Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-06 / 276. szám

SZEGED, <izerliesztö96q: Somogyi ucr a 2Z. I. em. Telelőn: 23-33. ^Kladóhlvntal, HillMiinkiínyTíAr és legylroda • Arodl uccn 8. Telelőn? Í3-06. -- Vyomda • I rtw Ltpól ucca l<i. Telefon • 26-34. Tévlrnll levélcím: nélmoqyarország Szeged. Szombat, 1930 december 6 Ara 16 fillér ¿> • VI. évfolyam, szám HWIIP I I II mi ELŐFIZETÉS: Hnvontn helyiben 3-20 vidéken és Budapesten 3-ÖO, itUllüldHn ö'40 pengő. — Egyes szám éra hélkdl. nap 16. vasár- és Ünnepnap Í4 «111. Hlr< deléseK felvétele tarifa szerint. Megles lenlk hétiö Kivételével naponta reggel Mikulás . A közgyűlés ugvis végződhetett volna, hogy ezer ,és ezer didergő munkanélküli reménységgel eltelve várná a legközelebbi néhány hetet, hogy szegény magyar és keresztény emberek, akik kitaszítottaknak érzik magukat, boldogan foglalkoznának azzal a gondolattal, hogy talán mégis té­vedtek és hogy némi harmónia vonulna be ennek a városnak minden lakásába, a városházától akármelyik irányban s akár­mekkora távolságban építették is. Az elgondolás nem utópia s a szép álom elképzeléséhez nem kell merész fan­tázia. Próbáljuk csak meg. Álmodjunk. Megnyílik a közgyűlés. Az elnöki emel­vényen a főispán. Ritkán szokott meg­történni. De ma ezer és ezer szegény em­ber ügye szerepel a napirenden s már eddig is sokat fáradozol! azon, hogy párt­szenvedélyeklől mentes állásfoglalást biz­tosítson nem a szociáldemokrata városi képviselők, hanem a mélyen sújtott mun­kanélküliek részére. A főispántól jobbra a főjegyző, balra a polgármester, akinek a nevét áldólag emiitik a munkanélküliek. A 700 ezer pengő államsegélyből nem adott ide eddig a kormány csak 50 ezer pengőt? — kérdezte nagyszerű beszédében a polgármester. Annyi baj legyen. Kisebb szükség és veszély eseten is áthidaltunk már hasonló nehézségeket. Ott van a rá­látás megcsiná'ásának az ügye. Mert rossz­indulatú ráfogás, hogy a rálátás volt a sürgős, vagy hogy a város azért előle­gezte a költségek egy részét kölcsön pénz­ből. mert a kultuszminiszter ke dvébe akart járni. Akkor is arról volt szó, hogy mun­kaalkalmat teremtsünk. Most is arrt^Lvan szó. A hatóság most sem hagyjr.Cser­ben se a kormányt, se a munkanéikalie­ket. Az nem kétséges, hogy a kormány a Í700 ezer pengőt meg fogja fizetni. Álljon fel, aki kételkedik benne. De az sem két­séges, hogy a munkanélkülieket most kell foglalkoztatni minél nagyobb számban. Az időjárás a legegészségtelenebb. Hideg van és nedvesség. Már délután négykor ránk sötétedik. A kis munkásgyerekek beszo­rulnak a szűk, a nedves, az egészségtelen, a hideg munkáslakásba. Valamiből mu­száj fűteni. Enni is kell. Ha mást nem, kis kenyérkét, kis krumplicsuszpejszt és a legapróbbaknak kis fejecskét. Ruha is kell. Harisnya persze nem. Fuszekli se. Megteszi a kapca is. Legrosszabb esetben mezitlábra is fel lehet húzni a cipőt. De cipő kell. Az olcsó állami cipőből vagy a zsibvásárról. De valahonnan és valami­ből kell. S így vagyunk az egész ruházat­tal. Ezt mind jól átgondoltam s ez az Oka, hogy akcióba léptem. Abból a 400 ezer pengőből, amelyet a közgyűlés szük­ségmunkákra megszavazott, 200 ezer pen­gőt még nem vettünk igénybe. Igaz, azért ez a 200 ezer pengő nem fekszik a város pénztárában. Ha el akarjuk költeni, köl­csön kell venni. De vegyük kölcsön. Le­het, hogy vissza tudjuk téríteni abból a 700 ezer pengőből, amelyet a kormány lassankint mégis csak ki fog fizetni azért, hogy elköltsük szükségmunkákra. Lehet, hogy nem tudjuk visszatéríteni. De ak­kor se lesz semmi baj. A költségvetésben nyert felhatalmazás alapján jártunk el. Jogunk volt ezt a pénzt erre a célra el­használni. Én tehát már meg is szereztem a pénzt. Meghívtam egy megbeszélésre va­lamennyi szegedi bank igazgatóját. Elé­jük tártam a helyzetet. Ugy, ahogy most önök elé. S boldogan jelentem, hogy meg­értéssel találkoztam. A 200 ezer pengő megvan. Három héten ál karácsony elölt mindenki kaphat munkát, aki dolgozni akar. Igaz, hogy a kereset szerény napi két pengő. De 20 nap alatt ez is negyven pengő. S lesz legalább a legszükségeseb­bekre néhány garas. Talán jut mindenhol karácsonyfára is. S a karácsonyfa mellett