Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-28 / 292. szám

Ö 1030 december 28T egy közbeszólás, ameljkCouájneyét emlegette. pfiűUé.volt az a francia patikus, aki a beteg­ségeknek autószuggesztióval való gyógyítását hirdette. Nos, ha kell. hát legyen Coue. Én nem hiszem ugyan, hogy sok értelme volna, ha üres zsebbel leülnék egy sötét szobában és azt próbálnám magamnak szuggerálni hogy milliókkal rendelkezem, de igenis biztosra veszem és hirdetni merem, hogy bi^nlom, főleg pedig önbizalom nélkül nincsen gazda­sági feltámadás. És ebben a meggyőzőüésefa­ben nagyon jó társaságban tudom magamat. Jfaynard Kcijnes, aki a békeszerződéseket da­rabokra tépő gazdasági tanulmányaival tett szert világhírre é^ma a cambridgei egye­temen a közgazdaságtan professzora, közvet­lenül karácsony előtt megjelent tanulmányá­ban bírálva elemzi a világ gazdasági életének tényezőit és arra a meglepő eredményre jut, hogy még mindig főbb a biztató momentum, mint az elcsüggcdésre wló ok. A baj abban van. hogy az emberek ezt nem akarják meg­' látni és további dekonjunktúrára rendezked­nek be. Mesterségesen kell ezért bizalmat csepegtetni az emberekbe és el kell hallgat­tatni a válság viharmadarait, akik nagyon sokszor csak azért vijjognak, mert ők éppen nagyon jól érzik magukat. Mefjünk azért hinni. Az uj esztendő legyen az uj akarásnak, uj bizakodásnak és neki­lendülésnek esztendeje. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László 57 Dinók. Cigányok vollak. Dinók József ci­gánykovács panaszára a tanács kiűzte a város­ból a vásárhelyi »csavargó cigányokat«, kik idejöttek dolgozni. 1819-ben a kovács céh kérte, hogy ¡i tanács tiltsa el a mesterség folytatásától Dinók Józsefet; mivel azonban több gazda nagyon pártolta Dinókot, a tanács megengedte neki a kovácsipar gyakorlását és helyet jelölt ki neki a vásárpiacon. A Dinók családnak nem sokkal ezután nyoma veszett. Dlsznóverő. Az 1522-iki egyházi tizedlajst­rom emliti Diznowere Bálint szegcdi lakost. Dllzgen. Az »Impériumhól«, azaz a német birodalomból bevándorolt Ditzgen Józsefet 1789-ben vették fel a szegedi polgárok közé. Ennek fia, Ditzgen József timár, 1834-ben céhmester lelt. Tekintélyes ember volt; 1833 óta tagja, 1810 óta pedig választmányi tagja a kaszinónak; 1842-ben kapitány a városi polgárőrségben. 1848-ban városi képviselő volt s a városi hadiválaszlmány tagja. 1848 julius 1-én megválasztották városi csendtisztnek: ké­sőbb még ez év folyamán százados lett a palánki nemzetőrségben. 1818-ban nevét Raj­nai-ra változtatta. Nyilvánvaló ebből, hogy családja, melynek már nyoma veszett, a Rajna vidékéről került Szegedre. Dobál. Rókusi család, mely már 1810 előtt szerepel a plébánia anyakönyveiben. Dobai István 1842-ben 25 krajcárral járult hozzá a rókusi uj temető megvételéhez. Dobay Tóbiás 1849-ben honvéd volt a sze­gedi III. zászlóaljban. Felsővároson is voltak Dobaiak. 1818-ban Dobai Mihálynak Nagy Klára volt a felesége. Dobohia. Az 1522-iki tizedlajstromban szere­pel Dobchia« Balázs Kerek-utcai lakos. Való­színűleg így ejtették ki a nevét: »Dobcsa«; de lehetett Dobsa« is. Dobi. Egyetlen adatunk van erről a szegedi családról. Dobi József 1849-ben, mint hon­véd részt vett a szabadságharcban. Dobján. Az árvíz előtt élt Szegeden a család­jával Dobján László polgáriiskolai tanító. Dohos. 1522-ben négy Dobos lakott Szege­den Dobos János, Dobos Imre a Kőégető­Utcában, Dobos Péter a Szent Háromság-utcá­ban és Dobos Bálint a Varga-utcában. Bálint neve mellé ez van írva az egyházi tizedjegy­zékben: »nobilis regie majestatis«, azaz Dobos Bálint a királynak nemes embere volt. 1720-ban Dobos András gyalogos volt a tiszai rác határőrség első századában. 1875-ben Dobos Mihály ácsmester élt Szege­den a családjával. Dobos István 1848-ban őrmester volt a szegedi nemzetőrségben. Miután csak altiszti rangja volt, aligha azonos azzal a Dobos Ist­vánnal, aki jogi tanulmányainak befejezése után, mint ügyvéd került haza Szegedre. Néhány adat a Dobosok családi kapcsola­tairól: 1872. Doboss András (sz. 1760) nőül vette Szabó Katalint Felsővároson. 1814. Doboss Roza férje Szabó Ferenc Felső­városon. 1853. Doboss Julianna Szabó Györgynek a neje Felsővároson. Dobosi. A Bezdán család történeténél meg­emlékeztünk arról a legendáról, hogy a Bez­dán családot eredetileg Dobosinak hivták. A Bach-korszakban élt itt egy Bezdáni Dobosi Lajos, aki a szeged-vidéki járás fő­szolgabirája volt. Dobó. Szegeden számos Dobó család van; hogy ezek mind egy törzsből származnak, az nem bizonyos, de nem is lehetetlen. A legelső Dobókat Alsóvároson találjuk a XVIII. század elején. 