Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-28 / 292. szám

1930 december 887. DftLM A fi YA RORSZ AG 13 Ha az olvasóközönség nem is ismeri Paul de Knjif nevét, szellemével már valószínűleg találkozott. Hiszen Sinclair Lewis, az irodalmi N'obeldij ezévi nyertese, az ö segítségével irta meg egyik legremekebb regényét, az >Arrow8mlth«-t. Maga Lewis is vérbeli bakleriológus, de aligha merte rolna megirni Arrowsmith történetét, ha nem áll mögötte Kruif a maga tudományos fölkészültségével és jó néhány esztendős laboratóriumi múltjával. A »Bacillusvadászok« a mai ember olvasmánya. Háborús regény, mely érdekfeszítően tárja föl az emberiség nagy küzdelmét, mit a betegség bacillusai ellen folytat. De a csatatér itt nem a Doberdó sziklarengetege, sem a mazuri lápok halálos ingoványa, hanem a csendes laboritórium, hol a félelmes csatazajt a zümmögő Bunsen-láng s a kísérleti állatok nyifogása szolgáltatja. Könyvének első fejezetét Leewenhoekről a mikroszkóp feltalálójáról írja Kruif. Szeretettel boncolgatja az öreg, bogaras, mindenkivel szem" ben bizalmatlan kereskedőt, később optikust, majd tudóst, aki hihetetlen buzgalommal és odaadással csiszolgatta primitív eszközeivel az üveget, hogy megteremtse a mai mikroszkóp ősét. A nagyító birtokában csodálatos világ tárult fel előtte, olyan, amilyent az addigiak még csak nem is sejtettek. Eleinte válogatás nélkül, mindent, ami csak a kezébe került, lencséje alá tett Egyik napon aztán csodálattal látta, hogy az ereszről lecsurgott, állott esővízben apró, élénken mozgó élőlények vannak. Ezzel az észleletével, amely több, mint kétszáz esztendős, megalapozta a mikroorganizmusok ismeretét. A bakteriológia hőskorának két legkimagaslóbb alakja Pasteur és Kooli Róbert. Könyvének legbővebb fejezeteit is nekik szánta. A francia és a német szellem kikristályosodott alakja ez a két «elemóriás. Pasteur — ha a géniuszra az jellemző, hogy sokoldalú — kétségtelenül zseniálisabb. Francia í^irosember fia volt, aki Párisban kémiát tanult. Már ott foglalkoztatta az a kérdés, hogy az organikus vegyületek, amelyek mindenben tökéletesen megegyeznek tulajdonságaik alapján, mért forgatják egyik ecetben jobbra, másik esetben pedig balra a sarkított fényt. Végtelen szellemes hipotézisában ugy adott magyarázatot a kérdésre, hogy a vegyületet alkotó atomokat és gyököket a térben elhelyezve képzelte el és felvette, hogy a fényeltéritésük alapján ellentétes vegyületek egymásnak tükörképei. Elképzelése annyira helytálló, hogy bár közel száz esztendős hipotézise, a legutóbbi években, sikerült az atomokat különös berendezések révén érzékelhetővé tenni, végleges bizonyságot is nyert. Praktikus szellemű francia volt és munkáját honfitársainak szüksége szabta meg. Egyszer a kétségbeesett bortermelők hivták segítségül, hogy adjon magyarázatot arra, miért romlanak el boraik, másszor a délfranciaországi selyemhernyóte" nyésztők könyörögtek neki, hogy mentse megher nvóállományukat attól a betegségtől, mely a francia selyemipart tönkrejutással fenyegette. Pasteur ott volt mindenütt, ahol bajbajutott embereken segíthetett és ha talán néha évekig is eltartott, de elvégezte a reábízott nehéz feladatokat. Munkájának gyakorlati értékén kívül óriási elméleti jelentőségű volt. Megvetette az erjedéstan alapjait és a szorosabban vett bakteriológiának is ő egyengette útját. A »beteg« bor és selyemhernyó analógiájának alapján ő volt az. aki először hangoztatta, hogy az emberi és áiiati betegségek okai baktériumok és őket az emberiség legnagyobb rí fenségeinek tartotta. A tyukkolerával végzett kísérleteinél felismerte, hogy ha a kórokozót legyöngiletl állapotban juttatjuk a szervezetbe, akkor az nem fog ott megbetegedést előidézni, hanem az állatokat a későbbi, ugyanazon kórokozó erősen virulens (betegségokozó képességű) fertőzésével szemben is védetté teszi. Ennek az észleletnek köszönhetjük a jelenlegi összes