Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-06 / 276. szám

SZEGED, <izerliesztö96q: Somogyi ucr a 2Z. I. em. Telelőn: 23-33. ^Kladóhlvntal, HillMiinkiínyTíAr és legylroda • Arodl uccn 8. Telelőn? Í3-06. -- Vyomda • I rtw Ltpól ucca l<i. Telefon • 26-34. Tévlrnll levélcím: nélmoqyarország Szeged. Szombat, 1930 december 6 Ara 16 fillér ¿> • VI. évfolyam, szám HWIIP I I II mi ELŐFIZETÉS: Hnvontn helyiben 3-20 vidéken és Budapesten 3-ÖO, itUllüldHn ö'40 pengő. — Egyes szám éra hélkdl. nap 16. vasár- és Ünnepnap Í4 «111. Hlr< deléseK felvétele tarifa szerint. Megles lenlk hétiö Kivételével naponta reggel Mikulás . A közgyűlés ugvis végződhetett volna, hogy ezer ,és ezer didergő munkanélküli reménységgel eltelve várná a legközelebbi néhány hetet, hogy szegény magyar és keresztény emberek, akik kitaszítottaknak érzik magukat, boldogan foglalkoznának azzal a gondolattal, hogy talán mégis tévedtek és hogy némi harmónia vonulna be ennek a városnak minden lakásába, a városházától akármelyik irányban s akármekkora távolságban építették is. Az elgondolás nem utópia s a szép álom elképzeléséhez nem kell merész fantázia. Próbáljuk csak meg. Álmodjunk. Megnyílik a közgyűlés. Az elnöki emelvényen a főispán. Ritkán szokott megtörténni. De ma ezer és ezer szegény ember ügye szerepel a napirenden s már eddig is sokat fáradozol! azon, hogy pártszenvedélyeklől mentes állásfoglalást biztosítson nem a szociáldemokrata városi képviselők, hanem a mélyen sújtott munkanélküliek részére. A főispántól jobbra a főjegyző, balra a polgármester, akinek a nevét áldólag emiitik a munkanélküliek. A 700 ezer pengő államsegélyből nem adott ide eddig a kormány csak 50 ezer pengőt? — kérdezte nagyszerű beszédében a polgármester. Annyi baj legyen. Kisebb szükség és veszély eseten is áthidaltunk már hasonló nehézségeket. Ott van a rálátás megcsiná'ásának az ügye. Mert rosszindulatú ráfogás, hogy a rálátás volt a sürgős, vagy hogy a város azért előlegezte a költségek egy részét kölcsön pénzből. mert a kultuszminiszter ke dvébe akart járni. Akkor is arról volt szó, hogy munkaalkalmat teremtsünk. Most is arrt^Lvan szó. A hatóság most sem hagyjr.Cserben se a kormányt, se a munkanéikalieket. Az nem kétséges, hogy a kormány a Í700 ezer pengőt meg fogja fizetni. Álljon fel, aki kételkedik benne. De az sem kétséges, hogy a munkanélkülieket most kell foglalkoztatni minél nagyobb számban. Az időjárás a legegészségtelenebb. Hideg van és nedvesség. Már délután négykor ránk sötétedik. A kis munkásgyerekek beszorulnak a szűk, a nedves, az egészségtelen, a hideg munkáslakásba. Valamiből muszáj fűteni. Enni is kell. Ha mást nem, kis kenyérkét, kis krumplicsuszpejszt és a legapróbbaknak kis fejecskét. Ruha is kell. Harisnya persze nem. Fuszekli se. Megteszi a kapca is. Legrosszabb esetben mezitlábra is fel lehet húzni a cipőt. De cipő kell. Az olcsó állami cipőből vagy a zsibvásárról. De valahonnan és valamiből kell. S így vagyunk az egész ruházattal. Ezt mind jól átgondoltam s ez az Oka, hogy akcióba léptem. Abból a 400 ezer pengőből, amelyet a közgyűlés szükségmunkákra megszavazott, 200 ezer pengőt még nem vettünk igénybe. Igaz, azért ez a 200 ezer pengő nem fekszik a város pénztárában. Ha el akarjuk költeni, kölcsön kell venni. De vegyük kölcsön. Lehet, hogy vissza tudjuk téríteni abból a 700 ezer pengőből, amelyet a kormány lassankint mégis csak ki fog fizetni azért, hogy elköltsük szükségmunkákra. Lehet, hogy nem tudjuk visszatéríteni. De akkor se lesz semmi baj. A költségvetésben nyert felhatalmazás alapján jártunk el. Jogunk volt ezt a pénzt erre a célra elhasználni. Én tehát már meg is szereztem a pénzt. Meghívtam egy megbeszélésre valamennyi szegedi bank igazgatóját. Eléjük tártam a helyzetet. Ugy, ahogy most önök elé. S boldogan jelentem, hogy megértéssel találkoztam. A 200 ezer pengő megvan. Három héten ál karácsony elölt mindenki kaphat munkát, aki dolgozni akar. Igaz, hogy a kereset szerény napi két pengő. De 20 nap alatt ez is negyven pengő. S lesz legalább a legszükségesebbekre néhány garas. Talán jut mindenhol karácsonyfára is. S a karácsonyfa