Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-25 / 291. szám

1930 december 25. DftLM A fi YA RORSZ AG 13 A MÁSIK BA]AI FIl^ Irta Tonelli Sáacíor. Dr Tonelli Sándor Az első bajai fiu közös jóbarátja volt valamennyiünk kis diákkorának. Szabólegényi.ek Indult és olyan kalandokon ment keresztül, amelyek az izgalom pirosságát csalták minden k'sdiák arcára, kormányzó, va y va'amilyen más nagytekintélyű egyéniség lelt belőle i Jlcl'and - Indiában. Jelky Andrásnak fiív¥?k és históriáját Hevesi La;os irta meg a magyar ifjúság számára. A könyv már vagy harminc esztende'e nem volt a kezemben, de az egyes illusztrációkra még mindig nagyon élénken emlékezem. Az egyik képen a hajótörés menekültjei küzködnek az árbócdarabért, ame'y nem elég ahhoz, hogy hármukat elbirja. Egy másik képen az oszlop tetején á ló indiai szent látható, akinek nem az éhség és szomjúság, hanem a viszketés okozza a legnagyobb kinokat. Emlékszem még egy harmadik képre is: esti szürkületben egy csónak sik'ik a? olajsima tengeren és be:ine haldokolva fekszik a barnabőrü leány, aki meg. mentette a történet hősének éleiét. Valahogyan ennek a mindnyájunk által ismert Jelky Andrásnak a képe idéződött fel bennem, ahogy a napokban régi levelesládám reménytelen összevisszaságában igyekeztem rendet teremteni és egy huszonöt esztendő előtti notesz került a kezembe, amelybe azokat az érdekesebb dolgokat jegyezgettem fe1, amelyeknek utána akartam járni és valamikor talán meg is akartam irni. A notesz e'keveredett a régi holmik tömegében, a feljegyzések pedig a véletlen feltámadásig elmerültek a feledés homályában. Ennek a notesznak egyik oldalán olvasom a következő összefüggéstelennek látszó töredékeket: Smásik hajai fin«, •htientszini expedíciót^ Menelik udiKira«, »ugrás hálu tevéken«, »ide hallatszik az oroszlánok ordítása«. A részletekre most már magam sem tudck visszaemlékezni. Homályosan ugy emlékszem, hogy valaki mutatott nekem egy levelel és kommentárokkal kisérte az irást. Lehet, hogy közelebbi adatokat igért a levél Írójáról, de ezeket az adatokat már nem kaptam meg. Most igy tisztán a saját memóriámra és talán fantáziámra vagyok utalva, hogy ebből a néhány odavetett jegyzetből töredékesen megkonstruáljam a másik bajai fiu históriáját. Jelky András szabólegény volt, a'másik bajai fiu asztalosnak készült. Még a régi monarchia idején élt és minthogy egy évvel a sorozási idő előtt jelentkezett katonának, jogában állott megválasztani a fegy-ernemet, amelynél szolgálni akart. Akárcsak Jelky Andrásban, a másik bajai fiúban is élt a kalandvágy, működött benne is valami abból a titokzatos ösztönből, amely arra izgatja az embereket, hogy megtudják, mi van tyl a tengeren és a kéklő hegyek oromsorán. A másik bajai fiu, akinek a nevét már nem tudom, a haditengerészethez jelentkezett. * Hogy miként ment a sora Polában a kiképiés alatt, az iskolahajón és egyebütt, nem tudom. Annyit tudok, hogy valamelyik cirkálón, — ha jól emlékszem, Kaiserin ElLabeth volt a hajó neve, — a század fordulóján elkerült KelstAzsáiba. Szokásban volt akkoriban, hogy még az olyan hatalmak is, mint a monarchia, melyeknek csak mérsékelten voltak tengerentúli érdekeik, »tekintélyük fenntartása érdekében« egy hadihajót állomásoztattak a kelet-ázsiai vizeken. Rendszerint ennek a hadihajónak nem volt sok doltra és a kelet-ázsiai utat tisztek és legénység egyaránt csak világlátó turista-utnak tekintették, amelyre csak nagyon keveseknek nyilik alkalma. 1900-ban azonban zavaros világ uralkodott Kínában. Akkor tört ki a boxer-lázadás, amely lángba boritotta Es^ak-Kinát, főleg a fő'/árost, Pekinget és környékét. Az események sorrendjét már nem tudom, de nem is fontos. Ketíeler német követet meggyilkolták, utána a boxerek elzárták a fővárost a világtól és Európa heteken át aggódó izgatottsággal leste, hojy mi történik a pekingi külföldi negyedekben rekedt köveiségek';el és személyzetükkel. Ezekről a napokról irta Heyking bárónő kát világhírű regényét: Elkésett levelek és Csun, melyeknek mindketteje a kir.ai forradalomban játszik. A bajai fiu ezeknek az eseményeknek lett akaratlan részese. Azt már nem tudom, hogy a Waldersee-féle expedícióban vett-e részt, amelyet az európai hatalmak Peking felmentésére inditottak, vagy abba az első különítménybe osztották-e be, amelyet addig is, mig az európai csapatok megérkeznek, a Csili-öbölben tartózkodó európai hadihajók tettek partra. Az összefüggés szempontjából elég annak leszögezése, hogy Jelky András utóda szerepelt Tientszinben, Pekingben és keresztülment különböző háborús kalandokon Kínában. Ha ifjúsági