Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-31 / 294. szám

SZEGED. üzerKcszl<M6g: Somogyi ucco 2Z. L em. Telefoni: 23-W.^KIiidóhlVBi«!, kOlc>«nkönwilAr «» legylroda : Aradi ucco 8. Telefon: 13-OÖ. - Nyomd« ; L»w LIpól uccn 19. Telefon 26-14. TAvlroll é> levélcím: DélmogyBTorjihg Szeged. Szerda, Í930 december 31 Ara ÍO fUlér b VI. évfolyam, 293. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken é* Budapesten 3*AO, uUlldldHn ft*40 pengd. - Egyes szém Ara hélktlz­nap 16, vasár— és Ünnepnap <111. Hir­detéseit felvétele tarifa szerint. Megje­lenik hétlö kivételével naponta reggel R telefontól a tűzifáig őszinte együttérzéssel köszöntjük a sze­gedi kereskedőket és iparosokat, akik vég­re példát mutatnak a polgári szervezke­désre is. A magunk gondolatát is meg­valósítva látjuk ebben az elhatározásban, mert a Délmagyarország vetette fel elő­ször a telefonbojkott tervét. A magyar polgárságnak nem áll más rendelkezésére, mint az erőszaknélküli önsegély. Ha Gandhi meg tudta szer­vezni kulturátlan és civilizálatlan töme­gét is, hogy angol árut ne vásároljon es angol monopolcikket ne fogyasszon, a magyar polgárságnak is meg kell mutat­nia, hogy az önmagáról való gondoskodás végső parancsa belőle is ki tud kényszerí­teni hasonló elhatározást és hasonló cse­lekvést. A magyar polgárság csak két­féleképen nem érvényesítheti akaratát: al­kotmányos uton és forradalmi uton. Al­kotmányos uton nem érvényesítheti, mert — Apponyi Albert mondotta karácsonyi cikkében — a kormányzat ugy a képvi­selőválasztások, mint az önkormányzati választások számára mesterséges akadá­lyokat állított fel a polgárság valódi aka­ratának megnyilatkozása ellen. Alkotmá­nyos uton nyílt választással, vagy aján­lási és szelvényrendszerrel denaturált tit­kos választással a magyar polgárság nem érvényesítheti akaratát. De nem érvénye­sítheti forradalmi uton sem, mert irtózik a forradalmi változásoktól s mert a for­radalomtól több félteni, mint remélni valója van még mindig. A magyar polgárság tehát önmagára ran utalva s csak a törvény keretein belül az önsegély eszközeit veheti kezébe, ha sérelmeit orvosoltatni s kívánságait tel­jesíttetni akarja. Négyszáz öntudatos, négyszáz komoiy elhatározásu kereskedő és iparos akadt," aki inkább lemond a te­lefonról, minthogy a ráerőszakolt telefon­díjak fizetését vállalja. Olyan biztató, olyan imponáló, olyan hatásos ez a sze­gedi példa, hogy országos mozgalommá kell kiszélesíteni. A többi vidéki város ke­reskedőit, iparosait s általában telefon­előfizetőit is hasonló állásfoglalásra, ha­sonló szervezkedésre kell felhívni s nem­csak országos tiltakozással, de országos elhatározással, országos akcióval kell fe­lelni a postatarifának erre a kibírhatatlan és megfizethetetlen drágítására. Gandhi bojkottálta az angol sót s elment a ten­gerpartra sót párolni. A magyar kereske­dőnek és iparosnak bojkottálnia kell a te­lefont s vissza kell térnie a rövid átmenet idejére, a küldönc-szolgálatra Ha az an­gol kormány tárgyalt Gandhival, a ma­gyar postaigazgatóság tekintélyén se fog csorbát ütni a kereskedőkkel és iparosok­kal folytatandó tárgyalás. A lakót megvédi a lakásrendelet a ház­tulajdonosok netání lakbéruzsorájával szemben, de a telefonelőfizetőt nem védi senki a postaigazgatóság árdrágításával szemben s nem védi meg a fogyasztót senki a tűzifának a legnagyobb hideg ide­jén nyolcvanfilléres közteherrel való suj­tása ellen. Magánosokkal szemben még csak valahogy megvéd bennünket a kor­mányzat s szabályozza a haszonbéreket, szabályozza a lakbért, szabályozza még a mezőgazdasági munkások napszámát is. Közhalósági intézkedésekkel szemben azonban nincs védelem. Nem tud a pol­gárság védekezni a tűzifa mesterséges megdrágításával szemben, nem tudott vé­dekezni a lisztforgalmi adó ellen, nincs védekezés a kereseti adópótlék ellen, a jövedelmi adópótlék ellen, a fűszeráruk vámjának felemelése ellen, a boletta ellen, mint ahogy nem volt védeke­zés a szivattyuadó