Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-04 / 274. szám

AGYARO SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca *íe. L em Tehetőn: 23-33.^Kiadóhivatal, kniottJnkOnyvtAr Os Tegylroda - Aradi ucea S. Telefon; 13-06. - Nyomda • 1,0w Llpól ucca 1<>. Telefon ? 2A-34. TOvlratl és levélcím: DélmaqyarortzAg Szeged. Csütörtök, 1930 december 4 Ara 16 fillér U VI. évfolyam, 2.7% szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2O vidéken és Budapesten 3-80, ktlIfOldUn 0--40 pengO. — Egyes szOm Ora hétköznap ÍO, vasár- és Ünnepnap 24 IIII. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik toétfO kivételével naponta reggr] Hol a szegedi egységes párt ? Nem akarunk a közigazgatási bizottság választásának közjogi, vagy közigazgatási vonatkozásaival ezuttal foglalkozni, bár, ha szükség lesz rá, nem fogjuk elhallgatni aggodalmainkat, melyek a történteket az alkotmányosság elvével s a törvényesség álláspontjával összeegyeztetni nem mindenben tudják. Most azonban, mint a szegedi politika és közélet egyik jelenségével kívánunk foglalkozni a legutóbbi választás tanulságával. Mi az -gynevezett Nagy-Szeged pártnak nem voltunk és nem vagyunk hivei. Ezzel az alakulattal, mint hosszabb időre szóló pártalakulássál nem is számoltunk sohasem. Az a koncepció azonban, mely ebben a pártalakulásban testet öltött, de amelyik abban megvalósulni nem tudott, nem elitélendő és nem ellenszenves szándékot kivánt szolgálni. A Nagy-Szeged párt lehetne a város közéletében az a középpárt s a centrum szerepét tölthetné be a jobbés baloldali pártok között. A Nagy-Szeged párt lehetne az előítéletek nélküli elfogulatlanság kiegyenlítő pártja s mint ezt a szerepet betöltő, hivatást teljesíthetne ebben a városban, ha a Nagy-Szeged párt megalakulása első pillanatától kezdve nem lett volna a szélsőségesek kezében s ha a Nagy-Szeged párt mérsékelt, megfontolt, közéleti iskolázottsággal szereplő tagjai nem volnának kénytelenek tűrni a szélsőségesek s a kortesvezérek diktatúráját. A Nagy-Szeged párt csak keret, aminek mindig hiányzott az alapja: az elveknek és meggyőződéseknek összehangoltsága. Hogy ezt a pártkeretet, mely a közigazgatási választások viharát nem élte tul, a politikai aktivitás tartalommal megtölteni nem tudta, annak első oka az, hogy Szegeden nincs egységes párt. Ezt mi, akik ¡baloldaliak vagyunk, akik más meggyőződést vállunk és más világnézetet képviselünk, nem panaszként mondanánk akkor, ha nem kellene azt látni, hogy a szegedi egységes párt helyét a szélsőséges országos politika helyi exponensei és helyi kortestalentumok foglalják el s annyira jobbfelé tolják el a szegedi politikát, hogy az egységespárti politika konzervatív, tiszteletreméltó támogatói maguk sem tudnak eligazodni az igv keletkezett zűrzavarban. A szegedi közélet vizsgálói nem nagy nehézséggel jöhetnek ennek a rejtélyes jelenségnek nyitjára. A szegedi centrum, a Nagy-Szeged párt legfőbb funkcionáriusainak, de többet mondunk, a szegedi egységes párt egész vezérkarának passzivitása kell ahoz, hogy a kormánytámogatásnak s a helyi igazgatás mai vezetői támogatásának tekintélyét, az ügyek intézéséhez való közelségét, meghallgattatásuk alkalmainak presztízsét egyes frakciók vezetői a maguk s környezetük számára fruktifikálják s ennek a pozíciónak másokat megillető előnyeit a maguk számára arassák le. Minél passzivebb, meddőbb, az aktivitástól minél irtózóbb a szegedi egységes párt, annál hangosabbak, annál követelőzőbbek, annál inkább diktátori hajlandóságuak az egységes:párt tekintélyének nevető örökösei. A szegedi egységes párt az a Kronosz, akit felfalnak saját gyermekei. Már pedig ezeknek a gyermekeknek annál több étvágyuk van a szülőjük elfogyasztására, mert ezt a harci készséget s a maguk követelése érvényesítési módjának nem is mindig artisztikus módszerét magukkal hozták az őket ringató anyaméhből. Jól emlékszünk arra, hogy a mult évi községi választások jelöléseinél milyen másodrangú szerep jutott már az egységes pártnak s mennyire a jobboldali frakciók vitték a szót s diktálták az elhatározást a tárgyalásokon. Jól emlékszünk arra is, hogy a kisgyűlés megalakításának mik voltak az előzményei s hogy a kormánypolitika szegedi hivatali képviselője mennyire korlátozott keretek között érvényesíthette akaratát. Nem tanulságnélküli