Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-04 / 274. szám

AGYARO SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca *íe. L em Tehetőn: 23-33.^Kiadóhivatal, kniottJnkOnyvtAr Os Tegylroda - Aradi ucea S. Telefon; 13-06. - Nyomda • 1,0w Llpól ucca 1<>. Telefon ? 2A-34. TOvlratl és levélcím: DélmaqyarortzAg Szeged. Csütörtök, 1930 december 4 Ara 16 fillér U VI. évfolyam, 2.7% szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2O vidéken és Budapesten 3-80, ktlIfOldUn 0--40 pengO. — Egyes szOm Ora hétköz­nap ÍO, vasár- és Ünnepnap 24 IIII. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik toétfO kivételével naponta reggr] Hol a szegedi egységes párt ? Nem akarunk a közigazgatási bizott­ság választásának közjogi, vagy közigazga­tási vonatkozásaival ezuttal foglalkozni, bár, ha szükség lesz rá, nem fogjuk el­hallgatni aggodalmainkat, melyek a tör­ténteket az alkotmányosság elvével s a tör­vényesség álláspontjával összeegyeztetni nem mindenben tudják. Most azonban, mint a szegedi politika és közélet egyik jelenségével kívánunk foglalkozni a leg­utóbbi választás tanulságával. Mi az -gynevezett Nagy-Szeged pártnak nem voltunk és nem vagyunk hivei. Ezzel az alakulattal, mint hosszabb időre szóló pártalakulássál nem is számoltunk soha­sem. Az a koncepció azonban, mely ebben a pártalakulásban testet öltött, de ame­lyik abban megvalósulni nem tudott, nem elitélendő és nem ellenszenves szándékot kivánt szolgálni. A Nagy-Szeged párt le­hetne a város közéletében az a középpárt s a centrum szerepét tölthetné be a jobb­és baloldali pártok között. A Nagy-Szeged párt lehetne az előítéletek nélküli elfogu­latlanság kiegyenlítő pártja s mint ezt a szerepet betöltő, hivatást teljesíthetne eb­ben a városban, ha a Nagy-Szeged párt megalakulása első pillanatától kezdve nem lett volna a szélsőségesek kezében s ha a Nagy-Szeged párt mérsékelt, megfontolt, közéleti iskolázottsággal szereplő tagjai nem volnának kénytelenek tűrni a szélső­ségesek s a kortesvezérek diktatúráját. A Nagy-Szeged párt csak keret, aminek mindig hiányzott az alapja: az elveknek és meggyőződéseknek összehangoltsága. Hogy ezt a pártkeretet, mely a közigaz­gatási választások viharát nem élte tul, a politikai aktivitás tartalommal megtölteni nem tudta, annak első oka az, hogy Sze­geden nincs egységes párt. Ezt mi, akik ¡baloldaliak vagyunk, akik más meggyőző­dést vállunk és más világnézetet képvise­lünk, nem panaszként mondanánk akkor, ha nem kellene azt látni, hogy a szegedi egységes párt helyét a szélsőséges orszá­gos politika helyi exponensei és helyi kortestalentumok foglalják el s annyira jobbfelé tolják el a szegedi politikát, hogy az egységespárti politika konzerva­tív, tiszteletreméltó támogatói maguk sem tudnak eligazodni az igv keletkezett zűr­zavarban. A szegedi közélet vizsgálói nem nagy nehézséggel jöhetnek ennek a rejtélyes jelenségnek nyitjára. A szegedi centrum, a Nagy-Szeged párt legfőbb funkcionáriu­sainak, de többet mondunk, a szegedi egységes párt egész vezérkarának passzi­vitása kell ahoz, hogy a kormánytámoga­tásnak s a helyi igazgatás mai vezetői tá­mogatásának tekintélyét, az ügyek intézé­séhez való közelségét, meghallgattatásuk alkalmainak presztízsét egyes frakciók vezetői a maguk s környezetük számára fruktifikálják s ennek a pozíciónak má­sokat megillető előnyeit a maguk szá­mára arassák le. Minél passzivebb, med­dőbb, az aktivitástól minél irtózóbb a szegedi egységes párt, annál hangosab­bak, annál követelőzőbbek, annál inkább diktátori hajlandóságuak az egységes:párt tekintélyének nevető örökösei. A szegedi egységes párt az a Kronosz, akit felfalnak saját gyermekei. Már pedig ezeknek a gyermekeknek annál több ét­vágyuk van a szülőjük elfogyasztására, mert ezt a harci készséget s a maguk követelése érvényesítési módjának nem is mindig artisztikus módszerét magukkal hozták az őket ringató anyaméhből. Jól emlékszünk arra, hogy a mult évi községi választások jelöléseinél milyen másodran­gú szerep jutott már az egységes pártnak s mennyire a jobboldali frakciók vitték a szót s diktálták az elhatározást a tár­gyalásokon. Jól emlékszünk arra is, hogy a kisgyűlés megalakításának mik voltak az előzményei s hogy a kormánypolitika szegedi hivatali képviselője mennyire kor­látozott keretek között érvényesíthette akaratát. Nem tanulságnélküli jelenség