Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-11 / 279. szám

1930 december 1T. írem* rTATrowszxí? 3 l/fahb ¿zavaróit Csengelén Több "RilaUolíatoii bérlő visszafoglalta a parcellái A bérlők a £étralékok meafizetésére adott kedvezményt sem tartják kielégítőnek (A Délmagyarország munkatársáó.t%) A tanácsülések már régen kimentek a városházán a divatból, megölte a közügyek intézésének ezt a régi módját az uj közigazgatási törvény, amely megszüntette a hajdani tek. Tanácsot és a tanácstagokat bizonytalan hatáskörű referensekké csökkentette. Azóta a polgármester lett a tek. Tanács, a polgármester hozza áz elsőfokú határozatokat, még pedig ugy, hogy vagy elfogadja az előadó tanácsnokok javaslatát, vagy pedig éppen az ellenkező értelemben határoz. A referáló üléseket ezért végig sem várják az előadók, igyekeznek minél hamarább túlesni a referádán, hogy azután visszamehessenek hivatalukba, mert az ügyosztályuk munkakörébe nem tartozó ügyek in-, tézésénél szavuk ugy sincs. A polgármester azért érzi néha, hogy túlméretezte a törvény a hatáskörét és néha, amikor kényesebb természetű ügyek várnak a döntésre, egybehívja a vezető tisztviselők egyrészét, meghallgatja véleményüket, tanácsukat és esetleg azok szerint határoz. A csütörtöki referáló ülés után is visszatartott néhány előadót, sőt meghivta erre a megbeszélésre az ügyészeket és a főszámvevőt is. A megbeszélés zárt ajtók mögött folyt le és feltűnően sokáig tartott. Megtudtuk, hogy a polgármester különbözö földügyeket beszélt meg az értekezlet résztvevőivel, a csengelei problémákkal foglalkoztak, amelyek néhány hét óta az országos közvélemény napirendién szerepelnek. A polgármester a megbeszélésről nagyon szűkszavúan nyilatkozott. Mindössze annyit közölt, hogy földbérügyekrőt volt szó, komoly földbérügyekröl, amelyek azonban nem tartoznak a nyilvánosságra. Miután a polgármester titokzatossága sűrű ködbe burkolta a csütörtöki megbeszélést, kénytelenek voltunk más helyeken érdeklődni, hogy milyen események történtek az utóbbi időkben a földhérfronton. Információink szerint ismét Csengelén vannak bajok. A közgyűlés; mint ismeretes, elhatározta legutóbb, hogy azoknak a bérlőknek, akik az idei földbéreket befizetik, de a mult évi bérrel adósok maradtak, előzékeny kedvezményt ad, megengedi, hogy a hátralékot a bérleti idő hátralévő évei alatt félévi részletekben fizethessék be évi négyszázalékos késedelmi kamatokkal. Mivel a bérleti idő a legtöbb esetben huszhuszonöt esztendő, ez a közgyűlési határozat azt jelenti, hogy a néhányszázpengős hátralékot egészen jelentéktelen részletekkel egyenlíthetik ki az adós bérlők'. A polgármester azt hitte, hogy ez a közgyűlési határozat, amely az ő indítványára született meg, végre megnyugvást teremt a feldúlt csengelei tanyákon. De tévedett. Az érdekelt bérlők még ezt a nagyarányú kedvezményt sem tartják kielégítőnek, sőt olyan hangok is hallatszanak, hogy a bérfizetést egyszerűen meg kell tagadni, mert a városnak — nincsen törvényes joga a földbérek szedésére. Ennek az agitációnak a következménye valószínűleg az is, hogy a bérletükből birói Ítélet alapján és végrehajtó utján kilakoltatott csengelei bérlők egyrésze a napokban önhatalmúlag visszafoglalta a bérparcellát, amelyből évek óta felszaporodott bérhátraléka miatt pörölte ki a város. Ezeket a megüresedett parcellákat a birói Ítélet végrehajtása óta vagy másnak adta ki a város, vagy ppdig házikezelésbe véve. felesgazdát fogadott. Értesülésünk szerint eddig hat önhatalmú birtokfoglalás történt a csengelei tanyák között. A város ezek ellen a bérlők ellen most igen szigorúan fog eljárni. Ugy értesülünk', hogy a birtokfoglaló bérlők ellen az ügyészség bűnvádi feljelentést tesz birtokháborifás és idegen ingatlan vagyon rongálása cimen. A lakásfelszabadfíás és a boleltafavaslaí A belügyminiszter elv' határozata a közgyűlési határozatok megfellebbezéséröl (A Délmagyarország munkatársától) Mint emlékezetes, az októberi közgyűlésen nagv vita kerekedett a lakásuk felszabadításának kérdése körül. Dr. Singer István ügyvéd, a háztulajdonosok egyesületének titkára indítványozta, hogy a közgyűlés feliratilag sürgesse meg a népjóléti miniszternél a lakások felszabadítását. A felszólaló városatyák egyrésze a szociális nyomorúságra való hivatkozással erélyesen tiltakozott a lakások felszabadítása ellen, viszont a háztulajdonosok érdekeit védő városatyák a lakások felszabadítása mellett szállott síkra. Végül is a közgyűlés többsége dr. Meskó Zoltán indítványát szavazta meg és kimondotta, hogy felir ugyan a népjóléti miniszterhez, de a lakásforgalom kötöttségének csak fokozatos megszüntetését kéri még pedig olyan