Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-07 / 277. szám

DÉLMAGVABOttSTlfi 1930 'decemßer'T^ 13 Pengő havi részletre Standard t 23 . . Philips ' » » Kerékpárok Hálózati Rádiók Varrógépek Gramofonok ctehély résziel fizetésre 1« D^f y OépárUlláZ Gtumolonlemez ufdoiMAgok. Nagy lavllâ mllhely. AZ ITALIA eszaksarn UÏJA IRTA: UMBERTO NOBILE 118 Az átdolgozó zárszava. UMBERTO MOBILE tábornok ur arra kért, hogy »L'ITALIA AL POLO NORD« c. könyve magyar kiadását rendezzem sajtó alá. A megbízást készséggel vállaltam — annál is inkább, mert a magyar közönségnek ezideig még nem volt alkalma, hogy a résztvevők szemszögéből lássa az »Italiat-expedició történetét, hanem az akkori, fantasztikus és tendenciózus újsághírek alapján alkotta meg véleményét a történtekről. Jelen magyar kiadással együtt Nobile ezen munkája kilenc európai nyelven jelent meg. • • • Az északi sarkvidék' megismeréséért folytatott küzdelem még az ókorban vette kezdetét. PÜTHEASZ görög bölcs még Kr. e. 325-ben egy jólfelszerelt, sokevezős gályán indult el, hogy Arktisz létezéséről és földrajzi viszonyairól meggyőződjék. Fel is fedezte a Jegestengert, a sarkfény létezését, a növényzet gyérüléséről, a hőmérséklet erős csőkkenéséről, a csapadékviszonyokról is terjedelmes feljegyzéseket hozott magával, sőt Thule vidékéről jó térképeket is készített. Odahaza pedig eszelősnek tartották. Tanítását gyermekmesének vették és halálával Arktiszra ráborult ismét az ismeretlenség jeges ködtakarója. A VIII. és IX. században a normannok települnek le Izland szigetén. — Hajósnép lévén, hamarosan eljutnak Grönland partjaira, ahol gyarmatot létesítenek. Majd az uj telepet választva kiinduló pontul, kutató utazásokat tesznek átjárók, termékeny délibb szigetek, öblök keresésére, egyszóval a partvidék megismerésére, ahogy azt hajós életük megkívánta. A kutatások a XIX. században folytatódtak több-kevesebb sikerrel. FROBISHER MARTIN első útjától (1576) számítjuk azt a korszakot, amely s az utolsó PEARY-féle cxpsdicióig tartott és amelyet méltán nevezhetünk nz északsarki kutatások hőskorának. Külön kötetet töltene meg, ha csak röviden is vázolni akarnók e kutatások történetét. Egy másikat, ha a tudomány vértanúinak névsorát adnók közre, kik életükkel fizettek Arktisz titkainak megismeréseért. PEARY volt az utolsó, aki Grant-földjének Columbia-fokáról 19 szánnal, 133 eszkimókutyával, négy eszkimóval és néger szolgájával nekivágott a keserves szánutnak és a torlaszokkal, turolásokkal járhatatlanná tett állójégen át 37 nap alatt a sarkig küzdötte magát és 1909 április 6-án kitűzte az északi póluson emelt jégpiramisra az okmánnyal felszerelt amerikai lobogót. Az északsarki kutatások hőskora ezzel lezárult. Ez azonban nem jelenti sem azt. hogy Arktiszt megismertük, sem azt, hogy a további kutatások küzdelmek és áldozatok nélkül folytak le. Azonban husz esztendő alatt műszaki Uidásunk óriási léptekkel haladt előre. Modern gépi berendezések állanak a kutatók rendelkezésére, amelyek közül az északi sarkvidéken használták első izben a modern légi jármüveket, a repülőgépet és a kormányozható léghajót. A sarkvidéki szárazföldek kutatásának főeszköze a repülőgép lett. ITogy milyen nagyszerű eredményeket lehet ezzel a kutatási móddal elérni, arra MITTELHOLZER, BYRD és WILKINS repülőutjai kitűnő példát szolgáltatnak. Azonban a sarki vidéken, ahol a repülőgépeknek nincsen alkalmas terepük a leszállásra, ahol feltétlen biztonsággal kell nagyon hosszú utat — a tudományos megfigyelések által megszabott követelményeknek megfelelően — alacsonyabban, vagy magasabban, tetszésszerinti sebességgel leszállás nélkül megtenniük, ott a kormányozható léghajó alkalmazására adódik alkalom. Ezért használták már AMUNDSEN és NOBILE 1926. évi északsarki utjuk alkalmával a »NORGEt nevű léghajóóriást. A »NORGEt tervezője és építője UMBERTO NOBILE tábornok. Avellinóban született 1885ben. A nápolyi műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Előbb vasúti, majd légi jármüvek tervezésével foglalkozott. A háború alatt az olasz hadügyminisztériumba rendelték szolgálattételre. Háború után AMUNDSEN érdeklődött nála léghajói Iránt és kiválasztják a Nobile nevéről elnevezett »Nl«-et, hogy azon északsarki útra keljenek. 