ipar ellen irányulna. A karteleket nem akarja a Javaslat letörni," a szervezkedésre minden termelési ágnak joga van, csupán a visszaéléseket akarja le­heteilenne ternd. Nagy Emil hangoztatta, hogy a javaslat módot ad arra a kormánynak, hogy letörje a kartelek visszaéléseit. Ha a javaslat nem is szűnteti meg a kinövéseket, de mindenesetre csökkenteni fogja azokat. Felfogása szerint csak a kormány indíthat pert a kartelek ellen, különben megtörténhetik, hogy az iparvállalatokta jogosulatlan támadások érik, A délutáni tárgyaláson Gál Jenő szólalt fel. Sze­rinte ha jogosultsága van a kartelnek, akkor jogo­sultsága van a kartel ellenlábasának, annak a kar­telszerü egyesülésnek is, amely a maga fellépé­sével a kartelt olyan árak elfogadására kénvsze­riti, amelyek nélkül nem tudna túladni termé­kein. Elő kell mozdítani, hogy kartelbe verődjenek össze azok a tömegek is, ameiyek a kartelek pro­duktumait átveszik. A javaslatot csak előkészítő munkának tekinti. Denc Akos a javaslatban nem lát tőkeellenes tendenciát. Lakatos Gyula aggályosnak tartja a ja­vaslatnak azt az intézkedését, mely a szerző­dések bemutatását irja elő. Ez arra vezet, hogy jogilag kőtelező szerződések helyett barátságos megállapodások fognak létrejönni. Elfogadhatat­lannak tartja a 6. szakaszt, amelynek alapján bármely iparos, még ha nincs is körteiben, min­den jogorvoslat nélkül, eggszerü kormányintézke­déssel megfosztható ipara folytatásától. Krudg Ferenc: A magyar gazdakőzönség ma­gatartása nem iparellenes, sőt a kartelekkel szem­ben támasztott kívánságai azt akarják elérni, hogy a magyar ipart megszabadítsuk azoktól a torz­alakulatoktól, melyek a termelés akadályai. Rassay Károly nem hiszi, hogy a javaslat nyo­mán bármilyen változás állna elö. Ha a kormány ellenőrzi majd a karteleket, melyik lesz az a szerv, amely a kormányt fogja ellenőrizni t tény­kedésénélt Bud János miniszter: A törvényhozás. Rassay hangoztatja, hogy csak olyan kormünyt lehet felruházni ilyen óriási beavatkozási jogkör­rel, amely maga is rendelkezik ellenőrző fó­rummal. Erdélyi Aladár hangoztatja, hogy a törvény­től a közhangulat árcsökkenést vár. Felfogása szerint a karteltörvény előtt, de minden körül­mények közt ezzel parallel szabályozni kellett volna a részvény és a szövetkezeti jogot is, amely esetben a kartelreform könnyebb helyzetben jö­hetett volna létre. A bizottság legközelebbi ülését holnap tartja. Hofer Cuno tragédiája (Budapesti tudósítónk telefonjelen tése.) St. Moritzból jelentik: Dr. Hofer Cuno tragédiája egyre drámaibb színekben bontakozik ki. Kiderült, hogy Dessewffy Ilona grófnő, Hofer Cuno felesége, egy nappal a tragikus éjszaka előtt kö­nyörgött férjének, hogy utazzanak sürgősen visz­•m Budapestre. A grófnőt balsejtelmek gyötörték, d« férje kinevette és St. Moritzban maradt, ahol 24 órával később megtörtént a tragédia. Elmaradt a ssinfiás Ííedd esti előadása Délután Hivatalos orvosi blzottsárr vizsgálta meg Elek Ica pri­madonnát és megállapította, őogy lábsérülése miatt nem tud fellépni (A Délmagyarország munkatársától) Jelentettűk tegnap, hogy Elek Icát, a Városi Szin­ház primadonnáját a >Ca®dabár« vasárnap esti elő­adásán baleset érte. A primadonna tánc közben el­csúszott a parketten és megütötte magát, ugy, hogy a második felvonásban már nem tudott fellépni, hazaszállították lakására. Hétfőn azután az or­vosi vizsgálat során azt állapították meg, hogy a primadonna sérülése nem olyan súlyos, hogy attól fel ne léphetne. Tgy történt, hogy a hétfő esti előadáson Elek Ica megjelent — botra támasz­kodva. Néhány jelenetet bicegve végigjátszott, azután feladta a harcot és hazament. Elek Ica a keddi napot ágyban fekve töltötte el. Estére újra fel kellett volna lépnie az »Arany­virág* reprizén. Ennek a darabnak az előadása körül már hetek óta szövődnek a bonyodalmak. A mnlt hét szombatján kellett volna a reprizt meg­tartani, de akkor Tolnay Andor betegedett meg. Szerepét ekkor AJtay K. Andorra osztották ld és hogy a fiatal színész a szerepet betanulhassa, az előadást keddre halasztották. Közben tőrtént a primadonna balesete, de ebben az esetben nem gondoskodtak szerepcseréről. Ilyen előzmények után az Aranyvlrág kedden sem kerülhetett a közönség elé. A színházba igyek­vőket nyolc óra tájban sötét épülőt és a fő­bejárat etfftt egy tábla fogadta. A táblán a kö*et­kező sorok állottak: >A ma esti előadás Elek Ica betegsége miatt elmarad.