Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-13 / 9. szám

1931 január 13. np.uvufiv Március 1-én tarifáii meg Ipariesiüleli vála&stá&okaí Vádak és leleplezésein az elöljáróság Ülésén. (A Délmagyarország munkatársától) As ipartestület elöljárósága hétfőn délután ülést tartott Körmendy Mátyás elnök az ülés megnyitása előtt 41 felszabadított tanonchoz intéze t buzdító beszédet. Az elöljáróság elhatározta, hogy kebelében takarékcsoportot alakit. Arról volna szó, hogy hetenkint egy pengőt tennének be az iparostakarék, csoport kasszájába, ami évi 200.000 pengőnek felelne meg és mindenki részesülne a könnyű feltételű kölcsönökből. A befizetésekért az ipartestület egész vagyonával felel. Az ügy megszervezésére és a propaganda előkésztésére 12 tagu bizottságot küldöttek ki. Az ipartestület évi rendes közgyűlését március 1-én tartják meg. Körmendy Mátyás bejelentette ezután, hogy a íanoncotthon vezetősége segítséget kért az otthon fentartásához. Az elöljáróság felügyelő bizottságot küld a? otthon vezetősége mellé. Miután egy-egy tanonc ellátása az otthonban körülbelül 30 pengőbe kerülne, megkeresik a város hatóságát, a kereskedelmi és iparkamarát ösztöndíjas helyek létesítésére, de maga az Ipartestület is ösztöndíjas helyeket alapit. Dr. Gyuris István titkár elkészítette a testület évi jelentését. Dacsó Arnold, Takács Ferenc és Kis Géza Schwarz Manóval szemben nagy érdeket látnak abban, hogy az értékes jelentés, amely öt év történetét foglalja magában, könyv alakjában ls megjelenjen. Wolf Endre »a törvénytisztelő iparosok nevében« •gyes iparosok ellen szólal fel, akik a mai súlyos viszonyok közepette jogosulatlan és leküzdhetetlen konkurrenciát tánasztanak. A felszólalást nagy érdeklődéssel hallgatta az elöljáróság. Wolf Endre ezután felolvasott egy a pénzügyigazgatósághoz beadott feljelentést, amely szerint »Xeumayer János szegedi pékmester 1922 óta egyetlen fillér adói sem fizet, üzenlét különböző nevek alatt folytatja, nem fizet betegsegélyzőt, állandó forgalmiadóeltitkoló volt«, stb, Wolf Endre: A feljelentés óta még sokkal súlyosabb dolgokra is rájöttünk. Fióküzleteit egyáltalán nem jelenti be, a búzát boletta nélkül öröU, forgalmiadót nem fizet. Kérte végül az elöljáróságot, hogy járjon el ebben az ügyben, mert ha a többi sütőiparosnak sem kellene adót fizetni, akkor ők legalább tizenöt százalékkal olcsóbban adhatnák termékeiket. Kis Géza és Sódly Gyula felszólalása után az elöljáróság elhatározta, hogy a sütők kérését támogatja és az ügyet a kereskedelmi és iparkamarával együtt alapos vizsgálat tárgyává teszi. Takács Ferene adókedvezményeket sürgetett az Iparosok részére. Tóth Gyula moratóriumot kért az iparosok adótartozására. Tóth Gyula ezután másik indítványát terjesztette elő, amely a katonai kincstárnak szállított ruhák elszámolásival kapcsolatos. Bejelenő, hogy Gombo» István és Podven Henrik ellen az ügyészség ebben az ügyben vádiratot adott kl, amelyben sikkasztással vádolja őket .Kéri az elöljáróságot, hogy mig az ügy el nincs intézve, mentsék fel Gombos Istvánt a testületben viselt tisztségétől. Körmendy Mátyás szerint az ügy nem tartozik az elöljáróság elé- Vitát nem engedélyez, mert az ügy a biróság előtt fekszik. Az elnöki bejelentés után a két megvádolt iparos szólalt Tel és visszautasította a vádakat Az elöljáróság végül elhatározta, hogy a balatoni iparosüdülőtelep létesítésére gyűjtést indít, a győri ipartestület felhívására pedig feliratban tiltakozik a kormánynál az álláshalmozások ellen. Borzalmas íengeralaítfáró katasztrófa Izgalmas drámája íeszjtette