1926 május 26-án NOBILE műszaki és AMUNDSEN tudományos vezetése mellett elindul a »NORGEt névre keresztelt »N1« a Spitzbergákról és az északi pólus érintésével az alaszkai Tellerbe repül. NOBILE geniális műszaki tudásának és AMUNDSEN csodálatos szervezőképességének köszönhetjük, hogy a »NORGEt utja, ha kényelmesnek nem is mondható, de a régi sarkkutatásokhoz képest kéjutazás volt, amelynek minden fázisáról azonnal értesültünk rádió utján. Felbecsülhetetlen tudományos értéke pedig csak sarkalta a nemzeteket, hogy a »NORGEt útját csak kezdetnek tekintsék, amelynél megállaniok nem szabad. így az olasz nemzet volt az első a kővetők sorában. NOBILE tervei szerint megépítették az »ITALIA'f-t, a »NORGEt testvérpárját és megbíz!;'k NOBILET, hogy egy második léghajós expedíciót vezessen az Északi Sarkra. Ez az expedíció 1928 május végén indult el a Spitzbcrgákról, átrepült a póluson és gazdag tudományos eredménnyel igyekezett vissza a kingsbayi állomásra, amikor a léghajó hirtelen zuhanni kezdett és katasztrófális gyorsasággal kettészakadt. • • • Nobile expedíciójának katasztrófáját éppúgy a kedvezőtlen sarki meteorológiai viszonyok okozták, mint az első léghajós sarkkutató, A. S. ANDRÉE svéd mérnök primitív léggömbjének vesztét (1897). Ez az expedíció is a Spitzbergákról indult el és — amint ez Strindberg feljegyzéseiből ezideig is megállapítható —ugyanazon a helyen ment tönkre, mint az »Itáliát léghajó. A szerencsétlen kutatók ezután három hónapig sodródtak az állójégen; mig végre a Ferenc József-föld közelében szárazfőidet értek, ahol azonban hamarosan éhenhaltak. A hős ANDRÉE emlékére alapított emlékérmet a Svéd Földrajzi Társaság 1929-ben NOBILENEK itélte oda, hogy kifejezésre juttassa elismerését, amellyel a geniális mérnök és az önzetlen kutató szervező- és tudományos munkásságának adózik. Ez volt NOBILE rehabilitációjának kezdete a tudományos világ részéről. Hogy pedig a nagyközönség is tárgyilagos Ítéletet óhajt alkotni magának a történtekről, mindennél jobban bizonyítja az, hogy ez a könyv ezideig kilenc nagy, európai nemzet nyelvén jelent meg. • • • Szomorú véletlen, hogy ezekben a napokban, amikor e pár sort nyomda alá rendezem, tőrtént az angol léghajókolosszus, az »R. 101.« tragédiája, »...heves, örvénylő légáramlat..., a magassági kormány felmondta a szolgálatot... t, stb., olvasom a megmenekült repülőtiszt jelentésében. íme, egy ujabb alkalom, amely gondolkozásra és helyes Ítéletre késztet bennünket »Audiatur — erpo — et altéra pars.« Szeged, 1930. október 6-án. Dr. BENDA LASZLÖ. Vége. három méter mélyen leszállított árakon kapható Legszebb _______ __ ____ £f£S5Ty' rafóflj angol helmc schutz m. Fim ssandek ••....... n cégnél >*> Kölcsey u. 4. VAGYONT SZEREZ MttAM— KELTETÖGÉPPEL, ha baromfitenyésztéssel foglalkozik. A legmodernebb gyártmány, legkitűnőbb kivitel! Gravitációs központi melegvízfűtés! Automatikus melegszabályozás, párologtatás és szellőztetés. Amalith aszbeszlpala belső burkolattal. Nem vetemedik, kitűnő hőszigetelő! Elpusztíthatatlan. Toiások forgatása kívülről egy pillanat alatt! Magyar Radiátorgyár r.-t. Budapest Gyár: X.y Gyömrői-ut 76-78. Városi iroda és mintaraktár: V., Kálmán-ucca 18. ^ Telefon: 197—08. Müanyók, téli csibenevelőketrecek (battériák), ólak, baromfitenyésztési eszközök. Alacsony ¿rak! Kedvező fizetési teltélelek! Szakszerű oktatás! s