Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-28 / 292. szám

1930 december 887. DftLM A fi YA RORSZ AG 13 Ha az olvasóközönség nem is ismeri Paul de Knjif nevét, szellemével már valószínűleg talál­kozott. Hiszen Sinclair Lewis, az irodalmi N'obel­dij ezévi nyertese, az ö segítségével irta meg egyik legremekebb regényét, az >Arrow8mlth«-t. Maga Lewis is vérbeli bakleriológus, de aligha merte rolna megirni Arrowsmith történetét, ha nem áll mögötte Kruif a maga tudományos fölkészültsé­gével és jó néhány esztendős laboratóriumi múlt­jával. A »Bacillusvadászok« a mai ember olvas­mánya. Háborús regény, mely érdekfeszítően tár­ja föl az emberiség nagy küzdelmét, mit a beteg­ség bacillusai ellen folytat. De a csatatér itt nem a Doberdó sziklarengetege, sem a mazuri lápok halálos ingoványa, hanem a csendes laboritórium, hol a félelmes csatazajt a zümmögő Bunsen-láng s a kísérleti állatok nyifogása szolgáltatja. Könyvének első fejezetét Leewenhoek­ről a mikroszkóp feltalálójáról írja Kruif. Szeretet­tel boncolgatja az öreg, bogaras, mindenkivel szem" ben bizalmatlan kereskedőt, később optikust, majd tudóst, aki hihetetlen buzgalommal és odaadás­sal csiszolgatta primitív eszközeivel az üveget, hogy megteremtse a mai mikroszkóp ősét. A na­gyító birtokában csodálatos világ tárult fel előtte, olyan, amilyent az addigiak még csak nem is sej­tettek. Eleinte válogatás nélkül, mindent, ami csak a kezébe került, lencséje alá tett Egyik napon aztán csodálattal látta, hogy az ereszről lecsur­gott, állott esővízben apró, élénken mozgó élő­lények vannak. Ezzel az észleletével, amely több, mint kétszáz esztendős, megalapozta a mikroorga­nizmusok ismeretét. A bakteriológia hőskorának két legkimagaslóbb alakja Pasteur és Kooli Róbert. Könyvének leg­bővebb fejezeteit is nekik szánta. A francia és a német szellem kikristályosodott alakja ez a két «elemóriás. Pasteur — ha a géniuszra az jellemző, hogy sokoldalú — kétségtelenül zseniálisabb. Francia í^irosember fia volt, aki Párisban kémiát tanult. Már ott foglal­koztatta az a kérdés, hogy az organikus vegyüle­tek, amelyek mindenben tökéletesen megegyeznek tulajdonságaik alapján, mért forgatják egyik ecetben jobbra, másik esetben pedig balra a sar­kított fényt. Végtelen szellemes hipotézisában ugy adott magyarázatot a kérdésre, hogy a vegyületet alkotó atomokat és gyököket a térben elhelyezve képzelte el és felvette, hogy a fényeltéritésük alapján ellentétes vegyületek egymásnak tükörké­pei. Elképzelése annyira helytálló, hogy bár közel száz esztendős hipotézise, a legutóbbi években, sikerült az atomokat különös berendezések révén érzékelhetővé tenni, végleges bizonyságot is nyert. Praktikus szellemű francia volt és munkáját honfitársainak szüksége szabta meg. Egyszer a kétségbeesett bortermelők hivták segítségül, hogy adjon magyarázatot arra, miért romlanak el bo­raik, másszor a délfranciaországi selyemhernyóte" nyésztők könyörögtek neki, hogy mentse megher nvóállományukat attól a betegségtől, mely a fran­cia selyemipart tönkrejutással fenyegette. Pasteur ott volt mindenütt, ahol bajbajutott embereken segíthetett és ha talán néha évekig is eltartott, de elvégezte a reábízott nehéz feladatokat. Munká­jának gyakorlati értékén kívül óriási elméleti je­lentőségű volt. Megvetette az erjedéstan alapjait és a szorosabban vett bakteriológiának is ő egyen­gette útját. A »beteg« bor és selyemhernyó ana­lógiájának alapján ő volt az. aki először hangoz­tatta, hogy az emberi és áiiati betegségek okai baktériumok és őket az emberiség legnagyobb rí fenségeinek tartotta. A tyukkolerával végzett kí­sérleteinél felismerte, hogy ha a kórokozót legyöngiletl állapotban juttatjuk a szervezetbe, ak­kor az nem fog ott megbetegedést előidézni, ha­nem az állatokat a későbbi, ugyanazon kórokozó erősen virulens (betegségokozó képességű) fertő­zésével szemben is védetté teszi. Ennek az észle­letnek köszönhetjük a jelenlegi összes védoltásain­kat. Munkájának