mellett álldogálva, révedezve és nézedezve senki emberfia nem fogja magát vadidegenül, hidegen és ridegen magárahagyottan érezni. Karácsony hetében és ünnepi hangulatában. így beszélt a polgármester S ez a szellem vezette a közgyűlés egész tanácskozását. Valaki fölállt s azt kívánta, hogy szállítsák le a kertészek fizetését napi három pengőről egy pengővel. A polgármester ennek ellene szegült. Azt mondta, hogy a bérleszállitással mindössze 2—3 ezer pengőt takarít meg a város, viszont a tisztviselők több mint négymillióba kerülnek, a legkisebb fizelésleszállitáson is százezreket lehetett volna profitálni s a közgyűlés mégis ugy határozott, hogy fizetést nem szállít le. A közgyűlés a polgármesternek adott igazat. A kertészek fizetését sem szállította le. Panaszkodtak a munkások, hogy a legtöbb gyűlésüket nem tarthatják meg, mert a rendőrség nem engedélyezi? Valaki fölállt s azt mondta, hogy emiatt ugyan ne menjünk a miniszterhez. Az csak a világ legtermészetesebb dolga, hogy a szociáldemokratáknak ugyanannyi joguk van gyűlésezni, mint bármelyik más pártnak, kérjük meg tehát a polgármester urat, hogy beszéljen ebben az ügyben a rendőrség érdemes vezetőjével. Mindenki helyeselt ennek a gondolatnak, többen voltak azonban, akik megmaradtak amellett, hogy a miniszterhez kell menni. A vitának a terembe visszatérő polgármester veteti véget, aki kijelentette, hogy egyforma gonddal, fáradhatatlansággal, szeretettel és aggódással fáradozik a város minden lakosának az ügyében. Az imént ismételten tárgyalt a rendőrfőkapitánnyal s azt az üzenetet hozza tőle, hogy a jövőben engedélyezni fogja a munkások gyűléseit is. Dörgő éljenzés és taps fogadta ezt a bejelentést. Kicsi munkásgyerekek, cipőiteket ma éjjel ti is kiteszitek az ablakba. Mint az én fiaim is, akik pedig már nagy legények. De bizonytalan, hogy eljut-e Mikulás bácsi azokhoz a lakásokhoz, amelyekben munkanélküliek laknak. Kicsi munkásgyerekek, higyjétek el, ez nem nektek a legnagyobb büntetés, hanem szegény anyátoknak és szegény apátoknak. Kicsi munkásgyerekek, sokan vannak ám, akiknek a szive ma is s egész éven át meleg szolidaritásban dobban össze a ti kis szivetekkel. Akik álmot szőnek részetekre. Akik álmot küldenek ma valamenyiötöknek. Álmot a szebb, az igazságosabb, a kulturáltabb, a nyugalmasabb, az eszményibb jövendőről. De ezt az álmot, amelyet ma küldünk, Mikulás napján, ezt az egyet továbbítsátok anyátoknak és apátoknak. Higyjétek el, drága kis munkásgyerekek, nekik szegényeknek nagyobb szükségük van rá, mint nektek, ők többet szenvednek, mint ti. S ők megértik belőle, hogy azért sokan vannak ám, akik aggódó gonddal vigyáznak rátok is, de az állami és társadalmi rendre is, amikor szürke hétköznapokon is, ünnepi hangulatban is megértést, lelki megnyugvást, igazságos és okos elbánást, megélhetési és boldogulási lehetőséget sürgetnek mindenki részére. Walkó Lajos utóda: gróf Károlyi Gyula Az uf külügyminiszterielöli a miniszterelnöknél — A fiirek szerint a jövő f)éten jelenik meg Walkó felmentése (Budapesti tudósítónk 1elefonj"lentés°..') Bethlen István gróf miniszterelnök pénteken délelőtt a miniszterelnökségen fogadta Károlyi Gyula grófot, aki — amint azt már a Délmagyarország megírta — a külügyminiszteri székben Walkó Lajos utóda lesz. A miniszterelnök hosszas megbeszélést folytatott Károlyi Gyulával és a kiszivárgott hirek szerint a külügyi tárca élén a változás most már a | legközelebbi időben be fog következni. Valószínűleg a jövő héten jelenik meg Walkó Lajosnak a külügyminiszteri állástól saját kérelmére való felmentése. Károlyi Gyula gróf nem foglalja el azonnal a külügyminiszteri széket, hanem rövid ideig tartó interregnum lesz és addig Bethlen fogja vezetni a külügyminisztériumot. Poincaré nem vállalja Tárgyalások Tardleu utódjáról (Budapesti tudósilónk telefon jelentése.) j gadta a szenátus és a kamara elnökét, a nagy Parisból jelentik: Doumergue elnök pénteken ! parlamenti bizottságok elnökeit, majd a déimegkezdte az uj kormány megalakításával ' utáni órákban a különböző politikai pártok kapcsolatos szokásos kihallgatásokat. Sorra fo- vezéreit.