Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-13 / 281. szám

OeLM.UíYARORSZlC /UJU december 15. SZEGEDI GYEREKEK GALÉRIÁJA Szántó Elzi Fejős Arabella Kcllner-testvérek Börcsök Piriké Agglegény adói és vénlány adói követellek pénteken a képviselőházban Kállay Tibor energikus bírálata a kormány gazdasági politikájáról Budapest, december 12 A képviselőház pénteki illésén a takarékossági javaslathoz elsőnek báró Kray István szólt hozzá. Hangoztatta, hogy Csonkamagyarországon a legnagyobb takarékosságra van szükség. Kérte a pénzügyminisztert ne jöjjön ujabb terhekkel, mert a tisztviselőtársadalom a háboru kitörése óta sorozatos áldozatokat hozott. Helyesnek találná két uj adónem bevezetését. Még pedig az Igazságtalanul magas házbérjövedelmek megadóztatását és agglegény adót. Minden harminc évet túlhaladott nőtlen férfit meg kellene adóztatni. A tisztviselői jutalmazások és segélyezések rendszere helyett célszerűbbnek tartaná, ha a tisztviselők 12 havi fizetés helyett 13 havi fizetést kapnának. A képviselői tiszteletdijat nem tartja olyan magasnak, hogy azok leszállítására szükség volna. Kállay Tibor a hatéves személyzeti redukcióban annak bejelentését látja, hogy hosszú időre nemcsak az intézmények további fejlesztésében kíván a kormány szünetet, hanem lehetőleg vissza akarja csinálni mindazt, amivel az elmúlt hat esztendő alatt a teljesítő képesség határát tnh lépték. A személyzeti kiadások apasztása érdekében meg kell változtatni az eddigi rendszert, amely a magasabb állásokat csupán az előmenetel érdekében létesit, tekintet nélkül arra. hogy az állásra szükség van-e. Attól tart, hogy a kormányzat tevékenységének súlypontja a költségvetés helyett a kölcsönökbfíl való gazdálkodásra helyeződik át, pedig az eladósodásunk tempója elég nagymérvű. A földbirtokosok megsegítésére a boletta helyett helyesebb lett volna egy adómérséklés, amelyet az állami és községi háztartások kereteinek a csökkentése utján lehetett volna megoldani Az olcsóbbodásnak az adók leszállítása lenne az előleltétele Az ipari cikkek árának olcsóbbodása lerén sokat lehelne tenni az egyes áruk 'normalizálásával. A kormány költségvetését és gazdasági politikáját helgt'lennek tartja és ezért a javaslatot nem fogadja el. Me*kó Zoltán szerint Magyarországon a drágaságnak kél oka van. Az egyik a ház- és boltbérek' nrk tdöelölti és tutmagas százalékban végrehajtott valorizálása, a másik pedig a belföldi piac szervezetlensége. Keresztül kell vinni hogy a kartellekben képviselők ne vegyenek részt. Az árdrágítókkal nem lehet keztyüs kézzel bánni, ezen a téren erős ökölre van szükség. A mezőgazdaságon segíteni kell. mprt a főldmivestársadalom önhibáján kívül került mai súlyos helyzetébe. Re kellene vezetni' az agglegény adót és a vénIrányok adóiát. Kérte a borfogyasztási adó eltörlését. Farkasfalvy Farkas Géza reméli, hogy több nagy horderejű javaslat következik majd ezután a javaslat után. A tisztviselői álláshalmozások ellen foglalt állást és sürgette az összeférhetetlenségi törvény keresztülvitelét A kereseti adó pótlékolása helyett szükségesnek tartaná a tisztviselői fizetéseket generálisan 10 százalékkal csökkenteni. Gaal Gaszton az állami uradalmak kezelését bírálta, majd a nyugdijasok helyzetével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy meg kell szüntetni azt a lehetetlen különbséget, amely a régi és uj nyugdijasok kőzött van. A kiszállási dijakat és napidijakat egységesen kellene