regényt akarnék irni. bizonyára igen szépen ki is színezném mindazt, ami vele és körülötte történt a tökéletesen felfordult sárga világban. Erről azonban adataim nincsenek. A történelem csak Polában folytatódik a leszerelés alkalmával, mikor barátunk megkapta az obsitot és a meretigazolványnak elkeresztelt marsrutát, hogy négy esztendő" becsületes kszolgálása után útnak induljon haza, Bajára. Kalandra termett és kalandra vágyó emberek életében mindig vannak azonban események, amelyek egészen uj utakra lendítik pályájuk menetét. Mikor a bajai fiu leszerelési állapotban őgyelgett Pola uccáin és várta a vonatot, amely el fogja szállítani Magyarországra, véletlenül összekerült valami vállalkozófélével, aki mesterembereket keresett Menelik abesszíniai négus udvarába, Addis-Abebába. Bizonyára vele és más birátaival leült egy kis osteria szegletes asztalánál és egy liter feketén vörös isztriai bor mellett csodákat beszélt r.ekik az abesszíniai császár udvaráról, meg arról, hogy micsoda hires ember lesz belőlük, ha hallgatnak rá, elfogadják az ajánlatát és vele együtt elmennek udvari nfScterembernek a fekete császár birodalmába. így is történt, a másik bajai fiu megfordította szekere rúdját, nem hazafelé indult, hanem felült a trieszti gőzösre és Triesztből többedmagával együtt elvitorlázott a kelet-afrikai partekra. Életének ebből a szakából való az a levél, amely a kezemben is megfordult és amelyet egy bajai borbélysegéd barátjához intézett beszámoló formájában abesszíniai kalandjairól. Ennek a levélnek egyes passzusait jegyeztem fel a magam számára. A levélből való a kifejezés, hogy ő és társai a tengerpartról utgrös háiu tevéken« utaltak füves s kságokon és égbenyúló hegyeken keresztül a fővárosig. Ma már sokkal egyszerűbb az utazás, mert vasút vezet Addis-Abebába. Nem akarom ismeretlen bajai barátunkat meggyanúsítani, de azt ke 1 feltételeznem, hogy a sok idegen dolog látása némi Háry Jánosra emlékeztető hajlandóságokat ébresztett fel benne. Legalább is erre vall az az állítása, hogy ő készítette az első európai értelemben vett ágyat a császár számára, melynek csodájára jártak az udvari főemberek, hogy miként lehetséges az, hogy válakinek nem kell a földön aludni. Az ágynak és egyéb bútoroknak elkészítése nagy kegybe juttatta a bajai legényt a császárnál, aki őt kitüntetésekkel halmozta el és saját palotájának berendezése után kölcsönadta őt a különböző alkirályoknak, hogy azok is ismerkedjenek meg ügyességével és az európai kultura gyönyörűségeivel. Hogy igaz volt-e, nem tudom, de az bizonyos, hogy a levél azzal fejeződött be, hogy >slitorban írom levelemet és idehallatszik az oroszlánok orditása«. Ennyit tudok én a második Jelky Andrásról. Lehet, hogy abban, amit megírtam, már van bizonyos kiegészítése a történetnek, amely máskülönben nélkülözné az összefüggést. Huszonöt esztendő távlatában nem tudhatom biztosan, hogy mit olvastam, mit mondtak róla nekem, és mit egészitett ki saját fantáziám működése, amelyet egyébként megzabolázni igyekeztem. Befejezése a történetnek nincs és nem is igyekeztem hozzá befejezést keresni, mert lehet, hogy egészen más történt a bajai fiúval, mint amit én sors gyanánt számára elképzelnék. Csupán két megjegyzést fűzök a történetéhez. Az egyik az, hogy a mi ifjúsági irodalmunk oly szívesen megy idegenbe témákért és gyakran »ültet át« idegen históriákat magyar nevekre, mikor arra semmi szükség sincs és mikor a magyar élet is annyi érdekes és megirni való történetet produkál. A másik megjegyzésem az, hogy talán akad valaki, — semmi lehetetlenség sincs ugyanis benne, — aki tud vagy hallott valamit ennek a bajai fiúnak a történetéről, sorsáról és további élete folyásáról. Előre is köszönetet mondok annak, aki azt, amit tud, rendelkezésemre bocsájtja, vagy legalább is nyomra vezet, hogy hol és kitől kaphatok közelebbi adatokat. Értesítjük a nagyérdemű vevőinket, hogy dos választékú ÚJÉVI okkádónkaf megkezdtük. № Jelszavunk: Legjobbat — szolidan kalkulált szigorúan szabott árai: mellett. Nagy maradékvásár mélyen leszállott árban. Divatáruház a Kék Csillaghoz. Férfi és női ruhák, függönyök, bútorszövetek, szőnyegek, ottoméntakarök stb. vegyileg tisztítása é$ festése soronklvlll leszállított, meglepő olcsó Arak. mellett keizUl 20:1 | antfiva IÁ_aAI kelmefestő és Tegyl sillfí Iparle'epén, Rákóczi tér salAi há*. ar u! adIvola' fts&ICZCi «yzsci és a fUzoltólaktanyi k0zt). Telefon Aut 20- 75. Flókllzletek: Kazinczy U.U. leiefon Aut. 19-94 Gizella tér 3. Telefon Aut. 20 -5?.. Klskanfileevltáza, Koss lh U. 15. KUlUnlegesség: Selyemclpők festése minta után.