Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-19 / 286. szám

Í930 december "ÍSC 3 Alkolniányfogsérelmeí jelent a kereseti adópóilékról szóló adóhivatali hirdetmény Az adóhivatal póíhirdeíménnyel magyarázza meg a „tévedési" (A Délmagyarország munkatársától.) Az egész városban kinos feltűnést kellett az a hirdetmény, amelyet a városi adóhivatal tett közzé a szerdai lapokban az alkalmazottak külön adójáról. Ebben a hirdetményben az adóhivatal valamilyen ujabb keletű miniszteri rendeletre való hivatkozással arról érlesiti az adózókai, hogy »azok az adózók, akik az alkalmazottak kereseti adója alá tartoznak, 1931. évi január hó elsején, vagy azután esedékessé váló illetményeik után az állami háztartás egyensúlyának biztosítása érdekében külön adót kötelesek fizetni«, ezért felhívja az adóhivatal a munkaadókat, hogy január elsejétől vonják le alkalmazottaiktól ezt a külön adót és azt fizessék be a város főpénztárába. 'Az adóhivatal rendelkezése azért keltett az egész városban kinos feltűnést, mert hiszen a közönség ugy tudta, sőt tudja ma is, hogy a kormánynak az alkalmazottak külön adójára vonatkozó törvényjavaslata még — nem is törvény, azt akkor, amikor a hirdetmény megjelent, meg le sem tárgyalta a parlament, a kormánypárti többség a javaslatot csak másnap fogadta el. Törvény, végrehajtható törvény csak akkor válhat belőle, ha letárgyalja és elfogadja a felsőház, jóváhagyja a kormányzó és szabályszerűen ki is hirdetik. A városi adóhivatal nagy buzgalma miatt — mint azt a Délmagyarország közölte — dr. Landesberg Jenő törvényhatósági bizottsági tag interpellációt is nyújtott be. A Délmagyarország munkatársa csütörtökön Idr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez fordult felvilágosításért ebben az ügyben. A polÍ

jármester elmondotta, hogy már Wimmer Füöp is érdeklődött a különös hirdetmény iránt, amelynek keletkezéséről egyelőre nem tud Bemmit Ezért azonnal felhívta telefonon dr. Hammer Fidélt, a városi adóhivatal helyettes vezetőjét és tőle kért magyarázatot Hammer Fidél a belügyminiszter most kiadott rendeleiére hivatkozott. Ez a rendelet a napokban érkezett meg, amikor a parlament még be sem fejezte a törvényjavaslat tárgyalását. A miniszter ebben a rendeletében arra utasította a közadókat kezelő adóhivatalt, hogy tegye meg a s^^éges intézkedéseket az uj adónem behajtására. Az adóhivatal ezért adta ki a hirdetményt. A polgármester az adóhivataltól kapott magyarázat után a kővetkezőket mondotta: — Az adóhivatal eljárását magam is helytelenítem. Alkotmányunknak két, elvi szempontból igen fontos pillére van. Az egyik arra ad jogot a polgárságnak, hogy a meg nem szavazott adók fizetését megtagadja, a másik pedig arra, hogy a meg nem szavazott ujoncolá állítását tagadja meg. A hirdetmény kiadásáról előzetesen nem tudtam, az hozzájárulásom nélkül jelent meg. Végeredményben kára nem származik belőle a polgárságnak, mer( hiszen a törvényjavaslatot bizonyára törvényerőre emeli a törvényhozás, de azért elvi okoli miatt még sem helyeselhető az adóhioala! eljárása, akkor sem, ha erre a belügymi; tértől rendeleti utasítást kapott. A hiba k >rrigálása érdekében ugy intézkedtem, hogy :ia adóhivatal tegyen most közzé egy póthirdetményt, abban értesítse a polgárságot, hogy a szerdai lapokban megjelent hirdetménynek! csak előzetes tájékoztatás volt a célja és a közölt rendelkezések csak akkor hajtandók végre, ha