Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-07 / 277. szám

MfMARV-lHOWCTB 1&3CT deoémBeT T>. Szombaton este vakmerő rablógyilkosság történt Hódmezővásárhelyen Egy ismeretlen ember lefltöft kél Idős asszonyt Hódmezővásárhely, december 6. Vakmerő rablógyiltoosság törtónt ma este Hódmezővásárjy-ly újvárosi részében. Itt a Vörősmarty-ucca egrik házában lakolt őzv. Nagy György Mihályné 74 éves aszszony gondozónőjével, özv. Sebők Jánosnéval. Félnvolc tájban segélykiáltások hallatszottak az uccára, A rendőr behatolt a lakásba és a két asz szonyt eszméletlenül, vérbeborulva találta. Özvegy Nagy György Mihálynénak agyvelejét ütötte szét a merénylő, az özvegy még a kórházba szállítás közben meghall. Sebők .lánosné súlyos sérülést szenvedelt. Annyit megállapítottak, hogy az utóbbi napokban a ház környékén többször járt egy gyanús külsejű térdnadrágos ember. özvegy Sebők Jánosné a kórházban magához tért és elmondta, hogy éppen lefekvéshez készültek, kiment a verandára, hogy a külső ajtót bezárja, abban a pillanatban " sötét verandán valaki egy éles szerszámmal fejbevágta, ugy, hogy elájult és attól kezdve nem tud semmit Később magához tért és jajveszékelni kezdett. Ezt hallotta meg az uccán járkáló Paksi Sándor, aki Kis Ferenc rendőrrel sietett a helyszínre. Megállapították, hogy a gyilkos az uccára néző kőkerítésen át menekült el. A lakást teljesen felforgatva találták, de hogy mit vitt magával a tettes, azt még nem tudták megállapítani. A vő leszúrta apósát Gyilkosság egy Ollésdöliői tanyán (A Délmagyarország munkatársától.) Szómba'on reggel az üllésdülői csendőrörs tel fonon jelentette a szegedi ügyészségnek, hogy a hajnali órákban gyilkosság történt. A gyilkost nem sokkal az eset után sikerült elfogni. Zombory János vizsgálóbíró azonnal kiszállott a helyszínre. A nyomozás eddigi megállapítása szerint a gyilkosság szóváltásból kifolyólag történt. Miskolczi András üllésdülői jőrnódu gazdálkodónál ötödikéről hatodikára virradó éjszakán nagy társaság volt együtt disznótoros vacsorán. A gazda ismerősein kívül meghívta rokonságát is. Ott volt a mostohalánya, veje, sógora és még igen sokan. A vacsora után a társaság jó hangulatban borozgatni kezdett. Hajnali negv óra felé járt TRETORN HÓCIPŐ világhírű az idő, amikor Miskolczi András és veje, Juhász István között szóváltás keletkezett. Juhász raostohaveje volt Miskolczinak, ugyanis a gazda mostohalányát vette feleségül. A vendégek csittitani igyekeztek' a veszekedőket. A vita azonban mindig élesebb ést élesebb lett. A vendégek egyszer csak azt vették észre, hogy Juhász István az asztalhoz ugrik és felkapja a disznóvágásnál használt kést. A következő pillanatban, mielőtt bárki is megakadályozhatta volna, apósára támadt és a kést nagy erővel beléje döfte. A' döfés oly erővel történt, hogy Juhász vissza sem tudta húzni a kést, Miskolczi a késsel a mellében lezuhant a padlóra A vendégek kőzött pánik keletkezett. Egyesek Miskolczi segítségéig siettek'. Kihúzták a melléből a kést, a sebből a döfés nyomán vastag sugárban szökkent ki a vér. A vendégek másik része Juhász Istvánt fogta le. Csendőrökért küldtek, orvost hozattak. Néhány perc múlva megérkezett az orvos, azonban Miskolczin már nem tudott segíteni, időközben meghalt. Az orvns megállapítása szeSzemüvegek legmegbízhatóbbak • Sandberg Kenrlkitél. rfnt a kés Miskolczi balmellén, a hóna alatt! hatolt be, átjárta a szivet és azonnali hálált okozott. A gyilkos Juhász Istvánt a csendőrség azon-! nal letartóztatta. Juhász kihallgatásakor azt adta elő, hogy ittas volt és nem tudja, mi tőrtént. Azt elismerte, hogy veszekedett az apósával és hogy felkapta a kést, azonban tagadja, hogy ölési szándéka volt. A nyomozás során megállapították, hogy a' veszekedésen kívül valószínűleg más ok is közrejátszódott a gyilkosságnál. Akadtak ta-i nuk, akik elmondották, hogy az após és a vő között régebbi ellentétek voltak'. A vizsgálóbíró elrendelte Miskolczi András holttestének felboncolását. Juhász Istvánt vasárn?p szállítják be a szegedi ügyészség fogházába. Ingyen telefonálhat iáért nflfll fale'enre, automata 11—26, a betzénérl SSv&Wal 'zélqetés d|él visszatérítjük. * VICTORIA TOVABB TART EZÉRT OLCSÓBB Karácsonyi afánüéUolc kényelmes részlett zeésre Is. Evőeszközök „Hls Masters" gramofonok 12 havi lészletre. A.B. C.j beszerzés ui Tóth órásnál, Kölcsey ucca 7. Egy régi szegedi költőről Irta: Móra Ferenc. Igazság szerint azt a cimet kellene adnom ennek a tárcának, hogy »Hogyan halt meg a szatymazi postamester ezelőtt száz esztendővel Vásárhelyenft De hát nem akarok olyan várakozásokat támasztani az olvasóban, amiket aztán nem tudok kielégíteni. Hiszen én magam sem tudom, hogyan halt meg a postamester és minek ment éppen Vásárhelyre meghalni, mikor