az idegeinket nemrég a Bel városi Mozi műsorán szereplő Submarine film előadásain. Emlékezetűnkben maradt a film két snájdlg szerep lője, Jaek Holt és Ralph Graves nagyszerű kalandjai szárazon és vizén. Nos, az elválaszthatatlan cimborák ismét itt lesznek szerdától, hogy bemutassák a Belvárosiban a >T0zmadár« Cjmü hallatlanul érdekes és Izgalmas repülőfilmet, melyben a két bajtárs sok-sok drámai, de humoros résszel is még Ismertebbé teszi nevét s még jobban fog értük rajongani a moziba járó közönség. A hatalmas repülőfilmet egy rendkívül mulatságos macska zene-film vezeti be. Miért néptelenedlk el évről-évre Jobban a felsőkereskedelmi Iskola! Az Igazgató cáfolata és néhány adat fi Délmagyarország munkatársitól.) A Délma3yarors:á~ vasárnapi számában minden kommentár nélkül közöltük le a szegedi állami felsőkereskedelmi iskola igazgatójának, Somogyi Istvánnak helyreigazító nyilatkozatát, amely válaszféle akart lenni karácsonyi számunkban közölt »Miért néptelenedik el évről-évre jobban a felsőkereskedelmi iskola* cimü cikk egyes állításaira. Válaszféle és cáfolatféle, de az, aki figyelmesen elolvasta a most megválaszolt cikket, kielégítőnek, kimerítőnek, megnyugtatónak semmi esetre sem találhatja az igazgató rektifikációját Nem tartjuk annak magunk sem és Igy kénytelenek vagyunk a kérdéssel ismét foglakozni Elsősorban a legfontosabbat kell megállapítanunk. Somogyi István igazgató ur nagy és óvatos körültekintéssel megstilizált nyilatkozatában mindenről beszélt, mindent cáfolni igyekezett, csak a legsúlyosabb, a leglényegesebb állításunkról feledkezett meg. Egyetlen szóval sem cáfolta azt az elvitathatatlan tényt, hogy a vezetése alatt álló iskola növendékeinek jelentékeny százatéka menekült már el idegen városok kereskedelmi iskoláiba, ahol azután tanulmányait siicerrel o» is fejezte. Nem cáfolta meg, hogy a mult tanévben a makói kereskedelmi iskola érettségiző huszonöt növendéke közül nem kevesebb, mint tiz volt olyan, akt korábban a szegedi iskola növendékei közé tartozott és aki bizonyára nem a maga jószántából' iratkozott át — legtöbbször az utols'ő tanévben — a makói Iskolába Karácsonyi cikkünknek ez volt a legfontosabb és legsúlyosabb állítása és azt, hogy most Somogyi István éppen ezen siklik keresztül, csak egyféleképen tudjuk megmagyarázni, még pedig így. hogy százszázalékosan igazságnak fogadja el állításunkat. Ha pedig igy áll, akkor a szegedi kereskedelmisták menekülésének okát mégis csak abban a rendszerben kell keresnünk, amely a szegedi iskolában uralkodik és amelynek minden rendelkezésünkre álló adat és minden józan feltevés szerint Somogyi István, az iskola igazgatója, a reprezentánsa. Ezzel tulajdonképen a magunk részéről lezártnak is tekinthetnénk a reküfikációt, mert hiszen az igazgató ur azt a másik nagyon súlyos állításunkat sem cáfoita meg, hogy az iskola növendékeinek létszáma hihetetlen nagy mértékben öszszezsugorodott, tehát a menekülés tényén kivfll az elnéptelenedés ténye ls beigazoltnak tekinthető. A rektifikáló nyilatkozat hangja azonban kissé tulfölenyes és igy kénytelenek vagyunk részletesebben is foglalkozni vele, különböző cáfolataival és adataival. Hát menjünk szépen, sorjába. Azt irja az igazgató ur, hogy valótlan karácsonyi cikkünknek az az állítása, amely szerint a »a szegcdi iskolac a gyengébb tehetségű és nem egészen példás magaviseletű tanulók szüleit a gyermekek csöves hatézaü készülék és (lanqszácá egyéen r P 25.60 BeivArosi Mozi Jinuár 13-Sa, kedden 6Tn|ra ticórtot Vier.Hték 8 felvonásban. FőszeOAUITiC niscncl. repi6: pau Ine Sl.uke. Azonkívül: Évn b u k A s a. Vígjáték 6 lelvonásb&a. Főszereplő: PttHy Rulh Miller. Előadások keidet* 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, T, 9 órakor Korzó Mozi JUDtr 13, H-én, kedden ét szerdán A vágyak asszonya. Henry Bataille regény* Olxnen 9 (elvonásban. — Főszereplők: Carolla SeQer. Paul O lo éi Georg Alexander. Azonkívül: Burleszk és természeti felvételek. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és flnnepnap 3, 5, 7, 9 órakor IL'G NAGYOBB fc. TFLJFStiMÉNV . , HAVI FK Készséggel L