1715-ben Dobó Péter alsóvárosi lakos; ugyanott és ugyanakkor Dobó Mihály már esküdt polgár. 1723-ban már Dobó Ferenc is alsóvárosi lakos; 1728-ban egy boszorkány­pörben emiitik, hogy Dobó Ferenc fiát meg­rontották. 1818-ban nagy szerepet játszott a Dobó csa­lád. »Öreg Dobó József« nagyon tekintélyes ember volt; 1848 május 14-én, mikor a kije­lölő bizottságot a városi tisztújítás előtt meg­alakították öreg Dobó Józsefre mindenki rá­szavazott. Ugyanakkor városi képviselő volt már a fia, ifjú Dobó József is; ez utóbbit beválasztották a városi hadi választmányba. 1848-ban a városi képviselőtestületnek tagja volt még Dobó Imre, Dobó Miklós és Dobó Antal János, mindannyian alsóvárosi lakosok. A nemzetőrségnél Dobó János, mint tizedes, egy másik Dobó János, mint hadnagy, Dobó József, mint hadnagy, Dobó Antal, mint tize­des, Dobó István pedig, mint százados szolgált. Dobó István középiskolát végzett, értelmes ember volt, de mint századparancsnok nem tudott rendet tartani. Csapat?, az alsóvárosi első lovasszázad, semmiképen ccm akart har­colni és amikor kirendelték a szerb frortra, nem akarta a városi elhagyni. Mikor a többi csapatok erőszakkal kimozdították őket, óriási verekedést rendeztek és fosztogatással fenye­getőztek. Ugyani'yen fegyelmezetlen volt az alsóvárosi 2-ik lovasszázad is. Magyarkani­zsán, ahova a két századot kivitték, már az első naptól kezdve zúgolódtak, hogy ők p mészárszékre nem mennek és nem fognak h.ircolni, mert kevés a puskapor. Folyton arról beszéltek, hogy a tisztek összejátszanak a szerbekkel s Í849 február 1-én, miután már négy napig voltak a táborban, Tar Ferenc ' VIGYAZAT! Csak eredeti csomncfolásban fogatja el a DARM hashajtót, minden csomagon Darui«' iel'rástal. UTÁNZATOKAT és mis csomagolást 6.13 UTASÍTSON VISSZA!! őrnagy, zászlóaljparancsnokot és segédtiszt­jét, Hild Károly hadnagyot felkoncolták. A'z őrnagy és segédtisztje ugyanis látogatóba ment Törökkanizsára a Szerviczky családhoz "és mi­után az alsóvárosi nemzetőrök ugy okoskod­lak, hogy akit Szerviczkynek hivnak, az csak szerb lehet: megvolt a »bizonyíték«, hogy az őrnagy összejátszik az ellenséggel. A kétszemes gyilkosság után az alsóvárosi I. és II. lovas­század felnyergelt és a frontot otthagyva hazajött Szegedre. Ez nem tetszett az éppen Szegeden időző Vécsey tábornok, hadtest­parancsnoknak s a két század tisztjeit hadi­törvényszék elé állította. Dobó Istvánt, noha semmi része sem volt az őrnagy és segéd­tisztje fetkoncolásában, két tiszttársával együtt halálrailélték. Ez a szigorú Ítélet óriási fel­háborodást keltett az egész Alsóvároson, melyi a város felgyujtásával fenyegetőzött. Febrüár 3-án délben ágyukat állítottak az Iskola-Utca, a Kárász-utca és a Budai-országut torkolatába és délután 2 órakor Dobó Istvánt a vár árká­ban agyonlőtték. Dobó Istvánnak semmi egyéb bűne nem volt. mint az, hogy elvállalta a századparancs-' nokságot egy olyan csapatban, melyben fegyel­met tartani nem bírt. Ennek a tragikus végű Dobó István száza­dosnak Pálfy Veronika volt a felesége, aki­től öt gyermeke maradt: 1. Dobó Veronika, aki Eördőgh Ferenc Ügy­védhez ment nőül. Két gyermekük volt: Eör­dőgh Bozália és Eördőgh Gizella. Eördögh Rozália kétszer ment férjhez; első férje ErőS­kövy Lajos ügyvéd volt, akitől gyermekei: a) Erőskövy Gvula honvédfőhrdnagy, meg­halt 1912. b) Erőskövy Dezső dr., ügyvéd. c) Erőskövy Ilona, dr. Szobonya Miklós kir. járásbiró neje. Eördögh Rozáliának második férje: Verból Szluha József honvédszázados. 2. Dobó Júlia. 3. Dobó Rózsa. 4. Dobó Imre. ^ 5. Dobó István. Bessélffeíé«! fíi'tíí metiiérliema 16-76 felfifonrendelftsnél ís mindennemű prllllft tüzelőanyagot azonnal szállítok. POPPER G. ul5da, Arany lános u. 43. rV'tNfaWVv Ufévre I Női divafkiiiönlegességek I bel «h k Alföldi legjobb 130 | Harisnyáit leszállítóit áron ICáldor J. és Tsa cégnél í Szeged. Kárász uccu 8. vásárolhatók legjobban. Telefon Automata 21—68. SflbVRTORFCRRBI a vese, fiílps, risemna irpíze ¿,Ü."E* ^¿¡S^lÁ^i''IWetv^Ufcte: Budopeít, Erzsébet-tôr 1. n. • «wpaMM MoMJa Vyanak Mp»5oJ«t me^iaiélvow • a it<-"«t*a BtaoaitüntoH • ««a- *a bólyayhonMfcoi aSMeoU, « suKorbotsgak gytgyUsla. Kapható minden Üzletben. H. i

Next

/
Thumbnails
Contents