* A közönség a váratlan bejelentést vegyes érzel­mekkel fogadta. Nem volt vigasztalás az senty hogy a szinház a jegyeket visszaváltotta, sőt azo­kat az >Elcserélt embert szerda esti előadására érvényesítet te. Az előadás elmaradásának a története rövides az, hogy Elek Icát a délutáni órákban ujabb és ezúttal hivatalos bizottsági vizsgálatnak vetették alá. A primadonna lakásán délután őt órakor or­vos bizottság jelent meg. amelynek tagjai voltak: dr, Acs Sándor és dr. Mogán Béla tiszti orvo­sok, valamint dr. Feuer Egon szinházi orvos. Az orvosok hosszasan vizsgálták a primadonna megsérült lábát, tanácskoztak, végül kiállították a hivatalos bizonyítványát, amely szerint Elek Ica sérülése és fájdalma! miatt fellépni nem tud. A hivatalos vizsgálat eredményéről azonnal értesí­tették a színházat. Mivel a primadonnát helyette­síteni nem tudták, a kedd esti előadást nem tar­tották meg. A francia szenátus korelnöke a revizió ellen Párte, január 13. A parlament ma délután ült össze uj ülésszakára. A képviselőház ülését Slbillc korelnök nyitotta meg, aki mindenekelőtt az el­hunyt Jolfre marsall érdemeit méltatta. Az ülést ezután a gyász jeléül felfüggesztették. Szünet után a korelnök az időszerű politikai kérdésekről nyi­latkozva, kiemelte a világszerte uralkodó gazdasági válságot. Franciaországot idáig meglehetősen meg­kímélte ez a válság, ma azonban már itt is fel­hők jelentkeznek a látóhatáron és sürgős Intézke­déselire van szükség a fenyegető bajok elhárítása céljából. A szenátusban Fleury korelnök szintén Joffre marsall emlékének áldozott megnyitójában. A gyász jeléül az ülést itt is felfüggesztették. Szünet után a korelnök az időszerű politikai kérdésekről nyi­latkozott Többek közt hangoztatta, hogy Francia­ország nem fenyeget senkit, nem áhítozik senki földjére. Ujabban mind hangosabban sürgetik — mondotta — a békeszerződések revízióját es a ha­tárok megváltoztatását. Félő, hogy a területek ujabb elosztása megbékélés helyett ujabb nehéz­ségeket Idézne elő. Ha Franciaország túlságosan messzire menne ezen a téren az engedékenység­ben, ezt gyöngeség Jelének vennék. Franciaországot elsősorban az az óhaj vezeti, bogy megszilárdítsa a békét és a többi civilizált nemzettel karöltve jóvátegye a háboruokozta pusztításokat Ez a szel­lem sugallta azt a francia kezdeményezést is, bogy az európai államokat szövetségbe tómőritsék, amely az érdekek közösségével fűzze össze az egyes nemzeteket és a kölcsönös bizalom megerő­sítésével vegye elejét az ujabb háborúknak. Nehéz próba előtt áll a Síeeg-kormány (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Párisból jelentik: A kamara megnyitásá­val kapcsolatban a Steeg-kormány parlamenti hely­zetét politikai körökben nem itélik meg kedve­zően. A kormány most olyan feladatok előtt áll, amelyekkel a francia parlamentárizmus történe­tében a Steeg-kormánynál sokkal szilárdabb ala­pokon nyugvó kormányok sem tudtak megbirkózni, A legközvetlenebb bonyodalom az Oustric ögsyel kapcsolatban fenyegeti a kormányt. A kamarában már csütörtökön szóba kerül az interpellációs vi­tában az Oustric-ügv és miután Steeg minisz­terelnök a vita folyamán felveti a bizalmi kérdést, a kormány már csütörtökön nehéz próba előtt áll, Válasz Lájer Dezsőnek Kaptuk a következő sorokat: Tisztelt Titkár Uri Nem polemizálni kí­vánok a Délmagyarországban ma megjelent cikkével, hanem inkább megindokolni azt, hogy nagy harci készséggel történt nyilatko­zatát ezúttal igazán nemcsak egy árva szó­val, de még gondolatban sem provokáltam. Történt ugyanis, hogy vasárnap este, ami­kor a szokott társaságom a Kassból már el­távozott és csak egyetlenegy úrral beszélgettem ott, asztalunkhoz ült Ligeti Jenő ur, minden intervjura vagy nyilatkozattételre való fel­hívás nélkül szóbahozva Somogyi polgármes­ter ur országgyűlési képviselővé való jelölését. E háromunk között lefolyt beszélgetés köz­ben azt tényleg mondottam, amit a hétfői lap helyesen kózőlt, hogy akármily jó tip is az egységes párt részéről ez a jelölés, nem kép- j zelhetem, hogy a polgármester ur különösen a .város mai helyzetében helyét elhagyhatja. I épp ugy, mint ahogy a dologról igy elbe­szélve, mondottam talán olyasmit is, hogyi különben az én pártomat még ettől sem fél­tem. Azt hiszem, joggal állithatom, hogy ön, tisztelt Titkár ur, hasonló helyzetben legalább épp ugy nyilatkozott volna, hisz még sokkal többet tesz, amikor mai cikkében — az ős­régi harcosok modorával — az egész választási harcot tulajdonképen kettőnk között kivánja elintézni. Erre pedig válaszom az, "hogy ezzel ne siessünk, ráérünk mi majd még egymással szembeszállani, ha a körülmények ezt tőlünk igy fogják követelni. Egyelőre azonban rá me­rek mutatni arra, hogy közelebb áll mindegyi­künkhöz az a feladat, amelyet szerintem Garami is helyesen kiván, hogy erőinket há nem is koncentrálva, de igenis a szabadelvü­séget annyira korlátozó kormány ellen hasz­náljuk fel. Wimmer Fülöp.

Next

/
Thumbnails
Contents