Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-20 / 287. szám

1930 december 20. DÉLMAGYARORSZAG 9 Nagy Kevés pénzébe kerül és örömet okoz szeretettelnek ha karácsonyi ajándékát cikkeimből választja: 3 pár ¥iskosa selyemharisnya karácsonyi dobozban. . 5*90 6 drb Férfi zsebkendő ajurral, egész finom, karácsonyi dobozban 8*80 12 drb Férfi zsebkendő finom, gyönyörű minták .... 8*80 I. Atlaszcsikos selyemnadrág nehéz minőség, hibátlan . 1*98 Selyir^zett bolyhos női nadrág 3a18 Női № bélelt keztyü pécsi gyártmány 7"60 Nyakkendők íeszáiiitott egységárban 4"-, 3'-, 2'-,1,50J -'90 Boros Mik§a Csak Széchenyltérl5. Csak m^mamammm W Fióküzletem nincs. "M Nézze meg szenzációs kirakatom s csoda olcsó áraim! agyar unialurok at Irl Jarno József mosollyá szelídült: a kollégium minden­Miskán kívül senki kétségbeesett hang zúgott fel tizfelől lejjebb vetik 'A' kacagás elismerő Somogyi né asszonynak, ható szakácsnéjának a se mert odamondogatni. A vidám hangulatot szelte derékba: — De ha kicsapják.., — Nem csapják ki! Is a tiltakozás, — legfeljebb megint a sorban... A szenvedélyes vitatkozás ismét kiujult, alig akadt valaki a kollégiumban, aki ezen az estén lehunyta volna a szemét a pirkadás előtt. • Az esti ima után, amikor már elmentek a professzorok s a diáksereg is oszladozni kez­dett, hirtelen felugrott egy sovány, lázasszamü fiatalember és felkiáltott: — Uraim! Maradjanak még egy kicsinyég, néhány szavam lenne... Csodálkozó szemek meredtek a beszélő felé: néhány nap óta egyébről se beszéltek a kollé­giumban, csak róla, de vele alig beszélt valaki, visszahúzódott ő mindenkitől, — s most be­szélni akar... Valaki meglepetten suttogta: — Világi ruha van rajta, levetette a tógát... Kis csoportok keletkeztek a teremben, az általános morajból csak egy-egy szó csapott ki: — Kicsapják! — Nem csapják kit Hangosan szárnyaló szó töltötte be a ter­met: — Uraim! Bucsuzásomat sokan talán ugy fogják nézni... Minden zaj elcsendesedett. Soha profesz­szort ilyen csendben nem hallgattak a deb­receni diákok, talán még Szilágyi Gábor ura­mat se, aki pedig olyan karakán legény volt, hogy egyszer nyilvánosan, az iskola udvarán megpálcáztatott egy mágnásfiókát is. a gróf Wartenslebent... Csokonai Vitéz Mihály beszélt: — Alacsony lélek sohasem volt bennem s szemeten csavargó igyekezetek nem mozgat­ták cselekedeteimet. A gonosz szívű, vagy os­toba lelkű emberkék magasztalását sohasem kívántam: ott álltam és mentem, ahol jónak láttam. Néha hibáztam, megvallom, de aki nem hibázik, az: angyal, — aki a hibáját bé nem ismeri: gazember. Hibáztam, de erkölcsi vétek nem undorította az én lelkemet ...Aztán szenvedelmesebb lett a hang: nem a kicsapás elől bújni akaró diák védekezése volt ez, de az ifjúság lázadása a prédikátor tanárok, a météres falakkal elzárt kollégium, a gondolatok guzsbakötöttsége és a test bebör­tönözte tése ellen. Nem védelem, de vád volt a szavakban, melyeket lelkesen ivott magába félezer diák. — Titeket hivlak tanúnak most, mikor már tanura nincs szükség, — de nem a profesz­szorok, hanem tulajdon szivetek elé. Arra hivlak tanúnak benneteket, hogy voltam-e valaha rossz lelki esméretü oskolai gazember, voltam-e, ha sokat immel-ámmal tanultam is abból, amit itt tanulni kellett, korhel, idő­vesztegő, léha? Erről tegyetek tanúbizonysá­got a sziveitekben, ne mások előtt, ti, akik­nek én se ártani, se használni nem tudok.:.« • A hosszú tölgyfa asztal körül mind ott ültek a tiszteletes urak. A tanácskozás már befeje­ződött, megvolt már az Ítélet is; csak szavakba kellett foglalni. ,.. A diák pedig, aki felett az ítélet esett, már meghozta az ítéletet maga is önmaga felett: becsapta maga mögött a kollégium hatalmas tölgyfakapuját, mielőtt az iskolai szék ítélete kitessékelhette volna rajta és már útban is volt Patak felé... A' rektor monotan hangon ismételte el a már letárgyalt vádpontokat, visszatért a régi bűnökre, a gunyversekre és az illetlen szava­latokra, hogy aztán annál hatásosabban em­legethesse a pénzt, amit Csokonai a halasi egyháztól vett fel a kollégium részére g melyet Pesten elmulatván, csak hetek multán téritett vissza. Aztán hirtelen dörögni kez­dett a rektor szava: most a beszédről szólott, melyet az egykori praeoeptor mondott a diá­kok elölt mielőtt eltávozott volna a százados falak közül. — A magáról való hiü ábrándozásokba és a méltatlan panaszokba belevegyitette a tudo­mányok és a tőrvények szemérmetlen őcsár­lását. Mindezeket olyan hangokkal és moz­gásokkal mondotta el és pedig magyarul, melyek inkább illettek volna valamely szem­telen színészhez l Valaki nem bírta lefojtani magában a fel­háborodást: — Magyarul! Megcsúfolása a rhetorfkának! ...A diákok seregében senki se csodálko­zott, amikor kihirdették előttük az Ítéletet, mely tudtul adta, hogy Csokonai Vitéz Mihály őrök időkre kicsapatott a kollégiumból ési ugyanigy kicsapatnak majd mindazon bará­tai, akik a jövőben vele társalkodni, valamint az ajtónálló diákok, akik őt a kapun bé­bocsájtani merészelnék... « - ' (Folyt kőv.y ídou cukrász Gróf Apponyl Albert (Iskola) üzletét ufjáalalcltotta és készítményeiből uccalS nagy karácsonyi vásári rendezi Ax árak a mult évlek&ex Képest 200l0-teal olcsóbbal* ! Meprenáelések ax Ünnepekre leqmérsékeltebb árak mellett készülnek. Legszebb karácsonyi aiándék egy valódi perzsaszőnyeg mélyen leszállított áron, óriási -választékban Dömén Mihály és Fia szőnyegáruházában, Kárász ucca ÍZ. sz. alatt. Fizetési könnyítések, tw Alapítási év 1837. Legszebb karácsonyi és újévi ajándék! PHILIPS STANDARD TELEFUNKEN Amerihai írógépek, gramofon es lemezeh, Csepel varrógépek ts kerékpárok talányosan beszerezhetők 6,12,15 havi részletre. Kelemen Márton Kelemen u. 11. (Főposta meiíett.) Díjtalan bemutatás. egujabb ujevi ajanaeKi RÁDIÓK. 159

Next

/
Thumbnails
Contents