védoltásainkat. Munkájának további eredménye a lépfene és a mindenki által jól ismert veszettség elleni oltás volt. Koch Róbert a zárkózott, önmagában élő, szigorúan kritikus tudós szellemét képviselte. Munkájában hihetet" nül precíz volt és addig, amíg észleleteit a legkülönbözőbb módokon alá nem támasztotta, so hasem hozta nyilvánosságra. Ezzel élesen külön bözött a temperamentumos Pasteurtói, aki sokszor alapvető kísérleteinek befejezése előtt szaladt az akadémiára és nagvhangon ismertette észleleteit s ha az ellenvetésekre érvekkel nem tudott válaszolni, hailandó volt aorombasácokkal fizetni, sőt egy izben egyik tudományos ellenfelével majdnem hajbakapott. Koch Robiért pályafutását, mint vidéki körorvos kezdette, de géniuszát nem tudta megölni sem a mindennapi kenyérért folytatott küzdelme, sem a vidéki élet lenyűgöző hatása. A mikroszkóp, amit feleségétől születésnapi ajándékba kapott, hogy azzal eljátszogatva unalmát elűzze, világhírűvé tette. Abban a faluban, ahol Koch lakott, a gazdák legnagyobb rémületére, az állatok között lépfene ütötte fel a fejét. Hullottak az állatok százszámra és a birtokosok kétségbeesésükben leg feljebb a kezeiket tördelhették. Koch anélkül, hogy bármilyen közelebbi cél vezérelte volna s talán csak puszta kíváncsiságból gondolt arra, hogv az elhullott birkák vérét és lépkap&rékát a mikrosikópban nézegesse. A beteg állatok vérében apró, a vérsejteknél kisebb pálcikákat födözött fel. A dolog kezdett izgalmassá válni és észlelete alapján joggal gondolt arra, hogy • pálcikák és a megbetegedések között összefüggés lehet. Munkáját mind nagyobb és nagyobb igyekezettel végezte és sok csalódáson, fejtörésen jutott el e pálcikák korokozó voltának kétségtelen bizonyosságáig. R .p pant nagy nehézséggel kellett az akkori baktcriologusnak megküzdenie s ami ma gyerekjátékszámba megy, ákkor csak sok kísérlet és fáradozás után sikerült s ez is csak ugy, ha tetejében még szerencséje is volt a kutatónak. A legnagyohb nehézség a baktérium tisztáratenyésztéseben rejlett. Egyedül ismert tenyésztőközeg a husieves volt, ezzel pedig nem lehetett a baktériumokat egymástól izolálni. A lépfene-tanulmányával 1876-ban lépett a nyilvánosság elé. Logikus előadásával, bizonyító kísérleteivel a legnagyobb skeptikusokat is meggyőzte és kivívta a tudományos világ elismerését De még ezután is sok nehézséggel és anyagi gonddal kellett megküzdenie, mig végre Berlinben laboratóriumot és rendes dotációt kapott Ettől kezdve hihetetlen lendülettel és erővel folytatta munkásságát Felismerte a szilárd baktériumtáptalajok alkalmazhatóságát s ezzel lehetővé tette a baktériumok egymástól való elválasztását. Munkájának koronáját a tuberkulózis kórokozójának felfedezésében találta meg (1882-ben). Asszisztensei sem nézték tétlenül nagy mesterük buzgóságát és Gaffky a tífusz, Lőffler pedig a diftéria kórokozóját ismerték fel. A német kormány 1884-ben Indiába küldötte, hogy az ottan dühöngő kolerajárvány körül szerezzen tapasztalatokat. Onnét seio tért vissza üres kézzel, hanem felfedezte a betegség kórokozóját. Kruif könyvének legszínesebb része az, amelyben Az álomkór lekOzdéséi írja meg. A betegség az afrikai benszülöttek kőzött szedte ezerszámra áldozatait. A betegséget lázas bevezetőszak utáni álomhoz hasonló eszméletlen állapot jelemezte, amely halálig tartott. A gyarmatositó halóságok működése lehetetlen volt és a kiküldött tisztviselők legnagyobb része szintén elpusztult a betegségben. Bruce Davld ki az angol hadsereg orvosa volt, indult el, hogy ezzel a gyilkos korral megbirkózzék Ekkor már nem volt Bruce kezdő bacillusvadász. Felfedezte a Málta-szigeten dühöngő máltaláz okozóját és kimutatta azt, hogv a betegséget a hasonló megbetegedésben sinvlődő kecskék teje okozza. Afrika steppéi sem voltak ismeretlenek előtte. Ott is küzdött már a mikrobák ellen és megmutatta, hogy az afrikai állatállományt pusztító nagana-nak mi az oka