Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-12 / 255. szám

DELNAGYARO SZEGED. SzerkeulOség: Somogyi ucco 22. L em. Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, kOlcsHnkdnyvVAr és Jegyiroda . Aradi ucca S. Telefon; 300. ^ Nyomda • LBw Llpói ucca 19. Telefon : 16—34. TAvIrnfl é* levélcím: Délmaqyarortzág Szeged. Szerda, 1930 november 12 Ara 16 fillér r VI. évfolyam, 255. Iszám Kedden este 400 főnyi diáktömeg támadást intézett a Délmagyarország kiadóhivatala ellen Este 7-kor gyűlést tartottak az egyetemen, majd u<cal felvonulás után kőzáporral megostromolták a kiadó­hivatal helyiségeit — A rendőrség karddal verte szét az ellenszegülő támadókat Kedden a zsidó vallású diákok nem lelenfek meg az egyetemen — A rektor a leg­szigorúbb rendszabályokai foganatosítja (A Délmagyarország munkatársától) A hétfői egyetemi események után a keddi nap a nyugalom és a rend jegyében telt el az egye­lem falain belül. Az erőszakos eseményeket azon­ban az esti órákban kivitték az uccára és az egye­temen megtartott gyűlés után hangos jelenetek kőzött felvonultak a Délmagyarország kiadóhiva­tal! helyiségei elé, hogy az elmúlt tanév alkotó nyugalma és békés munkája után eléggé ei nem Ítélhető és az elmúlt gyászos évek esemény?Ire emlékeztető ostromot intézzenek kiadóhivatalunk ellen. A keddi nap eseményeiről kronologikus sor­rendben az alábbiakban számolunk be. Délelőtt Dr. Kováts Ferenc rektor még hétfőn délután szigorú rendeletet intézett a bajtársi szövetségek­hez, amelyben felszólította a szövetségek vezető­hatáskörükben is kövessenek el mindent a rend fentartásáért. Gyűlés az egyelemen Kedden délután, sőt már a délelőtti órák­ban is beszéltek arról a városban, hogy estére tüntetést terveznek a Délmagyarország ellen. Egyes híradások szerint a tüntetők a Temp­lom-téren gyülekeztek volna az esti órákban és onnan vonultak volna a szerkesztőség, a kiadóhivatal és a nyomda ellen. Sőt délután már a rendőrséget is többizben figyelmez­tették a készülődésekre. A bajtársi szövetségek a délutáni órákban gyűltek össze az egyetem központi épületében megbeszélésre. Amíg a megbeszélés tartott, ezalatt már a szerkesztőségben elkezdődött az »előcsatározás«. A szerkesztőség ajtaját félhét óra tájban ököllel •»megkopogtatták«. Az ajtón négy fiatalember lépett be. Minő­ségét, hogy óvják meg a rendet, mert tudomása ! annyian botokkal foltak felfegyverkezve. Azért - jöttek — mondották nagyhangon —, mert nekik tudniok kell, hogy ki tette közzé a Délmagyarországban a hétfői eseményekről ELŐFIZETÉS : Havonta helyben 3-20 vidéken ét Budapesten 3-ÖO, kUltHIdHn 0-40 pengő. — Egye* izém Ara hélkltz­nap 16, vasér- és Ünnepnap 24 «111. Illr­delések felvétele tarifa szerint. Megfe~ lentit hétfő kivételével naponta reggel •awHvmp szerint a tüntetésekben bajtársi szövetségi jelvény­nyel ellátott egyetemi hallgatók is résztvettek. A zsidó vallású egyetemi hallgatók a keddi előadáson nem vettek részt. Elhatározták, hogy addig nem mennek el az előadásokra, amig az egyetemen teljes rend nem lesz. Kedden délelőtt a MÍEFHOE vezetősége megjelent a rektor előtt és támogatását kérte. A rektor ezt a legteljesebb mértékben meg­ígérte és biztosította a MIEFHOE vezetőségét, hogy a rendet helyre fogja állítani. A zsidó val­lású egyetemi hallgatóknak egyébként nem szár­mazik hátránya abból, hogy* az előadásokat a zavargások ideje alatt nem látogatják, mert in­tézkedés tőrtént, hogy amig a zsidó hallgatók az előadásokon nem jelenhetnek meg, a tanárok ns olvastassanak katalógust. A verekedések ügyében egyébként a rektor és a dékánátusok a