Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-25 / 291. szám

20 DÉLMAGYAI. ^SZAG 1930 december 25. Modern lakberendezések, párnázott bútorok legolcsóbban részletre is Af Üli)Offemél SzécQenyi tér 5. Miskolc már tulvan a villanytelep szerződés-meghosszabbításán Mi lenne előnyösebb Szegedre: gázgyár házi kezelésben, vagy a szerződés­meghosszabbítás ? Bármennyire szomorú is, az igazság mégis csak az, hogy Szegednek ma egyetlen olyan nagy és komoly problémája van, amelyet föl­tétlenül sürgősen meg kell oldani s ez a gázgyár ügye. Probléma akadna több is, sőt fölös számban is, ezek azonban mind olya* nok, amelyek megvalósítására a mai viszo­nyok között gondolni sem lehet A gázgyár ügye az egyetlen, amely ma is diszkutábilis, sőt amellyel akaratlanul is foglalkozni kellá Xomcsak azért, mert időszerű, de azért is, mert ennek megoldása esetleg lehetővé teszi <>gy sereg más, ugyancsak fontos kérdés meg­oldását. A város anyagi forrásai végkép ki­merültek. Közmunkák, vagy akár csak inség­munka végzésére képtelen. Az állam is csak vontatotlan képes eleget tenni azoknak a kö­telezettségeinek, amelyeket már régebben el­vállalt, de könnyen megeshet, hogy a kilá­tásba helyezett minimális közmunkák sem kerülnek mind kivitelre. A leglesujlóbb bi­zonyíték arra, hogy az állam is elérkezett teljesítőképességének határáig, az a két nap előtt közismertté vált hir, hogy a kullusrminlszter elrrndelfe a sze­gedi klinikák 250 ággyal való leépítését. Ilyen körülmények között most már a leg­komolyabb formában kell foglalkoznunk a gázgyár ügyével. Nem azért, mintha a vil­lany- vagy a gázszolgáltatás ügye lenne ve­szedelemben, mert hiszen azt szerződésmeg­hosszabbitás nélkül is adja még 5 évig a gáz­gyár, hanem azért, mert a szerződés meghosszabbítása mégis lehetővé tenné a csatornázás és .vízszolgáltatás égetően sürgős kér­désének megvalósítását. Viszont ha azt határozná a közgyűlés, hogy házi­kezelésbe veszi a gázgyárat, akkor is olyan nagyarányú előkészületekre lenne szükség, amelyek elintézéséhez nem tulhosszu idő 5 esztendő. A" legnagyobb baj, hogy a nyilvánosság még mindig oly kevéssé ismeri ezt a kérdést, hogy nem is tud határozott állást foglalni, mert majdnem azt lehetne mondani, hogy mélyreható tárgyalások még nem is voltak róla. Ismerjük a gázgyár ; lánlatát, de nem hallottuk eddig annak konv«ly bírálatát és nem ismerjük a szakértők véleményét és ja­vaslatát. Amit egyes városatyák eddig akár ellene, akár mellelte mondottak, véglegesen az sem mértékadó. Semmiféle statisztikát, semmiféle komoly jövedelmezőségi kimuta­lást nem láttunk eddig és a város maga sem igyekezett a gázgyár ügyét a közönséggel megismertetni. Ilyen körülmények kőzött — bármily plau­zibilisnek is tűnik fel előttünk, hogy' az is­mert két lehetőség között a szerződésr.ieg­hosszabbitás látszik előr.yösebbnek — nem ludjuk magunkat érte exponálni, mert nem ismerjük annyira az anysgot, amennyire azt ismerni kellene annak, aki állást akar fog­lalni. Ebbe a tájékozatlanságba némikép be­levilágít Pfeifer Ignác műegyetemi tanár­nak egy a napokban megjelent cikke, amely a Talbot-centráléval és általában a centrá­lékkal és az energiagazdálkodással foglalko­zik. Ez a tudós szakértő azt irja többek kö­zött, hogy a centrálé is csak abban az esetben lesz produktív és jövedelmező vállalkozás, ha sikerül macának nkknra fo<Tvasztást biztosí­tani, hogy termelőképessége teljesen kihasz­nálható. Ez olyan megállapítás és a laikus előtt is valószínűnek látszó tény, amely ma­gában foglalja azt is, hogy az olyan kis energiatermelő telep, mint amilyen a szegedi, a centrálékkal szemben nem lehet jövedel­mező, illetőleg csak áramár megfelelően magas beállítása mellett hozhatja meg a be­fektetett tőke kamatait Hogy jobban rávilágítsunk a kérdésre, szó­szeri nt idézzük Pfeifer tanár cikkének egy passzusát, amely a következőképen hangzik: »Ha a termelési viszonyok annyira javul­nak, hogy uj beruházásokat engedhetünk meg magunknak, akkor lesz sikere és ered­ménye azoknak az előkészületeknek, amelye­ket szénbányáink az országnak elektromos­árammal való ellátása tárgyában már eddig is tettek. Nézetem szerint ezen a téren mér­sékelt sietséggel szabad csak haladnunk, ne­hogy jelentékeny tőkét kössünk le, amelyek esetleg esztendőkön át improduktívak ma­radnak, mint amilyen improduktívnak kell tartanunk a feltétlenül helyesen elgondolt Talbot-centrálét, amely bizonyára leggazda­ságosabb áramfejlesztő központunk