megállapítani, mert minden intelligens embernek egyforma igénye van, feltétlenül szükséges azonban, hogy a vidéki közigazgatási tisztviselők is megkapják a jövőbeni ezeket a kiszállási és napidijakat. Foglalkozott at adózás megosztásával, adatokat sorol fel annak igazolására, Kogy, a gyáripar aránytalanul kévét terhet visel és kibúvik az adózás elől. Kijelentette, hogy jóllehet a kormánytól elvi ellentétek választják el, a javaslatot elfogadja. A Ház legközelebbi ülését kedden tartják. - meglepő olcsó árak! Az összes cikkeknél mint minden évben, megfelelő árengedmények Pollátk Testvérek Csekonlcs ucca és Széchenyi tér. Nem lehet valorizálni az 1918-ban lefoglalt cipők árát 4 Kurla elutasította Horváth István cipészmesternek a város ellen Indítóit keresetéi (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes és a háborús közélelmezés korszakában gyökerező valorizációs pert fejezett most be a Kúria ítélete. A pert Horváth István szegedi cipész indította hosszú évekkel ezelőtt a város ellen és a háborn alatt lefoglalt cipőraktára értékének valorizált megtérítését kivánla. Még 1918-ban történt, hogy az ármegállapitó bizottság feljelentése alapján az akkori kihágási bíróság több szegedi cipészt megbírságolt, amiért a cipőket a maximális árnál drágábban árusitották. Ezek között a cipészek között szerepelt Horváth István Is, akinek akkor a Zs<V tér-ház Széchenyi-téri frontján volt üzlete. A ldhágásl bíróság ítéletében az árdrágításért elitélt cipészek teljes raktári készletének lefoglalását ren delte el A cipőket le is foglalták és beszállították a közélelmezési hivatal raktárába Horváth István a kihágási birőság Ítélete ellen a tanácshoz fellebbezett. amely azonban az elsőfokú Ítéletet helybenhagyta .Időközben a közélelmezési hivatal elárusította a lefoglalt cipőket és az értük befolyt hétezerkétszáz koronát befizette a város pénztárába. A tanács marasztaló Ítélete ellen Horváth a belügyminiszterhez fellebbezett, aki szintén Jóváhagyta az Ítéletet, a cipők lefoglalását és kiárusítását is, de kötelezte a várost, hogy a cipőkért kapott őszszeget fizesse ki Horváth Istvánnak. Eközben befejeződött a háboru is, lezajlott a koronaromlás legveszedelmesebb periódusa és amikor a belügyminiszter meghozta döntését, már 1924-et mutatott a kalendárium. Az ítéletről Horváthot hivatalosan értesítették és felszólították, hogy a letétként kezelt hétezerkétszáz koronát vegye fel a város főpénztárától. Horváth a pénzt fel Is vette, bár má* nem sokat ért vele, hiszen ebben az Időben hajdani raktárának egész devalválódott értékéért egyetlen cipőt sem vásárolhatott Négy évig, 1928 lg nem tőrtént ebben az elintézettnek vélt ügyben semmi, 1928-ban azonban aa a meglepetés érte a várost, hogy Horváth István, beadványában az elértéktelenedett letét 24.000 pengőre való valorizálását és megtérítését kérte. A város természetesen nem fizetett, mire Horváth pert indított a város ellen, keresetében azonban már csak 7200 pengőt követelt A törvényszék a keresetet elutasította, a táblai azonban megállapította a város kártérítési felelősségét. A tiszti ügyészség fellebbezett a tábla Ítélete ellen és a Kúria most a törvényszéknek adott igazat, Horváth Istvánt keresetével jogerőseit elutasította és megállapította, hogy a várossal szemben valorizációs keresetnek nincsen helye. II gázgyár karácsonyi villanyvasaló akciója! P 24-—. Havi 2 Pengős részletre. SSKSSÍSEKölcsey ucca 11B szám. Telefon Automata 3^62,