Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-04 / 274. szám

« Df.LMAGYARORSZAG 1935 december T Házasságközvetitök becsületsértési pöre ('A Délmagyarország munkatársától.) Kincses Ferenc házasságkőzvetitő Orosházán, ö szokta a környék minden gazdag parasztlányát férjhpzadni. Néhány hónappal ezelőtt harcba keveredett Hustyik Jánossal, akinek ugyancsak Orosházán van házasságkőzvetitő irodája. Kincses szeretett volna megszabadulni a konkurrenciától, mert Hustyik az üzleten kivöl másban is kellemetlenkedett neki. ,Tuniusban az egyik orosházi lapban nyílttéri közleményt tett kétizben is közzé. Ebben azt irta Hustyikról, hogy a hirdetési tábláján az áll, hogy ott fiatal növendékmarha kaphatóx. A másik közleményben már líraibb volt, azt irta a konkurrensről, hogy »hallgat, mint a süket disznó a búzában«, majd ^felkérlek, mielőtt életed viruló rózsája elhermdna, hogy hagyj föl a bántalmazásommal«. Ezen kivül még más sértést is használt. Hustyik feljelentette Kincsest kétrendbeli sajtó utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt. A gyulai tőrvényszék annak idején Kincsest kéthavi fogházra és WO pengő nem vagyoni kár megfizetésére Ítélte. Az ügyet szerdán tárgyalta a Szegedi tábla Skultéty-\anAcsa. Kincses Ferenc kihallgatása előtt a tábla megállapította, hogy már hattzben volt büntetve hatóság előtti rágalmazás, izgatás, lopás,becsületsértés, rágalmazás miatt. Ezekből Kincses a lopást és az egyik rágalmazást nem vállalta el. A házasságkőzvetitő elmondotta, hogy Hustvik évekkel ezelőtt, amikor Orosházára került, felkereste őt azzal, hogy meg akar nősülni. Három évig szaladgált, hogy összehozzon egy partit, végűi kiderült, hogy Hustyik beugratta, mert már akkor nős volt. Hustyik ez idő alatt nála dolgozott és amikor ő kitette a szűrét, akkor bosszantására házasságkőzvetitő irodát nyitott a szomszédban, a feleit elcsalogatta, Kincses néven mutatkozott be. Ezek fölötti felháborodásában irta a nyílttéri közleményt. A tábla a kéthavi fogházbüntetést ih- napra mérsékelte. Kincses Ferenc az itélet ellen semmiségi panaszt jelentett be. A' tábla ezután letárgyalta Kincses Ferencnek egy másik sajtó utján elkövetett becsületsértési perét. Itt ugyancsak Hustyik jelentette fel, mert a másik orosházi lapban is nyiltterezett és súlyosan megsértette. Kincses itt is beismerte, hogy az inkriminált cikket ő irta. Elmondotta, hogy szerette volna, ha Hustyik eltűnik Orosházáról, megállapodás is jött létre közöttük, de a konkurrens ezt a megállapodást nem tartotta be. Hustyik állandóan zsarolta őt pénzért, az uccán kiabált rá, — ezért irta a cikket A törvényszék ebben az ügyben Kincsest lí napi fogházra és 200 pengő erkölcsi kár megfizetésére Ítélte. A tábla a fogházbüntetést 8 napra mérsékelte, az erkölcsi kár megfizetése alól azonban felmentette. Kincses Ferenc itt is semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó LAszIft 51 Csütörtök. Az 1522-iki tizedlajstromban Chyethertek Albert és Ferenc és Chyether•heek László szerepel. Csütörtök László szegedi esküdtet két esküdttársával Tóth Mihály volt főbiró kalandja után, mellyel a várost vissza akarták foglalni a töröktől, Mehmed basa Rudára idézte és 1543 elején lefejeztette. Csetertek János 1567-ben Szegedről Debrecenbe költözött. A család egy része azonban továbbra is Szegeden maradt. Chetertek Boldizsár szegedi polgár 1572-ben Bécsben járt és Miksa királytól diplomát eszközölt ki, amely szerint a Mátyás király által 1469-ben és 1473-ban adományozott Asszonyszállását és a Homokot Szeged város szabadon használhatja. Dajka Az 1522-iki tizedjegyzékben szerepel Dayka Mátyás. Daka. Már az 1522-iki tizedjegyzékben említve van Daka Bálint Szent Lélek-utcai lakos. 1723-ban Daka Farkas alsóvárosi lakos. 1748-ban leégett Daka Mihály alsóvárosi háza. Rókuson az anyakönyvekben 1820 óta szerepel a Daka család. 1833-ban Daka Rosa Szabó Pál felsővárosi polgár neje. Ugyancsak Felsővároson lakott 1879-ben Daka Veron, Bodor Mihály nej«. 