álldogálva, révedezve és nézedezve senki emberfia nem fogja magát vadidegenül, hidegen és ridegen magárahagyottan érez­ni. Karácsony hetében és ünnepi hangu­latában. így beszélt a polgármester S ez a szel­lem vezette a közgyűlés egész tanácskozá­sát. Valaki fölállt s azt kívánta, hogy szállítsák le a kertészek fizetését napi három pengőről egy pengővel. A polgár­mester ennek ellene szegült. Azt mondta, hogy a bérleszállitással mindössze 2—3 ezer pengőt takarít meg a város, viszont a tisztviselők több mint négymillióba ke­rülnek, a legkisebb fizelésleszállitáson is százezreket lehetett volna profitálni s a közgyűlés mégis ugy határozott, hogy fize­tést nem szállít le. A közgyűlés a polgár­mesternek adott igazat. A kertészek fize­tését sem szállította le. Panaszkodtak a munkások, hogy a legtöbb gyűlésüket nem tarthatják meg, mert a rendőrség nem engedélyezi? Valaki fölállt s azt mondta, hogy emiatt ugyan ne menjünk a minisz­terhez. Az csak a világ legtermészetesebb dolga, hogy a szociáldemokratáknak ugyanannyi joguk van gyűlésezni, mint bármelyik más pártnak, kérjük meg tehát a polgármester urat, hogy beszéljen eb­ben az ügyben a rendőrség érdemes ve­zetőjével. Mindenki helyeselt ennek a gon­dolatnak, többen voltak azonban, akik megmaradtak amellett, hogy a miniszter­hez kell menni. A vitának a terembe visszatérő polgármester veteti véget, aki kijelentette, hogy egyforma gonddal, fá­radhatatlansággal, szeretettel és aggódás­sal fáradozik a város minden lakosának az ügyében. Az imént ismételten tárgyalt a rendőrfőkapitánnyal s azt az üzenetet hozza tőle, hogy a jövőben engedélyezni fogja a munkások gyűléseit is. Dörgő él­jenzés és taps fogadta ezt a bejelentést. Kicsi munkásgyerekek, cipőiteket ma éjjel ti is kiteszitek az ablakba. Mint az én fiaim is, akik pedig már nagy legények. De bizonytalan, hogy eljut-e Mikulás bá­csi azokhoz a lakásokhoz, amelyekben munkanélküliek laknak. Kicsi munkás­gyerekek, higyjétek el, ez nem nektek a legnagyobb büntetés, hanem szegény anyátoknak és szegény apátoknak. Kicsi munkásgyerekek, sokan vannak ám, akik­nek a szive ma is s egész éven át meleg szolidaritásban dobban össze a ti kis szi­vetekkel. Akik álmot szőnek részetekre. Akik álmot küldenek ma valamenyiötök­nek. Álmot a szebb, az igazságosabb, a kulturáltabb, a nyugalmasabb, az eszmé­nyibb jövendőről. De ezt az álmot, ame­lyet ma küldünk, Mikulás napján, ezt az egyet továbbítsátok anyátoknak és apá­toknak. Higyjétek el, drága kis munkás­gyerekek, nekik szegényeknek nagyobb szükségük van rá, mint nektek, ők töb­bet szenvednek, mint ti. S ők megértik belőle, hogy azért sokan vannak ám, akik aggódó gonddal vigyáznak rátok is, de az állami és társadalmi rendre is, amikor szürke hétköznapokon is, ünnepi hangu­latban is megértést, lelki megnyugvást, igazságos és okos elbánást, megélhetési és boldogulási lehetőséget sürgetnek min­denki részére. Walkó Lajos utóda: gróf Károlyi Gyula Az uf külügyminiszterielöli a miniszterelnöknél — A fiirek sze­rint a jövő f)éten jelenik meg Walkó felmentése (Budapesti tudósítónk 1elefonj"lentés°..') Bethlen István gróf miniszterelnök pénteken délelőtt a miniszterelnökségen fogadta Károlyi Gyula grófot, aki — amint azt már a Délma­gyarország megírta — a külügyminiszteri székben Walkó Lajos utóda lesz. A minisz­terelnök hosszas megbeszélést folytatott Ká­rolyi Gyulával és a kiszivárgott hirek szerint a külügyi tárca élén a változás most már a | legközelebbi időben be fog következni. Való­színűleg a jövő héten jelenik meg Walkó La­josnak a külügyminiszteri állástól saját kérel­mére való felmentése. Károlyi Gyula gróf nem foglalja el azonnal a külügyminiszteri széket, hanem rövid ideig tartó interregnum lesz és addig Bethlen fogja vezetni a külügyminisz­tériumot. Poincaré nem vállalja Tárgyalások Tardleu utódjáról (Budapesti tudósilónk telefon jelentése.) j gadta a szenátus és a kamara elnökét, a nagy Parisból jelentik: Doumergue elnök pénteken ! parlamenti bizottságok elnökeit, majd a déi­megkezdte az uj kormány megalakításával ' utáni órákban a különböző politikai pártok kapcsolatos szokásos kihallgatásokat. Sorra fo- vezéreit.

Next

/
Thumbnails
Contents