Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-01 / 1. szám

SZEGED. Szeruesztoseq: Somogyi ucca 12. L cm. Telelőn 23-J3.'KIndóhlvnlol, kOIcsönkilnyviAr «s Icqytrodn Aradi ucco 8. Telefon: 1J-OÖ. - Nyomda • Lipót ucca ÍM. Teleton 2Ö-34. Iftviroll «t levélcím: Délmo(jy«romhg Sieged. Csütörtök, 1931 január 1 Ara 24 fillér VII. évfolyam, 1. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-60, i«Ulf«ld»n 6-40 pengd. Cqyet szám Ara hélkOz­non Itt, vn»Ar- és Ünnepnap '•£•* mi. Hlr­deléselc felvétele tarifa szerint. Megje­lenne ^étfrt (elvételével naponta reggel Jöjfenek a fiatalok! Az esztendők ői'váltásának idején — »most van az éjnek rémjáró szaka* — fásult reménytelenséggel állapíthatjuk meg: soha még nem jutottunk le ilyen mély pontjára a pesszimizmusnak. Az év utolsó napja mindig teremtett hangulatot az elmélyülő kontempláció szá­mára. Még mindig maradt lelkendező öröm köszönteni az ujat, »a nem ismert tartomány«-át a jövendőnek s volt lendü­let bennünk várni azoknak a remények­nek teljesülését, amiket megcsúfolt, szé­gyenben marasztalt a régi év. Stafétát fut­nak az esztendők is, de eddig mindig ugy érezhettük, lobogó fáklyát ad át a távozó a frissen születettnek. Lobogó fáklyával futottak az évek is, mint a görög staféta­futók s lobogó fáklya világította be enyhe fényével a ránkváró utakat. De honnan vegyük most a fényt, honnan lopjuk most a világosságot lelkünkbe és ulainkra. Ki­hunytak a fáklyák, sötétbefulladtak az utak s mi, mint a nagy éjíszakában elté­vedt vándorok, körbe-körbe rójjuk le éle­tünk ránkparancsolt pályáját. Ez az év a válságok éve volt. Beszél­tünk a termelés válságáról, a fogyasztás válságáról, a forgalom válságáról, a buza válságáról, a hitel válságáról, a bizalom válságáról s nem vettük észre, hogy a válság rothadása már sokkal mélyebb ré­tegéig ért el a társadalomnak, meggyőző­désnek és emberi léleknek: ma már vál­ságban van az optimizmus is s válság­ban van nem is a pénz és áruhitel, de az uralmat gyakorló nemzedék hitele, vál­ságban van annak a generációnak hitele, amelyik résztvett a háborúban s ame­lyik nem akar résztvenni a béke kötelessé­geiben. A német és osztrák választások eredmé­nye, a Youih Mouvemcnt példátlan poli­tikai és morális sikerei ugyanabból a for­rásból táplálkoznak. Az emberiséri meg­unta mai vezetőit. Az emberiség a maga vezetéséi a fiatalokra akarja bízni, akik nem kompromittálták magukat és törek­véseiket sem a háborúban, sem a háborút folytonossá tevő békében. Az öregek meg­mutatták, hogy mit tudnak, ök küldték a világtörténelem csikágói vágóhídjára a fiatalságot s ők találták ki azokat a szen­vedélyeket felgyújtó s üélkezést elhomá­lyosító szavakat, melvekkel a lövészár­kokba parancsolták a fiatalok testét és lel­kesedéséi. Az öregek bűne volt a háború s az öregek bűnének a fiatalság lett az áldozata. S ami a háború után történt, azt mind az öregek vitték véghez. A fiatalok nem tudnak gyűlölni. Az egymással szemben­álló frontok fiataljai sckkal hamarabb tudtak egymásnak megbocsátani, mint az otthon ülő öregek. Az öregek ollhon ül­tek és a háború után folytatták azt, amit a háborúban csinállak: gyűlölték egymást. S ezt a gyűlöletüket beleépítették a béke­szerződésekbe: a háború utáni Kö'épeuró­pa térképét a gyűlölet rajzolta ki. Ez a gyűlölet rabolt el országrészeket, az öre­gek meg nem enyhülő gyűlölete találta ki a jóvátételt, ez a gyűlölet osztotta Európa népeit legyőzöttek és győzőkre s a le­győzötteknek még második és harmadik nemzedékét is a győzők második és har­madik generációja adófizetőjévé tette. A pogány isteneket fiatal fiuk feláldozásával meg lehetett engesztelni, de a háborús nemzedék öregjeinek szivét nem indította meg a fiatal testek hekatombája sem. Az öregek rajzolták meg az országha­tárokat, az öregek állították fel a vám­határokat, az öregek kezdték el azt a gazdasági háborút, aminek az az ered­ménye, hogy ma FAirópában több férfi van munkanélkül, mint ahány fegyver­ben állott a világháború idején. A mai világ: az öregek világa. Az esztendők őrváJtása őrváltása lehet az uralkodó gondolatnak is: helyet a fia­taloknak. A német választások politikai sikere a fiatalság sikere volt, az osztrák választások a fiatalság győzelmét hozta meg, az angol politikában most kezde­nek felülkerekedni a fiatalok. A fiatalság kurzusa következik az egész