jelenség volt például az sem, hogy a Nagy-Szeged párt szónokai az emlékezetes díszközgyűlésen nem a párt tekintélyei és méltóságai sorából, hanem a szélsőségesek frakciójából kerültek ki. Ezek a frakciók igyekeznek minden alkalommal keresztezni a Nagy-Szeged pártnak, de az egységes párt hivatalos vezetőségének akaratát is, de amikor díszhez, vagy kitüntetéshez, szerephez, vagy — bizottsági tagsághoz juthatnak, akkor vállalják a párttagságot s igérik a párthüséget. Szinte beláthatatlan, hogy a közéleti iskolázottságnak ilyen hiányossága, hosszú évek passzivitása s az éveken keresztül megtűrt fenegyerekeskedések után milyen zűrzavaros állapotok lesznek itt a jövő évi választási harcban. A város vezetői nevelték nagyra azokat, akik ma szembeszállnak velük s akiknek kívánságait ma már figyelmen kívül hagyni nem merik. Mi baloldaliak, mi ellenzékiek vegyes érzelemmel fogadjuk ezeket a jelenségeket. Mint az országos politika tényezőinek csak kedvünk telhetik benne, de mint szegedi polgárok szomorúsággal látjuk azt a dezoláltságot, a kis embereknek azt a mesterséges nagyranövelését, ami előbb-utóbb 1 fel fogja borítani ennek a városnak ré| gen megőrzött békességét. Négynapi tárgyalás után Ender megalakította az ui osztrák kormányt A közbiztonsági szervek felflgyeleíe továbbra fs Scbober kezében marad (Budapesti tudósilónk telefon frlentése.) Bécsből jelentik: Ender voralbergi tartományi főnöknek négy napig tartó tárgyalások után sikerült az uj kormány megalakítása. Kedden este ugy látszott, hogy végleg megakadnak a tárgyalások és Ender vissza akarta adni megbízatását az elnöknek. Szerdán Miklas elnök közbelépésére azonban kedvezőbb légkör alakult ki, miután a Schober-blokk elejtette azt a követelést, hogy a rendőri ügyeket ki kell venni a belügyi tárca köréből és Schober hatáskörébe kell utalni. Ender azt a megoldást találta ki, hogy az ország közbiztonsági szervezeteinek élére a belügyminisztériumban a Schober-blokk egyik emberét állítja, tehát a közbiztonság felügyelete továbbra is Schobcr kezében marad. Az is hozzájárult Schober engedékenységéhez, hogy a belügyminiszteri tárcát Winkter doktorral, a Schober-blokk egyik vezérével töltik be. Szerdán este már csak a Nemzeti | tanács elnöki székének betöltése kérdésében voltak nehézségek. Ezt a problémát a pártvezérek csütörtöki értekezletén oldják meg. A Schober-blokk engedve a keresztényszociálisok kívánságának. Ramekre szavaz, amivel ugyan elkedvetlenítik a szociáldemokratákat, de azt remélik, hogy a szociáldemokraták nem csinálnak kabinetkérdést az ügyből, miután teljesült az a kívánságuk, hogy a Heimatblokk nem vesz részt a kormányban. Az uj kormányt 85 tagu pártkoallció támogatja szemben a 72 tagu szociáldemokrata párttal és a Heimwehr 8 tagu csoportjával. A kabinet egyébként a következő: Miniszterelnök dr. Ender, Schober helyettes kancellár és külügyminiszter, Winkler belügyminiszter, pénzügyminiszter Juch, igazságügyminiszter Schürff (nagynémet), földmivelcsügyi miniszter Thaler, közoktatásügyi miniszter Czermak, hadügyminiszter Vaugoin. Ujabb viharok a parlamentben a fővárosi választások miatt Rassay leleplezése a szavazóigazolványok kézbesítéséről — Megkezdték az »adópóllékolás« vitáját Budapest, december 3. A képviselőház mai ülésén napirend előtt Scitovszky Béla belügyminiszter benyújtotta a választójogi törvény egges szakaszainak módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezután az energiajavaslatot részleteiben is letárgyalták. A takarékossági törvényjavaslat tárgyalása következett. A javaslatot Temesváry Imre előadó ismertette. Kéthly Anna, a kisebbségi vélemény előadója, ismertette a szociáldemokraták álláspontját. Élesen bírálta a kormány pénzügyi politikáját, a kiadások javarészét nem szociális intézmények létesitésére, hanem főleg rendészeti célokra fordították. A javaslat csak hirdeti a takrékosságot, de azt nem valósítja meg. Farkas Elemér részletesen foglalkozott az országra nehezedő súlyos gazdasági problémákkal és azt mondta, hogy a kormányt nem lehet vádolni a mai helyzetért. Szerinte a baj oka sokkal mélyebben van. Európában túlhajtották a militarizmust, a szomszéd nemzetek egymást el akarják pusztítani a földről, önző nyerészkedés lett úrrá a gazdasági életben és a kapitalizmus kinövéseinek kell tulaj-