Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-11 / 279. szám

SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: 23-33.^KladóhIva«al, kSlcsdnkUnyvifAr «» !egylroda : Aradi ucca 8. Telefon r 13-OÖ. - Myomda ; litw Llp6l ucca 1<J. Teleion TAvlrnll éa levélcím: DélmagyaronzAg Szeged. Csütörtök, Í930 december 11 Ara 1© fillér VI. évfolyam, 27X. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vldéKen és Budapesten 3^0, kUlltildUa 0-40 pengd. — Egyes szám Ara hétkdz« nap le, vasár« és Ünnepnap 24 1111. Htr­detések felvétele tarfia szerint. Megje­lentk oéttrt kivételével naponta reggel Az igaioló választmány működése A Délmagyarország szerdai száma adott hirt arról, hogy az igazoló választmány zárt ülésben foglalkozott a mult évi köz­ségi választások alkalmával megválasz­tott, de még nem igazolt törvényhatósági bizottsági tagok mandátumaival s vala­mennyi még nem igazolt mandátumot ez­úttal igazolt az igazoló választmány. Az igazoló választmány határozatának érdemi részével nem akarunk foglalkozni. Azok a körülmények azonban, melyek kö­zött ez a határozat létrejött, a törvényes­ség álláspontjának képviselőiben a leg­komolyabb aggodalmak keltésére alkal­masak. Az igazoló választmány egyike a legnagyobb hatáskörű bizottságoknak, már csak azért is, meri nem véleményező testület, hanem határozó s birói funk­ciót végez. Az igazolp választmánynak te­hát legelsősorban s minden más bizott­ságnál jobban kellene törődnie működé­sének törvényességével. Megütődve olvassuk, hogy az igazoló választmány zárt ülésben határozott. Ha ez igaz, amiben viszont nincs okunk ké­telkedni, akkor ezzel a tárgyalási móddal szembe kell állítani a közigazgatás átala­kításáról szóló törvény 20. szakaszának harmadik bekezdését, mely az igazoló vá­lasztmány szervezetét megszabva akként rendelkezik, hogy az igazoló választmány ülései nyilvánosak legyenek. Van is ész­szerüség ebben a törvényes rendelkezés­ben, melj'et ez a nyilvánosságtól irtózó törvény az igazoló választmány tárgyalá­saira a nyilvánosságot előírja. Az igazoló választmányban pártemberek ülnek s az igazoló választmány birói funkciót vé­gez, sokszor — legtöbbször — más párt­hoz tartozók felett. A birói tárgyalások nyilvánossága alkolmánybiztositék s er­ről az alkotmánybiztositékról nem mond le egyetlen nemzet sem még akkor sem, ha pártatlan hivatásos birák, vagy esküdt­székekben maga a nép küldöttei gyakorol­ják az igazságszolgáltatást. Ha pártatlan hivatásos, egyetlen politikai párthoz sem tartozó birák jogszolgáltatásánál elenged­hetetlen a nyilvánosság, mennyivel inkább kell a nyilvánosság védelme alá helyezni azt az igazságszolgáltatást, melyet párt­emberek gyakorolnak pártemberek felett s melyben a természetes és lerázhatatlan elfogultságot éppen ugy fel lehet tételezni a szemben álló párthoz tartozókkal szem­ben, mint a választmány többségének pártjához tartozók javára. A törvény a közigazgatás mindazon területéről kiszo­rította a nyilvánosságot, amelyre vonatko­zóan csak indokot lőhetett találni, — az igazoló választmány ülései számára a nyil­vánosságtól irtózó törvény is megköveteli a nyilvánosságot. A törvény végrehajtói kötelesek érvényt szerezni ennek a ren­delkezésnek is s ha a törvény a nyilvános­ság ellenőrzése alá rendelte működésüket, ők maguk nem vonhatják ki eljárásukat a nyilvánosság ellenőrzése alól. Amikor pártemberek ítélkeznek pártemberek fe­lett. legalább tudni akarja a nyilvánosság a t'rgyalás lefolyását s a határozat in­dokait. Ha a birói tárgyalások nyilvá­nosak s ha a törvény nyilvánosságot ren­del az igazoló választmány ülései számára is, akkor ne nyugtalanítsák a törvényes­ség védőit azzal, hogy az igazoló választ­mány zárt ülésben határoz. Az elmúlt év november havában zaj­lottak le a választások s a kifogásolt man­dátumok felelt az igazoló választmány kedden, december 9. napján határozott. Az imént idézett törvópy 18. §-nak máso­dik bekezdése szerint az igazoló választ­mány a választás érvényessége kérdésében 15 nap alatt köteles határozni. Ha a mult év december 9. napján hozta volna meg az igazoló választmány határozatát, akkor is elkésett volna s már akkor sem tartotta volna meg a törvényben megszabott ha­táridőt. Az igazoló választmány azonban több, mint egy évvel lépte tul a törvény­ben megszabott határidőt s löbb, mint egy évvel tovább hagyta függőben a megen­gedett