további eredménye a lépfene és a mindenki által jól ismert veszettség elleni oltás volt. Koch Róbert a zárkózott, önmagában élő, szigorúan kritikus tudós szellemét képviselte. Munkájában hihetet" nül precíz volt és addig, amíg észleleteit a leg­különbözőbb módokon alá nem támasztotta, so hasem hozta nyilvánosságra. Ezzel élesen külön bözött a temperamentumos Pasteurtói, aki sok­szor alapvető kísérleteinek befejezése előtt sza­ladt az akadémiára és nagvhangon ismertette ész­leleteit s ha az ellenvetésekre érvekkel nem tu­dott válaszolni, hailandó volt aorombasácokkal fizetni, sőt egy izben egyik tudományos ellenfelével majdnem hajbakapott. Koch Robiért pályafutását, mint vidéki köror­vos kezdette, de géniuszát nem tudta megölni sem a mindennapi kenyérért folytatott küzdelme, sem a vidéki élet lenyűgöző hatása. A mikroszkóp, amit feleségétől születésnapi ajándékba kapott, hogy azzal eljátszogatva unalmát elűzze, világ­hírűvé tette. Abban a faluban, ahol Koch lakott, a gazdák legnagyobb rémületére, az állatok kö­zött lépfene ütötte fel a fejét. Hullottak az állatok százszámra és a birtokosok kétségbeesésükben leg feljebb a kezeiket tördelhették. Koch anélkül, hogy bármilyen közelebbi cél vezérelte volna s talán csak puszta kíváncsiságból gondolt arra, hogv az elhullott birkák vérét és lépkap&rékát a mikrosi­kópban nézegesse. A beteg állatok vérében apró, a vérsejteknél kisebb pálcikákat födözött fel. A do­log kezdett izgalmassá válni és észlelete alapján joggal gondolt arra, hogy • pálcikák és a megbe­tegedések között összefüggés lehet. Munkáját mind nagyobb és nagyobb igyekezettel végezte és sok csalódáson, fejtörésen jutott el e pálcikák kor­okozó voltának kétségtelen bizonyosságáig. R .p pant nagy nehézséggel kellett az akkori baktc­riologusnak megküzdenie s ami ma gyerekjáték­számba megy, ákkor csak sok kísérlet és fárado­zás után sikerült s ez is csak ugy, ha tetejében még szerencséje is volt a kutatónak. A legnagyohb nehézség a baktérium tisztáratenyésztéseben rej­lett. Egyedül ismert tenyésztőközeg a husieves volt, ezzel pedig nem lehetett a baktériumokat egy­mástól izolálni. A lépfene-tanulmányával 1876-ban lépett a nyil­vánosság elé. Logikus előadásával, bizonyító kí­sérleteivel a legnagyobb skeptikusokat is meg­győzte és kivívta a tudományos világ elismerését De még ezután is sok nehézséggel és anyagi gond­dal kellett megküzdenie, mig végre Berlinben la­boratóriumot és rendes dotációt kapott Ettől kezdve hihetetlen lendülettel és erővel folytatta munkásságát Felismerte a szilárd baktériumtáp­talajok alkalmazhatóságát s ezzel lehetővé tette a baktériumok egymástól való elválasztását. Mun­kájának koronáját a tuberkulózis kórokozójának felfedezésében találta meg (1882-ben). Assziszten­sei sem nézték tétlenül nagy mesterük buzgóságát és Gaffky a tífusz, Lőffler pedig a diftéria kór­okozóját ismerték fel. A német kormány 1884-ben Indiába küldötte, hogy az ottan dühöngő kolera­járvány körül szerezzen tapasztalatokat. Onnét seio tért vissza üres kézzel, hanem felfedezte a betegség kórokozóját. Kruif könyvének legszínesebb része az, amely­ben Az álomkór lekOzdéséi írja meg. A betegség az afrikai benszülöttek kő­zött szedte ezerszámra áldozatait. A betegséget lázas bevezetőszak utáni álomhoz hasonló eszmé­letlen állapot jelemezte, amely halálig tartott. A gyarmatositó halóságok működése lehetetlen volt és a kiküldött tisztviselők legnagyobb része szin­tén elpusztult a betegségben. Bruce Davld ki az angol hadsereg orvosa volt, indult el, hogy ezzel a gyilkos korral megbirkózzék Ekkor már nem volt Bruce kezdő bacillusvadász. Felfedezte a Málta-szigeten dühöngő máltaláz okozóját és kimutatta azt, hogv a betegséget a hasonló meg­betegedésben sinvlődő kecskék teje okozza. Afrika steppéi sem voltak ismeretlenek előtte. Ott is küz­dött már a mikrobák ellen és megmutatta, hogy az afrikai állatállományt pusztító nagana-nak mi az oka Egy szép napon