Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)
1930-12-05 / 275. szám
1930 december 5. DÍXM \GY.\RORSZAG 3 A 72 esztendős asszony kikészítette ünneplő ruháfáf és a konyha közepén átvágta a torkát Megdöbbentő tragédia az Avar-uccuban (A Délmaggarors^ág munkatársától.') Csütörtök délelőtt 10 óra tájban borzalmas módon követett el öngyilkosságot özv. Uódy Andrásné, 72 esztendős asszony. özv. Hódy Andrásné az Avar-ucca 9. számú ház egyik lakásában lakott teljesen magára hagyatva. Néha-néha megtörtént, hogy a lakók benyitottak az öregasszonyhoz, aki ilyenkor mindig panaszkodott elhagyatottságáról. Csütörtök délelőtt az egyik lakó zörgetett be a konyha ajtaján, de választ nem kapott. Amikor benyitott az ajtón, borzalmas látvány tárult eléje. A konyha közepe pokróccal volt leterítve, a pokróc közepén feküdt Hódyné, átvágott agakkal. Mellette egy konyhakés hevert, amivel elkövette az öngyilkosságot. A lakó azonnal fellármázta a házat, értesítették a rendőrséget, a mentőket. Nemsokára mentőautó állott meg a ház előtt, de már nem akadt dolguk a mentőknek: özv. Hódyné halott volt. A helyszínre kiszállott rendőri bizottság megállapította, hogy az öregasszony a legnagyobb körültekintéssel készült az öngyilkosságra. Az egyik székre kikészítette fekete ünneplő ruháját, főkötőjét, fehérharisnyáját, hogy majd abban temessék el. Búcsúlevele^ amelyben megmagyarázta volna tettét, nem talált a rendőrség. Özv. Hódy Andrásnét, a házbeliek szerint, valószínűleg az keserítette el, hogy egyetlen fia, akitől időnként támogatást kapott, megbetegedett és súlyos operáció előtt áll A holttestet beszállították a törvénvszéki orvostani intézetbe. Csütörtökön ujabb négy családot utasítottak ki Jugoszláviából (A Délmagyarország munkatársától.) A Horgoson legutóbb áttett optánsok ügyét még el sem intézték, de a kiutasítások tovább folynak. Csütörtökön ujabb négy családot tettek át a határon, valamennyien újvidékiek. A kiutasított négy családnak tizenhárom tagja van. A régebben áttett családok közül egyébként még huszonöt tartózkodik Szegeden, 85 személy, akik, mig ügyüket véglegesen el nem intézik, az iparostanonciskolában, illetve a belvárosi elemi iskolában maradnak. A Somogyi-telepi templom (A Délmagyarország munkatársától) A Somogyi-telepi katolikus egyházközség dr. C.Iattfelder Gyula csanádí püspök közbenjárásával arra kérte a várost, hogy teljesítse a Somogyi-telepiek óhaját, segítse felépíteni templomukat. A Somogyi-telepiek többször megismételték kérésüket, de a város nem tudott fedezetet találni a kérés teljesítésére. A polgármester azt a tanácsot adta a Somogyi-telepieknek, hogy társadalmi uton gyűjtsék össze a szükséges összeget. Meg is indult a gyűjtés, amely 12.200 pengőt eredményezett. Ez az összeg természetesen nem volt elegendő, mire most a Somogyi-telepiek azt kérik a várostól, hogy az 1931. évi költségvetésben biztosítsák a templom felépítéséhez szükséges összeget. Az egyházközség beadványában arra hivatkozik, hogy a telep egyre bővül, ezévben már eléri a 8500-as lélekszámot, a lakosság 95 százaléka római katolikus vallású, a gyermekek közül 700 iskolaköteles, 300 óvódaköteles és 250 leventeköteles, indokolt tehát, hogy a Somogyi-telepi katolikus templom felépüljön. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a beadványra ismét azzal válaszol, hogy a városnak a templomépítésre nincsen meg a fedezete, a Somogyi-telepi hivők folytassák tovább a társadalmi gyűjtést. Beszélgetés diját megtérítem a 16-76 80 : 1 4/ •; -J& telefonrendelésnél és mindennemű prtma tüzelőanyagot azonnal szállítok. POPPER G. utóda, Arany János u. 13. Rágalmazás! per Geguss Rezső iparművész halála után Az Iparmflyész édesanyja sajtópert indito'i Fenyő Jenő ellen — A törvényszék el' rendelte a bizonyítást (A Délmagyarország munkatársától.) A Fenyő és Geguss-céget, Szeged egyik jól ismert iparművészeti bútorgyárát, nyolc esztendővel ezelőtt jegyezték be a szegedi törvényszéken. A" vállalat éveken át kitűnően prosperált. A mult év végén azonban az üzletmenetben fordulat következett be. A súlyos viszonyok mindinkább megnehezítették a cég működését. Januárban azután ujabb csapás érte a céget: Geguss Rezsőt, a fiatal, tehetséges iparművészt holtan találták lakásán. Halálának okát csak nehezen tudták megállapítani, végül is az orvosok szivszélhüdést konstatáltak. Fenyő Jenő cégtársának temetése után nemsokára kényszeregyesséyi eljárást kért. Az eljárást le is folytatták, az egyességet sikerült megkötni. Az utolsó aktust néhány nappal ezelőtt bonyolították le a cég telepén, az Alsótiszaparton, amikor is a cég felszerelését elárverezték. Néhány héttel Geguss halála után cikk jelent meg az egyik budapesti lapban. A cikk arról beszélt, hogy Geguss Rezső halála után a hozzátartozók nem találták meg az üzleti könyveket, amiből megállapíthatták volna a cég és ezen keresztül az elhalt Geguss vagyoni helyzetét. De eltűntek — irta a lap — a fiókjában őrzött biztosítási kötvények és a társszerződési okirat, hiányzoltak az elhalt ingóságai, ékszerei, egyáltalán a legnagyobb zavar volt a temetés után. Arról is irt a lap, hogy Fenyő csak későn értesítette a halálról Geguss hozzátartozóit, mindössze Geguss Dániel ny. rendőrtanácsost értesítette láviralilag. Ennek tulajdonítható, hogy özvegy Geguss Rezsőné, az elhalt édesanyja csak temetés után érkezhetett meg Szegedre — mondta tovább a lap — és akkor már ilyen állapotokat talált. A cikk azzal fejeződött be, hogy a család ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendörségen, amely most igyekszik fényt deríteni a rejtélyesnek látszó esetre; A tudósítás után Fenyő Jenő az egyik szegcdi lapban nyilttéri közleményt tett közzé. Ebben reflektált a Budapesten megjelent cikkre, de oly módon, hogy özvegy Geguss Bezsőné sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt bűnvádi feljelentést tett ellene, özvegy Geguss Bezsőné Fenyő Jenő cikkében különösen két mondatot inkriminált: »A hírlapi cikkekkel és bűnvádi feljelentéssel körülbástyázott zsarolási manőverek nem fognak sikerülni...« »A cikket is annál a családi tűzhelynél főzték ki...« A Fenyő Jenő ellen indított sajtópernek csütörtökön volt az első főtárgyalása a tőrvényszék Gömöry-tanácsa előtt. Fenyő az elnök kérdésére kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek magát, az inkriminált nyilatkozatot ő irta. Elóadta, hogy 8 évig volt társa Gegussnak és az egész ügy Geguss hirtelen halála körül keletkezett. Március havában Budapesten megjelent egy cikk, amelyben az én személyemmel foglalkoztak, még pedig valótlan beállításban. Ismerőseim egymásután kerestek fel, hogy mi igaz ezekből a vádakból. Én természetesen csak azt tudtam nekik mondani, ami tényleg történt: hogy a temetésen itt volt Geguss édesanyja, ezt az egész város tudja. Bizonyítani tudom, hogy az üzleti könyvek az elhalt társam keze alatt tűntek el, még pedig közvetlenül a halál előtt. Geguss volt az, aki a halál előtt összeállította a kényszeregyességhez szükséges vagyoni státust. Az állítólag elveszett biztosítási kötvények egy banknál voltak letéve egy 80 ezer pengős kölcsön fedezetéül. Ezt a kölcsönt Geguss kapta, azzal a feltétellel, ha biztosítja életét. Az ékszerekről csak annyit tudok, hogy a halál bekövetkezése után leltem az asztalon egy