január elsejéig a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatból hatályos törvény lesz. A Közélelmezési Rt. ügyében évek óta vizsgálatot sürget a szegedi kereskedelmi és iparkamara Fábián Béla leleplezéseinek szegedi vonathozásai egy kétnevü részvénytársaság ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kereskedők köréből nyert értesülésünk szerint azoknak a nagy port felvert leleplezéseknek, amelyeket Fábián Béla terjesztett elő a képviselőházban a népjóléti minisztérium egyes tisztviselői ügyében, szegedi vonatkozásai is vannak. Egyes szegedi kereskedők ugyanis már 1927-ben szóvátették a kereskedelmi és iparkamaránál, hogy a t Magyar K'rálgi Népjóléti Minisztérium Kórházélelmezési Üzeme« cimü vállalat a legnagyobb mértékben illegális versenyt támaszt a kereskedelemnek, amennyiben ez az alakulás üzleteit közüzemi minőségére való hivatkozással illetékmentes nyugtákkal bongolilja le, ami részére két és félszázalék megtakarítást jelent. Az élelmiszerek szállításánál, ahol a kereskedő mindössze egy-két százalék haszonnal dolgozik, ez a két és félszázalék akkora megtakarítást, illetve előnyt jelent, hogy ezzel a versenyt felvenni nem lehet »A Magyar Királyi Népjóléti Minisztérium Kórházélelmezési Üzeme« a forradalmak utáni Időkben alakult meg. Az üzem, egy 1922-ben kelt miniszteri rendelet alapján nyugta- és bélyegmentességi kedvezményt élvezett, mint a népjóléti minisztérium hivatalos üzeme. 1924-ben azután az üzem részvénytársasággá alakult át és így működött tovább, sőt működik a mai napig is, mint »Közélelmezési Rt.« A részvénytársaság igazgatóEgymillió pengő filgaőkölcsönt vesz fel a város a költségvetési hiányok kiegyenlítésére (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Somogyi Szilveszter polgármester már régebben felszólitotta a nagyobb pénzintézeteket, hogy tegyenek ajánlatot a városnak körülbelül egymilliópengős függőkölcsön folyósítására. A felszólított pénzintézetek azonban nem najgvon kaptak ezen a tőkekihelyezési alkalmon így a város a kitűzött határidőig bizony egyetlen ajánlatot sem kapott. Ennek a fiaskónak természetesen nem a város hitelképességében van az oka, mert hiszen nyilvánvaló, hogy Szeged város vagyona teljes garanciát jelentene sokkal nagyobb kölcsönre is, hanem pz általános pénztelenségben és a gazdasági depresszióban. Mivel azonban a városnak igen liagy és sürgős szüksége lenne erre az egymillió pengőre, a polgármester protektort keresett a nagyobb pénzintézetekhez és ezt a protektort megtalálta Klcbelsberg Kunó kultuszminiszter személyében. A kultuszminiszter csütörtökön délelőtt telefonon értesítette a polgármestert, hogy közbejárása a Magyar Altalános Hitelbanknál veíetetl eredményre. A Hitelbank hajlandó egymilliópengős függőkölcsönt folyósítani Szeged számára egy esztendőre, egy és negyedszázalékkal magasabb kamatért a Nemzeti Bank mindenkori kamatánál és külön egy százalék jutalékért. Mivel jelenleg a Nemzeti Bank hivatalos kamatlába őt és félszásalék', Szeged a pénzt hét és háromnegyed százalékkal kaphatja meg. Feltélele még a Hitelbanknak az is, hogy a város hozzon szabályszerű közgyűlési határozatot a kölcsön felvételére és azt legkésőbb január végéig hagyassa jóvá a pénzügyminiszterrel, mert ezen az időn tul ugyanezekkel a fellételekkel már »nem áll szóba*. A polgármester "érdeklődésünkre elmondotta, hogy a dolog sürgősségére való tekintettel rövid időn