megindult ökrösszekere­ken Afrika rengetegeibe. Útjára bátor felesége is elkísérte. Primitív felszerelésén kivül expedí­ciója két angol asszistensből és néhány fekete teherhordóból állott A kórokozót csakhamar meg­találták a beteg négerek gerinc-csatornafolyadé­kában Ez azonban nem volt elég arra. hogy a betegség ellen küzdeni is lehessen. Tudni kellett még a fertőzés menetét és tovaterjedését. Feltűnt nekik, hogy a betegség mindenütt a folvók mentén fordul elő. Gyanúja az ottan élő szurólégyfajtára. a cece-légyre terelődött. Gyanujá­Mindenki örül, hogy olcsóbb lett a harisnya Hibátlan mosó selyem- 9-35 harisnya . . . . £ Hibátlan mosó selyem- o-65 harisnya . - . . £ Hibátlan mosó selyem- 0-95 harisnya egész nehéz . £ Lusztig Imre Széchenyi tér 2. »zám. 14(1 ból bizonyság lett és minden kétséget eloszlatta affelől, hogy ezen légyfélének ne lenne szerepe a betegség terjesztésénél. Ugy akarta megszűntetni a betegséget, hogy a lakosságot olyan helyre tele­píti, ahol messze vannak a folyótól, mert a terjesztő légyféleség különös előszeretettel a vizek mellett tenyészett. Elgondolását tett követte és a benszü­lött törzsfőnökökkel megorganizálta az eltelepitést. Kísérlete sikerrel járt, de egy idő múlva újra fel­lépett a megbetegedés. Ekkor arra gondolt, hogy nincsenek-e a vadállatok kőzött olyanok — (ugyan­is az állatok is szenvednek hasonló trypanoso­mias megbetegedésekben) — amelyek fertőződ­hetnek az álomkor okozójától, s mint ilyenek a betegség széjjelhurcolásánál szerepelnek. Megin­dult a hajtóvadászat Afrika vadjaira. Durrant a puska és még vonaglott az állat, amikor már a fáradhatatlan kutató és kitartó felesége kente gőzölgő vérét finom üveglemezekre, már vizsgál­ták is nagyitójuk alatt. Végül sikerült a betegség­okozót az antilopok vérében is megtalálni. Kimon­dotta, »irtani keli az antitopokat, a cecelegyektt és a betegség meg fog szűnni«. Jóslata való lett és habár a mai napig sincs a betegség teljesen kiirtva, azért nagy jelentőségét elvesztette, annál is inkább, mivel hathatós gyógyszerek vannak már ellene. Nem térhetek itt ki a többi nagyságra, nem mondhatom el azt az izgalmas harcot, amit az amerikai katonaorvosok vivtak a sárgaláz ellen. Itt fogékony kísérleti állat nem lévén, az önként jelentkező katonákat oltották be a betegséggel és tisztázták a fertőzés menetét és a korokozó tulajdonságaira is világot vetettek. Annak ellenére, hogy a könyv irója a legna­gyobb szeretettel emlékezik meg alakjairól, nem emeli azokat olimpusra és hatalmas egyéniségeik mellett megmutatja emberi gyengeségeiket is. Alak­jai igy azután élő emberek és nem a titokzatos­ság 'homályába burkolt felsőbbrendű lények Az a közvetlenség, könnyedség és humor, ami köny­véből felénk árad. teszi a »Bacillusvadászok«-at élvezetessé a nagyközönség számára. Habár feje­zeteiben egy-egy bacillusvadászról ir, azok még­síncsenek összefüggés nélkül. A komoly tudomá­nyos alapot nélkülöző kuruzslókat és sarlatáno­kat sokszor támadja meg könyvében. A szerző keserű tapasztalatokat szerzett már ezen a téren Amerikában élve nem tudta nézni a nagytömegr­ben műveletlen és tisztán üzleti szellemben dol­gozó gyakorlóorvosokat, pamfletet irt ellenük. Tá­madására ezek összefogtak ellene és jelentős presz­sziójukra elvesztette a világ egyik legelőkelőbb tudományos intézetnél betöltött állágát. Ezen csa lódás után indult Lewis Sinclsirral földkörüli útjára és az ő elbeszélései alapján született meg az »Arrowsmith«. Dr. I. Gtj. Férfi és női ruhák, fllggör vegyileg tisztítása és festése «nronklvtll le>z61lltott, meglepő olcsó Arak mellett k6»zUI 2(1' Lllfva IÁvcaI kelmefestő és vegytisztttó Ipartelepen, Rákóczi tér 'salát hnr. az ut ad^ltaial kUlACS JH29ISI és a tüzoltólaklanyu k8zl). Telefon Aut 20-75. FlókQxIateki Kazinczy 0.11. lelefon Aut. 19-94. Gizella tér 3. Telefon Aut. 20 - 55. Kiskunféiggvftáza, Kos* Mi u. K. KUlttnlegettég: Selyemctpök festése minta után.

Next

/
Thumbnails
Contents