Egy szép napon megindult ökrösszekereken Afrika rengetegeibe. Útjára bátor felesége is elkísérte. Primitív felszerelésén kivül expedíciója két angol asszistensből és néhány fekete teherhordóból állott A kórokozót csakhamar megtalálták a beteg négerek gerinc-csatornafolyadékában Ez azonban nem volt elég arra. hogy a betegség ellen küzdeni is lehessen. Tudni kellett még a fertőzés menetét és tovaterjedését. Feltűnt nekik, hogy a betegség mindenütt a folvók mentén fordul elő. Gyanúja az ottan élő szurólégyfajtára. a cece-légyre terelődött. GyanujáMindenki örül, hogy olcsóbb lett a harisnya Hibátlan mosó selyem- 9-35 harisnya . . . . £ Hibátlan mosó selyem- o-65 harisnya . - . . £ Hibátlan mosó selyem- 0-95 harisnya egész nehéz . £ Lusztig Imre Széchenyi tér 2. »zám. 14(1 ból bizonyság lett és minden kétséget eloszlatta affelől, hogy ezen légyfélének ne lenne szerepe a betegség terjesztésénél. Ugy akarta megszűntetni a betegséget, hogy a lakosságot olyan helyre telepíti, ahol messze vannak a folyótól, mert a terjesztő légyféleség különös előszeretettel a vizek mellett tenyészett. Elgondolását tett követte és a benszülött törzsfőnökökkel megorganizálta az eltelepitést. Kísérlete sikerrel járt, de egy idő múlva újra fellépett a megbetegedés. Ekkor arra gondolt, hogy nincsenek-e a vadállatok kőzött olyanok — (ugyanis az állatok is szenvednek hasonló trypanosomias megbetegedésekben) — amelyek fertőződhetnek az álomkor okozójától, s mint ilyenek a betegség széjjelhurcolásánál szerepelnek. Megindult a hajtóvadászat Afrika vadjaira. Durrant a puska és még vonaglott az állat, amikor már a fáradhatatlan kutató és kitartó felesége kente gőzölgő vérét finom üveglemezekre, már vizsgálták is nagyitójuk alatt. Végül sikerült a betegségokozót az antilopok vérében is megtalálni. Kimondotta, »irtani keli az antitopokat, a cecelegyektt és a betegség meg fog szűnni«. Jóslata való lett és habár a mai napig sincs a betegség teljesen kiirtva, azért nagy jelentőségét elvesztette, annál is inkább, mivel hathatós gyógyszerek vannak már ellene. Nem térhetek itt ki a többi nagyságra, nem mondhatom el azt az izgalmas harcot, amit az amerikai katonaorvosok vivtak a sárgaláz ellen. Itt fogékony kísérleti állat nem lévén, az önként jelentkező katonákat oltották be a betegséggel és tisztázták a fertőzés menetét és a korokozó tulajdonságaira is világot vetettek. Annak ellenére, hogy a könyv irója a legnagyobb szeretettel emlékezik meg alakjairól, nem emeli azokat olimpusra és hatalmas egyéniségeik mellett megmutatja emberi gyengeségeiket is. Alakjai igy azután élő emberek és nem a titokzatosság 'homályába burkolt felsőbbrendű lények Az a közvetlenség, könnyedség és humor, ami könyvéből felénk árad. teszi a »Bacillusvadászok«-at élvezetessé a nagyközönség számára. Habár fejezeteiben egy-egy bacillusvadászról ir, azok mégsíncsenek összefüggés nélkül. A komoly tudományos alapot nélkülöző kuruzslókat és sarlatánokat sokszor támadja meg könyvében. A szerző keserű tapasztalatokat szerzett már ezen a téren Amerikában élve nem tudta nézni a nagytömegrben műveletlen és tisztán üzleti szellemben dolgozó gyakorlóorvosokat, pamfletet irt ellenük. Támadására ezek összefogtak ellene és jelentős preszsziójukra elvesztette a világ egyik legelőkelőbb tudományos intézetnél betöltött állágát. Ezen csa lódás után indult Lewis Sinclsirral földkörüli útjára és az ő elbeszélései alapján született meg az »Arrowsmith«. Dr. I. Gtj. Férfi és női ruhák, fllggör vegyileg tisztítása és festése «nronklvtll le>z61lltott, meglepő olcsó Arak mellett k6»zUI 2(1' Lllfva IÁvcaI kelmefestő és vegytisztttó Ipartelepen, Rákóczi tér 'salát hnr. az ut ad^ltaial kUlACS JH29ISI és a tüzoltólaklanyu k8zl). Telefon Aut 20-75. FlókQxIateki Kazinczy 0.11. lelefon Aut. 19-94. Gizella tér 3. Telefon Aut. 20 - 55. Kiskunféiggvftáza, Kos* Mi u. K. KUlttnlegettég: Selyemctpök festése minta után.