határidőnél a kifogásolt mandátu­mok sorsát. Az igazoló választmánynak ez a magatartása nem nyugszik a törvény tiszteletén s benne a törvénysértés jelensé geit kétségtelenül fel lehet ismerni. A tör­vényt csak a rabulisztika értelmezheti ugy, Rudappsl, december 1ÖP A gazdasági érdekelt ségek képviselőihői alakult vámpolitikai tanács ma ülést tartott Bud János kereskelemügyi miniszter elnöklésével. A tanácskozás főtárgya a magyar— csehszlovák kereskedelmi szerződésnek a csehszlo­vák kormány részéről e hő 15-re történt felmondá­sával kapcsolatosan előállt helyzet volt. A felszó­lalók helyeselték a csehszlovák kormány részéről a két ország közti gazdasági kapcsolat ideiglenes rendezése érdekében javasolt tervezetre magyar részről adott választ. Ugy a mezőgazdaság, mint a kereskedelem . és az ipar képviselői kifejezést ad­tak ama meggyőződésüknek, hogy a csehszlovák részről felajánlott egyszerű kedvezménv npm kl elégítő módja a két ország közti gazdasági viszony ideiglenes rendezésének és hogy a magyar kor­mány ma közzétett válaszjegyzékében támasztott kívánságok a minimumát jelzik azoknak a felté­hogy ha tizenöt napon belül az igazoló vá­lasztmány közbenszóló határozatot hozr akkor tetszés szerinti időre elodázhatja az érdemleges döntést. A törvény azt köve­teli meg az igazoló választmánytól, hogyi tizenöt napon belül érdemben határozzon a választások érvényessége kérdésében. Nem lehet még a mesterségesen kifogásolt mandátumok sorsát sem függőben hagyni egyesek tetszéséhez, vagy kényelmességé­hez és nemtörődömségéhez képest. Az iga­zoló választmánynak joga az, hogy a vá­lasztások kérdésében határozzon, az iga­zoló választmánynak viszoní. kötelessége az, hogy ezt a jogát tizenöt napon belül gyakorolja. A törvény azért rendelkezett igy, hogy az igazoló választmány párt­emberei ne hagyhassák függőben a válasz­tások érvényességének kérdését. A köz­gyűlés tagjainak függetlensége mulhatik az igazoló választmány működésének tör­vényességén s éppen ezért tesszük szóvá azokat a törvénnyel összeegyeztethetetlen jelenségeket, melyeket az igazoló választ­mány működésében észlelni kénvtelenek vagyunk. teleknek, amelyek teljesítése nélkül a csehszlo­vák köztársasággal fennálló szerződéses viszony fentartása a magyar közgazdaság részére semmi­féle érdekkel nem bir. (MTI.) Prágából jelentik: A szenátus költségvetési bi­zottságában dr. Matousek kereskedelmi miniszter a Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződés revíziója kérdésében fejtegette, hogy a legutóbbi genfi tárgyalások, amelyek csak általános jellegűek voltak, Magyarország ellenállása miatt, ameiy a gabona- és lisztvámok és a liszt keveréséről szóló csehszlovák törvények módosítását kívánta, akad­tak meg. — Mi számításokat végeztünk — mondotta a miniszter — és meggyőződésünk, hogy nem klvá. natos, hogy beálljon a szerződésnélküli állapot, valamint a megkülönböztetéses elbánás és talán a kereskedelempolitikai konlllktus. A csehszlovák Leégett egy 25 ezer tonnát luxushaló íBudapesti tudósítónk telefon Jelenlése.) Londonból jelentik: Blythe kikötőjében szer­dán leégett a Cnnard Pacific Line egyik 25 ezer tonnás gőzöse, az »Empress of Scoll­land«, amely azelőtt a Hapag vállalatnak volt a luxushajója. A tűz állítólag az egyik II. osz­tályú fülkében keletkezelt rövidzárlat követ­keztében. A lángok olyan gyorsan terjedtek', hogy a hajót megmenteni nem lehetett. Súlyos antiszemita zavargások Kolozsvárott Egyetemi hallgatók egy csoportfa szétrombolta a zsinagóga berendezését ('Budapesti tudósítónk telefon jelentése.") Bukarestből jelentik: A" mult évi egyetemi za­vargások évfordulója alkalmából Kolozsvárott a szerdára virradó éjszaka ismét súlyos anti­szemita zavargások voltak. Hajnali 3 óra táj­ban mintegy 20 főből, főleg egyetemi hallga­tókból álló csoport megrohanta a kolozsvári zsinagógát, amelynek berendezését szétrom­bolta, a tóratekercsek szalagjait letépte. A zsinagóga személyzete értesítette a rendőr-, séget, amely a rombolók közül hat embert le­tartóztatott. További letartóztatások várhatók. Bukarestből jelentik: Ma délután az egye­temi hallgatók mozgalmának évfordulója al­kalmából mintegy 100 diák verődött össze a királyi palota előtt és tüntetni igyekezett. A rendőrség szétoszlatta a tüntetőket Tárgyalások Pesten és Prágában a magyar—cseh kereskedelmi konfliktus ügyében

Next

/
Thumbnails
Contents