Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-04 / 274. szám

1930 december 4. DffLMAfíVAKOlflSZAG Munkanélküliség, közszabadságok, kereseti adépótlékolás a küzg^lés szerdai izgalmas ülésén 4 munkanélkülieket nem engedté'í be a kOzgyQlési (erem karzatára — X közgyű­lés többsége nem tiltakozik az alkalmazottak kereseti adó|6nak (elemelése ellen Heves viták a Habsburg-kérdés körül (A Délmagyarország munkatársától.) Feltűnően gyér érdeklődés mellett folytatta a tőrvényhatósági bizottság szerdán délután a novemberi napirend tárgyalását. Nemcsak a közgyűlési terem padsorai maiadtak üresek, de néptelenek maradtak a kar­zatok is, ellenben a folyosókon sok volt a rendőr és a detektív. Alig foglalta el dr. Aigner Károly főispán az elnöki széket, odasietett hozzá Lájer Dezső. — Napirendelőtti felszólalásra kérek engedélyt, — mondotta. » —Milyen ügyben? — kérdezte a főispán. — A közgyűlés nyilvánossága ügyben. A főispán felpillantott az üres karzatokra, majd így válaszolt: — A közgyűlés nyilvános, az engedélgt nem adom meg A kővetkező másodpercben megnyitotta a köz­gyűlést. A jegyzőkönyv felolvasása után Lájer De­zső kért szót az ügyrendhez. (Közben megszaporodott a karzatok közönsége, néhány detektív és egy-egy rendőrtiszt helyezke­dett el.) — Az ügyrendhez nincs felszólalás, — mondta a főispán. A bizottsági tag ur az előbb napi­rendelőtti felszólalásra kért engedélyt a közgyűlés nyilvánossága ügyében. Miután a karzatokon van közönség, megállapítottam, hogy a közggülés ngil­vános és a felszólalásra nem adtam meg az enge­délyt. Következik a tárgysorozat 53. pontja. Dr. Hamar Fidél aljegyző ismerteti azt a pót indítványt, amelyet dr. Kertész Béla nyújtott be Körmendy Mátyásnak az adósérelmek orvoslása ügyében benyújtott indítványához. Dr. Kertész Béla kijelenti, hogy indítványa nem irányul a helyi adószervek ellen, mert a helyi ha­tóságok működése ellen nem lehet panasza sen­kinek. Ellenben, a pénzügyi kormányzat adórend­szere igen súlyos sérelmeket rejt magában. Dr. Somoggi Szilveszter polgármester elmondja, hogy a földbérlők a kereseti adón kivül a föld­adót is viselik, ami a mai mezőgazdasági válság ide­jén elviselhetetlen és igazságtalan. Javasolja, hogy irjon fel a közgyűlés a kormányhoz és kérje a kisbérlök kereseti adójának elengedését. (Helyes­lés.) A közgyűlés ezután az indítványokat a módositái­sokkal elfogadta. Dr. Pávó Ferenc ismertette a fransverzálls nemzetközi autóul kiépítésére vonatkozó indítványt, amelyet dr. Meny­hárt Gáspárt és társai terjesztettek elő. Dr. Tonelli Sándor azt kéri, hogy a közgyűlés határozatát hasonló állásfoglalás végett küldje el Szeged az érdekelt tőrvényhatóságoknak. Dr. Eisner Manó nem tartja elegendőnek az egyszerű feliratot Létesítsen a város egy olyan szervet, amely állandóan napirenden tartja majd eH a kérdést. Varga Mihály nagyjelentőségűnek tartja az in­ditványt, de attól fél, hogy Horvátország részéről erős ellenpropaganda indul a dunántuli utvezetés érdekében. Szükségesnek tartja, hogy a város min­dent kövessen el Szeged érdekeinek biztosításáért Berzenczeg Domokos: A szegedi megoldást kí­vánja Jugoszlávia érdeke is. Szükségesnek tartja, hogy Jugoszláviát is bele kell kapcsolni az akcióba Kiss Bálint ezzel kapcsolatban a Kossuth Lajos­sugárut jobb világítását sürgeti. A közgyűlés ezután a módosításokkal együtt el­fogadta az 'nditványt. Moldván Lajos az újszeged! villamosjáratok helyreállítását sürgeti indítványában. A kisgyűlés az indítvány elvetését javasolja. Moldván Lajos megállapítja, hogy az ujszegedi villamosjáratok beszüntetése bűn volt, mert az autóbuszok nem felelnek meg a követelményeknek Dr. M&skö Zol­tán kívánatosnak tartaná az autóbuszjáratok meg­javítását A vita közben dr. Algner Károly főispán átadja az elnöki tisztséget a polgármesternek és elhagyja a közgyűlési termet. A felszólalásokra a polgár­mester válaszolt. A villamosjáratok nem elégítet­ték kí a kívánságokat, az autóbuszok sokkal több pontra elviszik a közönséget A közgyűlés ugy határozott, hogy elvileg kimon­dotta az ujszegedi villamosjáratok megindításának szükségességét A Habsburg-vita Ezután került sor dr. Lévag Ferenc és Szűcs Imre indítványára, amelyet dr. Tóth Béla fő­jegyző ismertetett. Az indítvány lényege a kővetkező: Mondja ki a közgyűlés, hogy a jövőben nem bocsájtja a köz­ggülési termet olyan egyesület rendelkezésére, nmelg a magyar állam