bemutatják a nagyobb szegedi rádiókereskedések kivételére hívja fel. Ezzel szemben a rektifikáló igazgató szerint *a szülők a tanári testület határozatából kifolyólag hivatnak fel a gyermekeik kivételére«. Tehát nem az iskola, hanem a tanári testület, mert hát — ugyebár — a kettő nem azonos. az iskolának semmi köze sincs a tanári testülethez, az iskola az egy értelmetlen,- merev épület, amely képtelen felhívni a szülőket még a tanári testület határozatából »kifolyólag« sem. A tanári testület határozatából kifolyólag valami titokzatos személytelenség által »hivatnak fel« a szülők, de nem az iskola által. El kell ismerni, klasszikus módja a cáfolásnak, a rektifikációnak. De valótlannak minősíti az igazgató ur azt lg, hogy az iskolának ma alig száznegyven növendéke van. Ezzel a valótlansággal szemben odaszőgezt a nagynyilvánosság elé azt a valóságot, hogy a tanév elején százhatvanöten iratkoztak be a vezetése alatt álló iskolába, nem negyvennel, csak harmincöttel kevesebben, mint a mult évben. Ha történetesen konkrét számot irtunk volna karácsonyi cikkünkben, most szégyelhetnénk magunkat emiatt a leleplezett füllentés miatt. De hát óvatosak voltunk, nem irtunk konkrét számot és nem a tanulók számára helyeztük a hangsúlyt, hanem a csökkenés arányára. Itt pedig nem tévedtünk olyan szörnyűt Mert nem nagy különbség van 35 és 40 között, különösen akkor nincs nagy; különbség, ha egy 165 létszámú iskola évi létszámcsökkenéséről van szó. De menjünk tovább. Valótlannak irja az igazgató ur azt az állításunkat, hogy az iskola feltűnő elnéptelenedésének okát csakis az iskolában lehet keresni Ezzel szemben hivatkozik a közismert körülményekre, a háborúra, az ország megcsonkítására, a gazdasági krízisre, a kereskedelem válságára, meg a jó ég győzné még felsorolni, hogy mi mindenre még. Most is szerencsénk van az óvatossággal. Mert hát mi nem azt irtuk, hogy az iskola elnéptelenedését okozza a rendszer, hanem odatettük a vfeltünö« jelzőt is, ami a szokásosnál, a természetesnél, az indokol ál nagyobbat jelenti. Ezt pedig nem magyarázzák meg azok a bizonyos közismert körülménye',- Ha megmagyaráznák, akkor nem lenne a csökkenés feltűnő, mert akkor hasonló arányú csökkenés mutatkoznék más szegedi középiskolákban is. De ilyen csökkenés nem mutatkozik sehol másutt, legkevésbé a másik kereskedelmi iskolában, mint azt a karácsonyi cikkünkben is megírtuk már. Most csak néhány! más szegedi iskola adatait közöljük, hogy a »feltünő« jelző használatának jogosságát Igazoljuk. A szegedi állami főgimnáziumban, vagy ujabb nevén, a Baross Gábor reálgimnáziumban az 1913—14. tanévben 727 volt a beiratkozott tanulók száma, az 1928—29. tanévben pedig 510. A csőkkenés itt 81 százalékos. A piaristák gimnáziumában a háború előtti utolsó tanévben a beiratkozott hallgatók száma 668 volt, a mult tanévben 647. A csőkkenés tehát mindössze 21, ami három százaléknak (elei meg. Ezzel szemben a karácsonyi cikkünkben megírtuk azt is, hogy az állami kereskedelmi iskolának a békeidők kellős közepén, az 1909—10. tanév-