ellen s a fogyasz­tási adók ellen sem, amivel a helyi ható­ságok tették könnyebbé és elviselhetőbbé vidám és gondtalan életünket. Mindez a közteher a most kimúló évnek ajándéka volt. De, — kevesebbet már nem tüzel­hetünk annál, mint amennyit tüzelünk, a tűzifát nem tudjuk bojkottálni s a tűzifa megdrágításával szemben nem tudunk vé­dekezni. Kevesebb kenyeret már nem fo­gyaszthatunk, mint amennyit eddig fo­gyasztunk, a lisztforgalmi adó ellen nem tudunk védekezni. Csak azért, hogy csa­tornázási adót ne fizessünk, nem tudunk kiköltözködni a külvárosba, vagy a ta­nyára, — a szivattyuadó ellen sincs véde­kezés. Védekeznünk ott kell, ahol a vé­dekezésre mód van, ahol az összetartás sikert jelent, hol a polgárság szervezke­dése megmutathatja, hogy a polgárság erős és legyőzhetetlen lehet, védekeznünk ott kell, ahol az önsegély eszközei rendel­kezésre állnak. Az önsegély harcának kitűnő alkalmat nyújt a postai díjszabás megfizethetetlen­sége s ehez a harchoz kitűnő szellemet teremt az az országos elégedetlenség s az az országos izgalom, melyet ez a díj­szabás felkeltett. Nem szabad ellankad­ni ebben a harcban s ha az első hét nem hoz eredményt, nem szabad feladni a küzdelmet. Mert a siker a kitartás nyo­mában nem maradhat el. Most még csak az a feladat vár a szegedi kezdeménye­zőkre, hogy országos akcióvá mélyítsék ki pompás, sikerrel felérő szervezkedé­süket. Veniseloss Varsóban Varsó, december 30. Venizelosz görög mi­niszterelnök ma reggel ideérkezett. A pálya­udvaron üdvözlésére a miniszterelnök és Zalesky külügyminiszter, valamint a hatósá­gok képviselői jelentek meg. Venizelosz láto­gatást tett Zalesky külügyminiszternél, aki este vacsorát adott Venizelosz tiszteletére. A vacsorán Venizelosz és Zalesky hangsúlyozták a két nép barátságát, gazdasági kapcsolataik­nak fejlődését, valamint a nemzetközi poli­tika területén kifejtett békés együttműködést. Pár is, december 30. Venizelosz körútjával kapcsolatban a Figaro a következőket mondja: »Noha Venizelosz kijelentette, hogy utjának nincs semmiféle meghatározott politikai célja és egyben határozottan megcáfolta azt a hí­resztelést, hogy Bécsben értekezleten venne részt, amelyen Grandi, Curtius és Bethlen István gróf is jelen lesz, kétségtelen, hogy egymást követö látogatásai olyan tárgyalások­kal állanak összefüggésben, amelyek kihatnak az európai politikára, Rablótámadás peklng-mukdenl express ellen 90 halott, 40 sebesüli (Budapesti tudósítónk telefonjelentése:) Párisból jelentik: Elvetemült rablótámadást intéztek keddre virradóra a peking—mukdeni expressvonat ellen. A banditák meglazították a síneket, ugy, hogy az express kisiklott, mozdonya és kilenc kocsija lezuhant a töltés­ről és felborult. Több vasúti kocsi kigyulladt és porráégetL A lángokban — a hivatalos jelentés szerint — 80 utas lelte halálát, h0 utas súlyosan megsebesült. A banditák a ki­siklott vonat utasait kirabolták és husz sér­tetlenül maradt utast magukkat hurcoltak^ Pénzügyminiszteri rendelet az alkalmazónak kereseti adópótlékáról Budapest, december 30. A' pénzügyminisz­ter az alkalmazottak különadójáról utasítást adott ki, amelynek értelmében az alkalma­zottak különadóját már 1931 január havától kezdve le kell vonni az illetményekből, még az esetben is, ha a január havi illetményeket január elsejét megelőzően fizették ki. Ha va­lamely alkalmazott január havi illetményeiből a különadó bármilyen oknál fogva nem volt levonható, a munkaadó köteles a január ha­vára járó különadót a február havi illetmé­nyekből levonni. Az alkalmazottak' illetmé­nyeiből levont különadókat a levonást követő hónap 15-éig kell beszolgáltatni. A rendelet ennek folytán a községek és városok által az alkalmazottak kereseti adójának negyed­évenkint való fizetésére adott engedélyeket január elsejével hatályon kivül helyezi, ugy. hogy az alkalmazottak illetményeiből levont különadókat ezentúl mindenkor havonkint kell beszolgáltatni.

Next

/
Thumbnails
Contents