függetlenségét veszélyezteti és izgat a detronizációs törvény ellen, hogy a ma­gyar nemzet becsülete elleni támadásnak minősiti a »Szent Korona« cim használatát olyan egyesü­let részéről, amely a Habsburg-restaurációért küzd és feliratilag kéri a kormánytól ennek eltiltását; hogy nem tartja az állampolgári hűséggel össze­egyeztethetőnek azt, ha valaki olyan szövetség tagja, amely működésével a magyar állam poli­tikai függetlenségét veszélyezteti: hogy elitéit a Habsburg-propagandának az ifjúsági nevelőintéze­tekbe, templomokba, iskolákba és intézményekbe való becsempészését; hogy feliratilag kéri a Habs­burg-restaurációért dolgozó egyesületek feloszla­tását. Az indítvány rövid ismertetését többen közbeszó­Msokkal kisérték. — Történeti tudatlansági — kiáltotta Bakonyi Imre tanár. — A koronás király fia is király — szólt közbe Wimmer Fülöp. — Nem feledkezhetünk meg október hatodikáról és a tizenhárom aradi vértanúról, — kiáltotta Szűcs Imre. \ főjegyző az indítvány ismertetése után bejelen­tette, hogy a kisgyűlés napirendretérést javasol az indítvány fölött. Szűcs Imre szólalt fel és a Habsburg-családot a legzsarnokibb dinasztiának minősítette. — Hogy lehet ilyet mondani! — feiál tották feléje a legitimisták. — Figyelmeztetem a bizottsági tag urat, hogy tar­tózkodjék ilyen sértő kijelentésektől, mert kényte­len leszek rendreutasítani, — mondta a polgár­mester. Szűcs ezután folytatja beszédét, de a legitimis­ták állandó közbeszólásokkal zavarják. — Kérem az urakat — csenget a kiabálók felé a polgármester —, hogy gyűrjék le magukban indu­lataikat. Ha már vannak, akik mindenáron zavart akarnak kelteni, a közgyűlés némasággal hiúsítsa meg ezt a szándékot. Szűcs Imre ezután arról beszél, hogy a város­háza közgyűlési termében legutóbb olyan szemér­metlen vádak hangzottak el, amelyek kétségbevon­ják az antilegitimisták hazaszeretetét. A polgármester ismét figyelmezteti a szónokot. — A legitimista gyűlés szónokai — folytatja Szűcs — megállapították, hogy ellenségei a hazának mindazok, akik nem küzdenek a Habsburg-restau­rációért. — Kossuth Lajos is az voltT — kérdi valaki a kisgazdák padsoraiból. Szűcs Imre: A legitimisták gyűlésén meghamisi. tották a történelmet, izgattak a fennálló törvények ellen, ilyen célokra pedig a város hatósága nem engedheti át a városháza közgyűlési termét, külö­nösen akkor nem, amikor nyilvánvaló, hogy a város lakosságának kilencven százaléka Kossuth politikájának a hive. Szeged népe nem felejti el, hogy a Habsburgok bebörtönözték, kivégeztették, száműzték a nemzet legjobbjait. Azzal fejezi be fel­szólalását, hogy a demokratikusan gondolkozó szegedi polgárságnak tiltakoznia kell minden Habs. HAVI RÉSZLET p 24.50 burg-propaganda ellen. A polgármester el sem rendeli a szavazást, csak ugy állapítja meg, hogy a többség napirendre tér az indítvány fölött. Háromnegyed hatkor került sor a póttárgyakra, amelyeket délben készített elő a kisgyűlés. A szlkvlzadó szabályrendelet jóváhagyására vonatkozó belügyminiszteri rende­letet Rark Lipót tanácsnok ismertette azzal, hogy a kétdecis szóda adója félfillér, a félliteres egy fil­lér, az egyliteres másfélfillér, a kétliteres pedig két fillér legyen. A szabályrendelet tebruár 15-én lép éleibe. Dr. Detfre János indítványozza, hogy a közgyű­lés fogadja el a javadalmi bizottság egyhangúlag hozott javaslatát, amely szerint a szóda adója lite­renkint egy fillér legyen. Ha ezt a javaslatot nem fogadná el a közgyűlés, akkor mondja ki, hogy a szikvizgyárak vízfogyasztása alapján veti ki a szik« vizadót. A többség az előadói javaslatot fogadta el. A polgármester bejelenti ezután, hogy a kővet­kező pont, a színigazgatói állás esetleges betőlté. sére vonatkozó előterjesztés tárgytalanná vált, ezért leveszi a napirendről. — Elég kár! — mondja Wimmer Fülöp. Ezután került sor az Interpellációkra. Lájer Dezső interpellációjában azt kérdi, hogy miért nem kapja meg a város a kormány áltat megígért 500.009 pengő közmunkasegélyt. A polgármester bejelenti, hogy a város előleget kapott az államsegélyre és meg fogja kapni az egész összeget. A munkanélküliség Lájer Dezső: Amikor a szociáldemokraták meg­jelentek a közgyűlésen, nem találtak barátságos fogadtatásra. Ma pedig, itt a közgyűlésen, mert azonosították magukat a munkanélküliekkel, való­01<l< azio: Lusztig Imre harisnya- és kötöttáru üzletében Széchenyi tér 2. sz. 140

Next

/
Thumbnails
Contents