volna, hogyha elég fogyasztót tudna magának bizto­sítani; nagyon súlyos áldozatokat kell azon­ban hoznia mindaddig, amíg olyan terhelést el nem ér, amely teljesítőképességével arány­ban áll.n A tudós tanár szavainak helyességét, ugy látszik, megérezték az országban elszórtan fekvő kisebb-nagyobb villany telepek', mert alig hogy a centrálék terve felmerült, valamennyi igyekezett egyik vagy másik érdekeltségébe kerülni és a többi kőzött természetesen a szegedi gázgyár és villanytelep is. Ez termé­szetes is, mert másként alakul az áram ára egy olyan telepen, mint a Szegedi, amely a távoli bányákból óriási költséggel kényte­len a szenet hozatni és amely éven kint mint­egy 7,000.000 kilowatt áramot termel, mint a centrálé, amelyet a szénbánya tövében létesí­tenek. Nem vitás tehát, hogy a szegedi vál­lalat abban az esetben lesz igazán jövedel­mező, ha nem maga termeli az áramot, ha­nem megelégszik az elosztó állomás szere­pével, amely azonban még a mai felkészült­ségnél is nagyobb apparátus létesítését teszi szükségessé. Aki pedig a fentiekből azt a következtetést vonná le, hogy ilyen körülmények között nincs más hátra, mint a gázgyári szerződést haladéktalanul és a feltételekre való tekin­tet nélkül aláírni, az nagyon téved. Elvégre azzal nemcsak a gázgyár van tisztában, ha­nem a város is, hogy amint a centrálé meg­kezdi működését, illetőleg amint a szegedi telep abba bekapcsolódik, az áram termelési kültsága redoká­lödlk. Beméljük, hogy a gázgyár nem gondol arra, hogy a termelési költség lecsökkcnéséből eredő hasznot mind magának tartja meg, hanem ugy képzeljük, hogy ebből a fogyasztó közBnséq Is meg­kapja *az őt megillető részt és pedig árleszállítás formájában. Érdekes és nem hagyhatjuk figyelmen ki­vül, hogy Miskolc város, amely a szegedihez hasonló helyzetben van, a napokban perfek­tuál ja a villanvtclep sr<»r7Őrté<:énok mecrhrxsr­szabbitását Miskolc helyzete sokban hason­lít a szegedihez. Ott is lejáróban volt a szer­ződés, a miskolci villanytelep ugyanahoz a tőkeérdekeltséghcz tartozik és ott is azon az alapon indult meg a tárgyalás, mint Szegeden« fl miskolci villanytelep három és fél­millió kölcsönt ajánlott fel a város­nak, de csak százezer pengő kész­pénzt. Ott is heves harcok és viták folytak. Ott is beledobták a vitába, hogy árlejtést kell ki­írni és a házikezelésbevételről is esett azAi Az egyik városatya vállalta, hogy szerez más külföldi érdekeltséget, amely a telepet át­veszi, de amikor komolyra fordult a dolog, kiderült, hogy nem akadt pályázó a miskolci vil­lanytelepre, mert csak az áramár lé­nyeges felemelése mellett lenne jö­vedelmező akkora összeget beruházni, amekkora a megváltáshoz kellene. A legérdekesebb, hogy dr. Beisinger Fe­renc szociáldemokrata képviselő is a szer­ződésmeghosszabbitás mellett foglalt állást ?s a kérdés fölött döntő ülésen a következőket mondotta: — A villamoskérdésben a város közönsége szempontjából teljes megnyugvással akarjuk szavazatunkat leadni. Azon az állásponton vagyunk, hogy minél gyorsabban kell egyességet kötni, mert minél tovább huzzuk, annál nagyobb összegek kallódnak el és annál tovább fizeti a közönség a magasabb áramdíjakat És hiába kicsinylik le a három és féU milliópcngös kölcsönt. Tagadhatatlan, ~ hogy a város háztartása baiban van. A városnak fizetési kötelezettségei vannak és ha a várost szanálni tud­juk, ez van olyan fontos momentum, hogy figyelembe vegyük c kérdés el­bírálásánál a kölcsön folyósítását„ Ezt a kérdést tehát feltétlen bele kell < kalkulálnunk a dolgokba. „ * A' magam részéről látok alapot a megegye­zésre. Miskolcon, mint értesülünk, azóta már per­fektuálták is a szerződés meghosszabbítását, bár a háramlás ideje távolabb esik, mint Szegeden. Döntő körülmény volt a kölcsön, amelyből a város háztartását akarják rendbe­hozni. Szegeden is ez fogja eldönteni a vitát, mert Szegeden 6 millió pengőről van szó, aminek csak a fele kölcsön. Ez az összeg napról-napra nagyobb jelentő­séget kap és mi már azért is fontosnak tartjuk a tárgyalások meggyorsítását, mert attól tartunk, hogy a gázgyár érdekeltsége esetleg jöve­delmezőbbnek ígérkező vállalkozásra akid és visszalép a kölcsöntől. Dűlőre kell vinni a dolgot, ahogy azt a miskolciak tették, a lehető legsürgősebben és ha Várakozás ellenére mégsem sikerülne a gázgyári szerződésmeghosszabbi'ás, akkor más megoldás és más erőforrások után kell nézni. FAJALMAK nagy választékban legolcsóbbak Károlyi uccai

Next

/
Thumbnails
Contents