azt Szatymazon is megcselekedhette volna. De hát ha neki erre volt busztusa, nekünk abba semmi beleszólásunk nem lehet. Különben is a postamesterek mindig olyan rendes emberek voltak, hogy a szatymazi postamester is bizonyosan rendes ember módjára halt meg: befelé fordult a falnak és nem fordult többet kifelé. Ezt ma ls igy szokás csinálni, a különbség legfeljebb annyi, hogy ezelőtt száz esztendővel egy réz háromkrajcárossal csukták le az ember szemét és az is elég volt, most azonban egy ezüst őtpengős se nyom annyit, amennyit akkor egy réz háromkrajcáros. De, gondolom, most maguktól is lefogják a haldoklók a szemüket, mert mi öröm van a mai világban, amit még a halál után is érdemes volna nézni? A furcsaság csak az után következett, mikor az rtreg postamesterre már ráütötte stemplijét a halál és el is vitte a maga gyorspostáján. Akkor ugyanis az tőrtént, hogy Szeged és Vásárhely házi költője irt róla egy huszonnyolc oldn'^s halolli wsrt és azt ki is nyomallalU Gruu uiuán s '. Ooüi tipográfussal a következő elm alatt: — Halálnak Tüköré mellyben minden halandó meglátja képét; vagy ama halhatatlanok országába e' siralom völgyiből elköltözött nemes, nemzetes, vitézlő hosszupályi Kováts István szatymazi királyi postamester Testamentum levele. Kicsit hosszú a cim, de rövidebbet igazán nem lehet kívánni egy olyan poétától, akinek ez volt a hétköznapié neve: hódmezei cserei Berci Szinyei Farkas András, az erdélyi múzsák és farkasok barátja, a vén Kósáni bajnoktársa, stb. A stb azt jelenti, hogy ünnepi használatra volt neki hosszabb neve is. A magyar bibliográfia több munkáját ismeri ötvennél, kiadatlan kézirata is kazallal van a Nemzeti Muzeumban — s azokban vagy harminc variációban található az öreg peregrinus neve. A valásban is igen szerette a változatosságot. Reformátusnak született Hódmezővásárhelyen, a debreceni kollégiumból kicsapták, mint Csokonait, Egerben és Kalocsán fölvette a catholica religio-t, némt kis korozsmá-v&\ együtt, amit az érseki kassza fedezett. Közben lutheránus ls volt, unitárius is, aszerint, hogy mikor milyen httü uraság kastélyában tartózkodott. (A zsidó hitet éppen azért nem vette föl, mivel a zsidóknak még akkor nem volt kastélyuk, legföljebb a kastély udvarába eresztették be őket, de oda is csak szórakozás okából. Tudniillik, hogy rájuk uszíthassák a kutyát ) Politikai nézeteihez se ragaszkodott makacsabbul a múzsák és farkasok barátja, mint a lelke üdvösségéhez. E tekintetben elég modern magyar hazafi volt. Egyszer mennyegzői inneplés-t szentel Első Ferenc Ausztriai Császár felséges koronás fejünknek, mint fennkölt oroszlánynak, máskor meg a pokol fenekén mártogatja meg a Habsburgokat mindenféle csúnya lekvárban, ami nagyon tetszett a vidéki komposzesszoroknak- (Ugyan éjfél után már a főispánoknak ís tetszett, mert n lojalitás mindenkor csak éjfélig volt kőtelező ) Bármily irányban is buzgott azonban a költő kebele, a salláriumot mindig bevasalta a hallgatóságon, akár kegyelmes urak voltak, akár csak olyan hallja!: end-ek. Bejáratos volt a palatínushoz ls, akinek minőig személyesen ajánlotta fel, ha egy-egy uj könyve, megjelent (A legtöbbet ¿ja^a jszedte kis kí;inyomdáján, sőt rézmetszetekkel Is maga ékesítette.) Egyszer, mikor a nádorhoz Igyekezett, elejbe állt a várkertben az országbíró s kivallatta, ml szándékban jár. — Hát kend poéta? — kérdezte tőle csodálkozva. — Igenis, kegyelmes uram, sőt képes vagyok akármit ex abrupto rhytmis expressare. — No, — ütött le az országbíró egy cserebogarat, amely a homlokához csapódott, — mondjon kend hát hamar egy verset erről a szemtelen féregről. A költő csak egyet köhintett s már akkor mondta ls: Jézus, Mária. Szent József, Nincs a világon annyi sneff, Mint amennyi cserebogár, Futva repfll, mint az agár. A versben talán nem sok a poétái szépség, de hát utóvégre alkalmi vers, tehát csak a hivatalos költők ódáival szabad összemérni. (Hát még ha azokat is rögtönözni kelleneI) Nemcsak a főrangú méltóságokat kultiválta azonban ez a tarka hitű elődünk. Tartotta a barátságot az alsóbbrendű hatalmakkal, sőt az érdemes lábbelikészitő iparral is. Igaz, hogy ezt az utóbbit meg ls bánta, amint azt egy époszából megismerheti az utókor. H* Szakos! Jánost isinéred Egerben. Tslzmát vásároltam attól ottlétemben. Éppen, hogy a Tzéhbe készíti remekét, Katonának fogja a* Város gyerekét, fin azért felvettem tollamat érette, írván az, Érsekhez levelet mellette E' halálos tőrből igy mentém kt fiját. Vártam, hogy duplámul meg ts adja diját De bizonv a varga a kőltőnek is csakúgy hafodfél német forintért adta a fisléder csizmát mint másnak s ezért a költő egész életére elfordult a bőri-arl sr;!:ir.5tól. Megfogadtam még ott ez idő jártával. Sói" többet én lót nem teszek varsával.*