világon, he­lyet a fiataloknak. Jöjjenek ők, akiket nem fertőzött meg a háború és nem rot­hasztott meg ez a béke. Jöjjenek, akik csak szeretni tudnak, de nem tudnak gyű­lölni, jöjjenek a friss gondolatok, jöjjenek a tiszta szándékok. Nem baj, ha tapasz­talat nem mércézi még ki elhatározásukat s az öregség megfontolása nem mérsékli ütemüket, lattá a ma élő nemzedék, hogy mire mentünk a nyolcvanévesek szenvte­lenségével s az aggok tapasztalataival. Tud-e ugy gyűlölni fiatal, mint tudott a nyolcvanéves Clemenceau? Helyet a fiataloknak. Mint ahogy a régi év nem tudja útját állni az uj esztendő érkezésének, az öregek nemzedéke sem akadályozhatja meg az uj generáció eljövetelét. Jöjjön az uj év s jöjjön vele a fiatalság s a fiatalság gondolata, a fia­talság bátorsága, a fiatalság fantáziája tegye jóvá azt, amit az öregek tapasztalat­talés megfontoltsággal vétkeztek. Tárgyalások a belügyminisztériumban a községek és városok háztartásának rendezéséről Ankétéi hívnak össze a törvényjavaslat megtárgyalására (Budapesti tudósítónk telefonfelentés A' belügyminisztériumban tegnap Scitovszky Béla elnökletével értekezlet volt, amelyen a községek és városok háztartásának rendezi­sérőt szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Az értekezlet bizalmas jellegű volt, de kiszivár­gott hirek szerint a konferencián a tön "ny­javaslat alapelvei tekintetében megtört?,h a megegyezés a belügyminisztérium és a pénz­ügyminisztérium vezetői között. A községek háztartásának rendezése nem a városokkal azonos alapon történik. A két problémát teljesen különválasztották, bár egy javaslatban történik meg ugy a városokra, mint a községekre vonatkozóan a szükséges intézkedés. Tegnap csak a községi háztartá­sok rendezésének a kérdését tárgyalták, a városokkal a kővetkező konferencián foglal­koznak. A' pénzügyi megállapodás lényege az, hogy az ország községei számára külön országos alap létesül azokból a jövedelmekből, amelyek' a községeknek vannak átengedve. Ebből a kö­zös országos alapból nyer fedezetet az ősz­szes községek közigazgatási szükséglete. A városi háztartásokra vonatkozó tárgya­lások befejezése után ankétet hivnak össze a belügyminisztériumba. Ez elé az ankét elé kerül egy mindenre kiterjedő expozé, amelyet Lukács ödön miniszteri tanácsos, a pénzügy­minisztérium városi és községi főosztályának vezetője nagyrészben már elkészített. Az ex­pozéhoz csatolják az összes statisztikai adato­kat. Az ankét résztvevőinek módjában lesz az alapelveket megvitatni, de a városok és községek érdekképviseletein kivül meghívást kapnak erre az ankétra mindazok, akik a községi háztartások rendezésének problémái­val foglalkoznak, A belügyminisztérium és a pénzügyminisz­térium a legsürgősebben akarja lefolytatni a tárgyalásokat, ennek folytán az ankétet még január közepén összehívják, mert a törvény­javaslatot január végén a parlament elé akar­ják terjeszteni. Lord Rothermere újévi Üzenete »Az évtized lejárta előtt Magyarország visszakapta 3 és félmillió Idegen uralom alatt szenvedő fiát* „4 lezárult évtized: a trianoni tiz év volt" Butíapost, december 31. MTI: Lord Rothermere a következő újévi üzenetet küldte Magyarország­nak: — Szomorúsággal és csalódással teljes tiz év zárul le Magyarország számára a tegnapi nappal. Ez volt a trianoni évtized. Ma uj évüzed kezdődik, a remény évtizede. Nekem meggyőződésem, hogy az az évtized, amelynek útjaira a világ ma rá­lépett, tanuja lesz a magyar igazság elismerésé­nek. Nem lehet kétségbevonni, hogy " Jog Magyarország oldalán van, Az egyetlen védekezés, amelyet a trianoni szer­ződés alkalmazói igazolásul előterjeszthetnek, az, hogy alkalmas megoldásnak bizonyult. Ezt a becs­telen érvelést egyre gyorsabban ássa alá a müveit világ lelkiismerete. Amióta én, három és félévvel ezelőtt felszólaltam 'Magyarország mellett, világ­szerte nőttön nőtt és még egyre növekszik a közvélemény ereje a magyar határok alapos reví­ziója mellett. Minden országban rájöttek már ér­telmes emberek, hogy ez lényeges feltétele annak, hogy Középeurópában állandó békés áIlapo:of teremtsenek. Nemcsak el lehetne hárítani ezzel azoknak a nagy háborús veszedelmeknek egyikét, amelyeknek árnyéka még mindig az európai kon tinens felett lebeg, hanem ezzel fel lehetne len diteni a nemzetközi kereskedelmet. Ma a helyzet

Next

/
Thumbnails
Contents