belül rendkívüli közgyűlést hivat össze ebben az ügyben, a pénzügyi bizottságot szombat délre már össze is hívták. Az egymilliópengős kölcsönből kétszázezer pengő kell a fehértói halastó munkálataihoz, 176.000 pengői már el is költött a város a Mars-téri laktanya tatarozására, a többiből kivánják pótolni azt a hiányt, ami a földbérek redukciója és az adójövedelmek csökkenése következtében állt elő a költségvetésben. A Hitelbank ajánlatát eléc kedvezőnek tartia a polgármester. sága a következőkből áll: Dr. Fáy Aladár népjóléti államtitkár, elnök, dr. Schoftz Kornél államtitkár, alelnök, Mauthner István miniszteri osztálytanácsos, ügyvezető alelnök, jelenleg vezérigazgató, dr. Ernyei Pál h. államtitkár, dr. Barabás József miniszteri tanácsos és Katona József műszaki igazgató. A régi közélelmezési üzem megszűnt ugyan és rendes részvénytársaság lett belőle, de ami a bélyeg- és illetékmentességet illeti — maradt minden a régiben, élvezték tovább az 1922-es miniszteri rendelet előnyelt Maga a pénzügyminisztérium Is többszőr -átírt a minisztériumnak, hogy rójják le az illetékeket, de ebben az ügyben a másik fél részéről semmiféle lépés nem történt. 1929 október 28-án a pénzügyin misztérium ujabb átiratot intézett a Közélelmezési Rt-hoz 117.886. Vili. 17.—1929. szám alatt. Ebben az átiratban Is nyomatékosan fe'.szólitotta a részvénytársaságot az illetékek fizetésére. A pénzügyminiszter ebben az átiratban felhívta a népjóléti minisztert, hogy, Intézkedjék ebben az ügyben, annál is inkább, mert már 1925-ben !s felhívta erre a népjóléti minisztériumot' Végre ebben az évben már megkezdték az illetékek lerovását, de természetesen nem visszamenőlegesen 1924-től 1930-ig, tehát a hat esztendő alatt ez a rendszer többmillió pengőt jövedelmezett a részvénytársaságnak. Sőt a Kereskedők Lapja, amely ebben az évben irt cikket erről a kérdésről, 100 millióra teszi azt az összeget, amellyel a részvénytársaság ilyen módon megkárosította az államot A Kereskedők Lapja annakidején meg is irta, hogy az illetékesek tekintsék cikküket nyilt feljelentésnek. Ez a feljelentés bármilyen szenzációt keltett a közönség körében, az illetékeseket hidegen hagyta. Hogy milyen érdekesen és utolérhetetlenül dolgozik a részvénytársaság, annak jellemzésére elegendő néhány adat a részvénytársaság belső életéből. A Közélelmezési Rt. kimutatott alaptőkéje 100000 pengő. Aránylag ilyen csekély alaptőke mellett a részvénytársaság milliós vagyonnal bir. A 100.000 pengős alaptőke mellett a részvénytársaság az elmúlt esztendőben is kétszázötvenezer pengő tiszta nyereséget mutatott ki. Emellett közismert dolog, hivatalos akták vannak róla, hogy a Közélelmezési Rt a pályázatoknál áron alul ajuilji áru'át Kimutaiták az érdekellek, ho?y a részvénytársaság olcsóbban ad, mint ahogy ő vesz a gyárosoktól. Ilyen körülmények kőzött természetesnek látszik, hogy a Közélelmezési Rt. kamatmentes kölcsönnel dolgozik. De a Közélelmezési Rt emellett Budapesten állami házban székel, ahol házbért sem fizet Tudomásunk szerint a részvénytársaság Szegeden szállitója az összes klinikáknak, a helyőrségi kórháznak és a gyermekmenhelynek is. Ez ügyben kérdést intéztünk dr. Tonelli Sándorhoz, a kereskedelmi és iparkamara főtitkárához, aki a következőket mondotta: — Ami a népjóléti minisztérium kórházélelmezési üzeme körül történt, évek óta nyilt titok. Mi elsőizben 1927-ben irtunk let a népjóléti és