formában, hogy egy év múlva szabaduljanik fel az öt- és négyszobás lakások, két év múlva a három és három év múlva a kislakások. A közgyűlés határozatát a Szegedi Tisztviselők Otthona megfellebbezte a belügyminiszterhez. A belügyminiszter most értesítette a város hatóságát, hogy a tisztviselők fellebbezését hivatalból visszautasítja, mert fellebbezésnek az olyan közgyűlési határozatok ellen nincsen helye, amelyek jogkövetkezményekkel nem járnak. Már pedig a közgyűlés azt határozta, hogy kérelmet intéz a kormányzathoz, a kérelem teljesítése viszont a kormányzaton múlik. A fellebbezés visszautasítása alapján dr. Pálfy József polgármesterhelyetles most már elkészíti a közgyűlés által elhatározott feliratot és azt néhány napon belül felküldik a népjóléti miniszterhez. A felirati határozat ellen benyújtott fellebbezés visszautasítása különben egy elvi vitát tisztáz. Mint emlékezetes, a közgyűlés a bolettajuvaslat tárgyalása alkalmával nagy többséggel elhatározta, hogy táviratilag tiltakozik a törvényjavaslat beterjesztése ellen. Ezt a felirati javaslatot, azonban nem hajtották végre azzal az indokolással, hogy a határozat nem jogerős, tizenöt nap alatt mindenki megfellebbezheti. Tizenöt nap múlva pedig a közgyűlés íatározata tárgytalanná vált, mert közben a törvényhozás megszavazta a bolettajavaslatot. Pedig a belügyminiszter tőrvénymagyarázata szerint még fellebbezésnek sincs helye az olyan közgyűlési határozat elten, amelynek végrehajtása nem jár jogkövetkezménnyel. Meghalt Pályi Ede Budapest, december 10. A régi ujságirói gárda egyik kiváló tagja, dr, Pályi Ede ma reggel 6 órakor a Korányi-klinikán hosszas szenvedés után meghalt. Hatvanöt évet élt és ebben az évben töltötte volna be ujságiróskodásának 50-ik évét. Úgyszólván már gyermekkorában lapot szerkesztett Miskolcon. Csakhamar a Magvarországhoz kerüit, 1900-ban maga is lapot alapított »Magyar Szó« címen és ezt 1914-ig szerkesztette. Közben a »Budapesti Naplót« is átvette, amit a háború kilövésekor szüntetett meg. Mindig a szabadelvű politikát támogatta. A háború kitörésekor közgazdasági tanulmányokat folytatott, hogy a háború után az újjáépítésben szakszerűen vehessen részt. Minden aktuális közgazdasági kérdéshez nagy alapossággal, sok élénkséggel és meggyőző logikával szólt hozzá. Várhelyi József Várhelyi József aranymiséje | A törvényhatóság Szeged díszpolgárává választja a jubiláló preiátust (A Délmagyarország munkatársától.) December tízeoétödikén, hétfőn lesz ötven esztendő avij, V^fhelyi József pápai preiátust, a belváros közszeretetben élő plébánosát pappá szentelték és megtartotta első miséjét. A nevezetes évforduló alkalmat nyújt a város társadalmának arra, hogy kifejezze az őszhaju, tisztaéletű lelkipásztor iránt érzett ragaszkodását és tiszteletét. Nemcsak hivei készülnek az aranymisés főpap ünneplésére, hanem a város társadalmának minden rétege, minden felekezet, minden társadalmi osztály, mert alig van valaki Szegeden, akit ennyire osztatlanul szeretne ennek a városnak a népe és aki ennyire osztatlanul szerelné városának egész lakosságát. A szomorú gazdasági viszonyokra való tekintettel az aranymisés főpap ünneplésének talán nem lesznek fényes külsőségei, valószínűleg elmaradnak az ilyenkor szokásos diszlakcmák, a jubileum inkább belső ünnepe lesz a városnak. A jubileumi misén Várhelyi Józsefet Glattfelder Gyula megyéspüspök vezeti az oltárhoz, a prédikációt pedig hajdani káplántársa, Bezdán József makói prelátus mondja, akivel a rókusi plébánián együtt káplánoskodott negyvenegynéhány esztendővel ezelőtt. Beszélnek arról is, hogy a város törvényhatósága egyszerű polgári disszel ruházza fel a jubiláló lelkipásztort, értesülésünk szerint már készül az indítvány, amelyben azt kérik az aláirók', hogy a közgyűlés válassza meg a város díszpolgárává, mint ahogyan éppen hetven esztendővel Szeged díszpolgára lett egy másik aranyszívű főpap, Oltványi István váradi nagyprépost, aki szintén Szegeden tartotta meg 1860-ban aranymiséjét. Ezelőtt két évvel, 1928 februárjában ünnepelte a város Várhelyi József szegedi lelkészkedésének negyvenedik évfordulóját. A' február 29-én tartott közgyűlésen Gárgyán Imre indítványára elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy a jubiláló plébános emlékezetére alapítványt létesít és utasítja a polgármestert, hogy ebben az ügyben terjeszszen a legközelebbi közgyűlés elé javaslatot. Az egyhangú lelkesedéssel megszavazott indítványt azonban nem hajtották végre máig sem. Gárgyán Imre most ujabb inditványt nyújtott be ebben az ügyben és kéri régebbi és elfogadott indítványának végrehajtását az aranymisés. jubileum alkalmából. A polgármester