volt például az sem, hogy a Nagy-Szeged párt szónokai az emlékezetes díszközgyű­lésen nem a párt tekintélyei és méltóságai sorából, hanem a szélsőségesek frakció­jából kerültek ki. Ezek a frakciók igye­keznek minden alkalommal keresztezni a Nagy-Szeged pártnak, de az egységes párt hivatalos vezetőségének akaratát is, de amikor díszhez, vagy kitüntetéshez, szerephez, vagy — bizottsági tagsághoz juthatnak, akkor vállalják a párttagságot s igérik a párthüséget. Szinte beláthatatlan, hogy a közéleti is­kolázottságnak ilyen hiányossága, hosszú évek passzivitása s az éveken keresztül megtűrt fenegyerekeskedések után milyen zűrzavaros állapotok lesznek itt a jövő évi választási harcban. A város vezetői nevelték nagyra azokat, akik ma szembe­szállnak velük s akiknek kívánságait ma már figyelmen kívül hagyni nem merik. Mi baloldaliak, mi ellenzékiek vegyes ér­zelemmel fogadjuk ezeket a jelenségeket. Mint az országos politika tényezőinek csak kedvünk telhetik benne, de mint szegedi polgárok szomorúsággal látjuk azt a de­zoláltságot, a kis embereknek azt a mes­terséges nagyranövelését, ami előbb-utóbb 1 fel fogja borítani ennek a városnak ré­| gen megőrzött békességét. Négynapi tárgyalás után Ender megalakította az ui osztrák kormányt A közbiztonsági szervek felflgyeleíe továbbra fs Scbober kezében marad (Budapesti tudósilónk telefon frlentése.) Bécsből jelentik: Ender voralbergi tartományi főnöknek négy napig tartó tárgyalások után sikerült az uj kormány megalakítása. Kedden este ugy látszott, hogy végleg megakadnak a tárgyalások és Ender vissza akarta adni meg­bízatását az elnöknek. Szerdán Miklas elnök közbelépésére azonban kedvezőbb légkör ala­kult ki, miután a Schober-blokk elejtette azt a követelést, hogy a rendőri ügyeket ki kell venni a belügyi tárca köréből és Schober ha­táskörébe kell utalni. Ender azt a megoldást találta ki, hogy az ország közbiztonsági szer­vezeteinek élére a belügyminisztériumban a Schober-blokk egyik emberét állítja, tehát a közbiztonság felügyelete továbbra is Schobcr kezében marad. Az is hozzájárult Schober engedékenységé­hez, hogy a belügyminiszteri tárcát Winkter doktorral, a Schober-blokk egyik vezérével töltik be. Szerdán este már csak a Nemzeti | tanács elnöki székének betöltése kérdésében voltak nehézségek. Ezt a problémát a párt­vezérek csütörtöki értekezletén oldják meg. A Schober-blokk engedve a keresztényszociá­lisok kívánságának. Ramekre szavaz, amivel ugyan elkedvetlenítik a szociáldemokratákat, de azt remélik, hogy a szociáldemokraták nem csinálnak kabinetkérdést az ügyből, mi­után teljesült az a kívánságuk, hogy a Heimat­blokk nem vesz részt a kormányban. Az uj kormányt 85 tagu pártkoallció támo­gatja szemben a 72 tagu szociáldemokrata párttal és a Heimwehr 8 tagu csoportjával. A kabinet egyébként a következő: Miniszter­elnök dr. Ender, Schober helyettes kancellár és külügyminiszter, Winkler belügyminiszter, pénzügyminiszter Juch, igazságügyminiszter Schürff (nagynémet), földmivelcsügyi minisz­ter Thaler, közoktatásügyi miniszter Czermak, hadügyminiszter Vaugoin. Ujabb viharok a parlamentben a fővárosi választások miatt Rassay leleplezése a szavazóigazolványok kézbesítéséről — Megkezdték az »adó­póllékolás« vitáját Budapest, december 3. A képviselőház mai ülé­sén napirend előtt Scitovszky Béla belügyminiszter benyújtotta a választójogi törvény egges szaka­szainak módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez­után az energiajavaslatot részleteiben is letár­gyalták. A takarékossági törvényjavaslat tárgyalása követ­kezett. A javaslatot Temesváry Imre előadó ismer­tette. Kéthly Anna, a kisebbségi vélemény előadója, ismertette a szociáldemokraták álláspontját. Éle­sen bírálta a kormány pénzügyi politikáját, a ki­adások javarészét nem szociális intézmények léte­sitésére, hanem főleg rendészeti célokra fordí­tották. A javaslat csak hirdeti a takrékosságot, de azt nem valósítja meg. Farkas Elemér részletesen foglalkozott az or­szágra nehezedő súlyos gazdasági problémákkal és azt mondta, hogy a kormányt nem lehet vádolni a mai helyzetért. Szerinte a baj oka sokkal mélyeb­ben van. Európában túlhajtották a militarizmust, a szomszéd nemzetek egymást el akarják pusztítani a földről, önző nyerészkedés lett úrrá a gazdasági életben és a kapitalizmus kinövéseinek kell tulaj-

Next

/
Thumbnails
Contents