1832-ben Szegeden lefejeztek egy Daka nevű gonosztevőt. Dallal. Rókusi család volt. 1842-ben Dillai Mihály 1 frt 40 krt adott az uj temetőre. Dámján. Az 1522. évi tizedjegyzékben Damyan Bálint Szent Demeter-utcai lakos. Damjanov. Szerb család volt; a XVIII. század első felében lakott Szegeden. Beszélgetés df/fír megíérlíem a 16-76 telefonrondelésnél és mindennemű prímet tüzelőanyagot azonnal szállítok. POPPER G. utóda, Arany János u. 13. Damjanovits. Régi szerb család volt Szegeden. Damjanovits Tódor 1822-ben a szegedi szabadalmazott kereskedelmi testület elüljárója. Damjanovits János belvárosi lakos 1848-ban városi képviselő. 1848 október 15-én, mikor a nép kirabolta az összes szerb boltokat, Damjanovits kereskedőt megölték. Damjanovits János, aki 1824-ben fcűletett Szegeden, 1842-ben Pestre ment jogásznak. Az ötvenes években ügyvédi irodát nyitott. 1858-ban tag lett a Belvárosi Kaszinóban. 1869-ben igazgatósági tagja lett az újonnan alakult Szegedi Forgalmi Banknak. Az 1879-iki árviz után megmaradt Damjanovits örökösök emeletes háza az Iskola-utcában és egy másik Damjanovits háí » Rác Temető-utcában. Dair.kű. Jászai a rókusi családok közt emliti a piébánia történetében; ugy látszik, azonos a Dankó családdal. Dancsó. A" Dancsó házaspár 1725-ben Ipolykesziről költözött Szegedre, vesztére. 1728-ban az 1658-ban született Dancsó Jánost és 1663ban született feleségét, Hisen Borbálát pörbe fogták, mint boszorkányt. Mindketten mindent bevallottak a kinvallalás alkalmával: Dancsó János elismerte, hogy ő volt a dobos a boszorkányok regementjében; ő egy macskán szokott lovagolni, a felesége pedig egy kutyán. Mindkettőjüket halálra Ítélték és elevenen megégették. Dani. Rókuson 1820 után szerepel ez a család. Az utolsó, akit közülők ismerünk Szeghő Antal városi adótisztnek a felesége, Dani" Katalin, aki 1899-ben még élt. Alig lehet kétséges, hogy a Dani család egy a Danyi családdal. (Ezt 1. alább.) Danis. 1723-ban Danis Imre alsóvárosi lakos. 1875-ben Daniss János a Temetkezési Egyesület pénztárosa. Dankó. A rókusi Dankó család iparos fatnilia volt. Dankó Sámuel 1815-ben kalaposmester lett. 1842-ben 1 frt 30 krt adott a rókusi uj temetőre. Okirathamisitási pör egy születési bizonyítvány körül (A Dél magyar ország munkatársától J Egy t> udflk pesti úriasszony ellen a szegedi ügyészség vád. iratot adott ki közokirathamisítás büntette miatt. Az ügy előzménye romantikus történettel áll összefüggésben. Az előzményeket a vádírat a következőképen mondja el: A vádlott úriasszony lány korában, 1907-ben megismerkedett egy alezredessel. Az ismeretségből házasság lett. az alezredes feleségül vette a feltünóeo szép lánvt. Néhány évi boldog házasság után a házasfelek törvényesen elváltak. Az elvált aszszony néhány esztendővel ezelőtt megismerkedett egy századossal, aki nemsokára azzal állott az asszony elé, hogy legyen a felesége. Az asseony igent mondott. Elhatározták, hogy a házasságot hamarosan nyélbe ütik. éppen ezért sürgősen beszerzik a szükséges iratokat. Az asszonynak tölv bek között meg kellett szereznie a születési anyakönyvi kivonatot is. Ekkor jutott eszébe, hogy aí okiratból megtudja majd a vőlegénye, hogy 8 — kikeresztelkedett. Elutazott hát szülőfalujába és az ottani plébánia hivatalból egy üres anyakönyvi kivonati blankettát szerzett. Ezt kitöltötte és az okiratra — a vádirat szerint — rávezette a plébá, nos nevét. A dolog rövidesen kitudódott, mire a» ügyészség megindította az eljárást. , A 41 esztendős úriasszony ügyét szerdán tár' gyalta a szegedi törvényszék VfM.tanicsa. A vádlott elmondotta, hogy azóta férjhezment Buda, pestre. Kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert nem hamisította meg az anyakönyvi kivonatot. A századossal való házassága előtt elutazott szülőfalujába, hogy beszerezze az anyakönyvi kivonatot. Valószínűleg az tőrtént, hogy a kiálliló hivatal tévedett és tévedésből Írták szüleit is, öt is született katolikusnak. A védő és az ügyész bizonyitáskiegészitésl tnditványt terjesztett elő, amelynek a törvényszék helyt adott és a tárgyalást elnapolta. 55-IK Jótéhonycélu n. Klr. Állami Főnyeremény 30.000, Azonkívül 20.000 pengő 15.000 pengő 10.000 pengő S.OOO pengő összesen 17.000 különböző nyeremény Egész 6orsjegy 3 — P. Fél sorsjegy 1*50 P Huzés: 1930. december lO-én délután 3 órakor. 1.3 Vezérképviselet elsőrangú vállalat részére, nagy bevétellel (kb. 80 000 Pengő évenként) német cég állal áiadő. Urak vagy cégek, akik legalább 10 000 Pengő készpénzzel rendelkeznek, küld lék alánleluksl «1. O. 6882» ielige alatt Rudolf Mosse-tioz, Berlin, S. W. 100. mj