vizsgálatot megindították. A rektor nyilatkozata Kedden Délben a Délmagyarország munkatársa felkereste dr. Kováts Ferenc rektort, akitől meg­kérdezte, hogy a hétfői esem ínyek ügyében mi­lyen intézkedéseket foganatosított. A rektor elsősorban kijelentette, hogy gondos­kodni fog a rend fentartásáról. ff. — Ha nem tudom fentartani a rendet — mon­dotta —, be fogom zárni az egyetemet. Ami a tüntetések ügyét illeti, a valóságot csak a most fo­lyamatba lett tanúkihallgatások után tudom majd megállapítani. Ki fogom hallgatni a keresztény és zsidó vallású tanukat. Kijelenthetem, hogv mindent el fogok követni, hogy az egyelemen rend legyen. Arra törekszünk, hogy a vizsgálatot mielőbb lefolytassák és újból kijelentem, hogy minden intézkedés meglesz, hogy az egyetemen a tanítás rendes menetében fennakadás ne legyen. Kedden délután egyébként a rektor magához kérette a bajtársi szövetségek vezetőit, akikkel hosszasan tanácskozott. Felkérte őket. hogy saját szóló tudósítást. A' szerkesztőség a fiatalem­bereket udvarias szavakkal elutasította. A négy, fiatalember meglehetősen agresszíven lépett fel, majd néhány perc múlva eltávoztak a következő szavakkal: — Majd este visszajövünk. A viszontlátásral Amíg az értekezlet az egyetemen tartott, addig meglehetősen csendesek voltak az uc­cák, de azért elszórtan fiatalembereket lehe­tett látni cirkálni az épület körül. Hét óra után ért véget az egyetemen a megbeszélés. Erre az időre a rendőrség is felvonult a köz­ponti épület elé. A kivonuló nagyszámú diá­kot rendőrök fogadták. Az ajtó előtt rendőr­tisztek, élükön dr. Buőcz Béla főkapitány­helyettessel, álldogáltak kevésszámú rendőrle­génységgel. A kivonuló ifjak vezérei már az ajtó előtt kiáltozták: — Nem a Kárász-uccán ... Jobbra, jobbra! Felvonulás a Somogyi-uccán Ez a »jobbra« azt jelentette, hogy a menet a Somogyi-uccán forduljon be. Tervük ekkor még nem látszott tisztán, csak az volt biztos, hogy minden körülmények között tün­tetni fognak. A mintegy 200—300 főből álló menet zúgva vonult el a szerkesztőség alatt. Amint a menet eleje beért a Kelemen-uccába, uj jelszó hullámzott végig a csoportokon: — Futólépés! Az ifjak csoportról-csoportra adták tovább a jelszót és amikor az elsők is meghallották, az egész társaság futásnak eredt. A járó­kelők csodálkozva állottak meg a járdán és nézték az egyetemről kijövő és vágtató diá­kokat. A lármás menet »pfuj zsidó!« kiáltás­sal hullámzott végig az uccákon. Egy perc sem telt el, a csoportok egymásután beértek az Aradi-uccába és megkezdődött a tüntetés. A rendőrök ekkor még nem értek oda. Kőostrom De már ekkor repültek is a zsebekből elő­került kövek a Délmagyarország kiadóhiva­talának ablakaira. Ugy látszott, hogy az ost­romlók már az egyetemi gyűlés eiőtt felsze­relték magukat. A hatalmas kövek gépfegy­verszerüen kattoglak az ablakok fatábláira. A felső ablakokat, amelyeken nem volt védő tábla, célozták meg a tüntetők. Sikerült is nekik pozdorjává törni őket. A kiadóhivatal mellett vannak a Kelen-bankház ablakai, jobb­ról pedig a Kelen-terményüzlet. A tüntetők kövei ezeket is kíméletlenül összezúzták. A kőzápor megindulását üvegcsörömpölés, robajok követték. A szilánkok szertevágódtak az uccában, elborították a járdát, a kocsi­utat. A kiadóhivatal redőnye le volt húzva. A tüntetők, amikor odaértek, először megkísé­relték behatolni a helyiségbe, de miután ez nem sikerült, megkövezték az épületet. Köz­ben másodpercen kint hangzott el a »pfuj zsidó«. Az ordítás az egész Kárász-uccát, a Klau­zál-, Széchenyi-tér járókelőit az Aradi-ucca elé vonzotta. Mindezek az események nem tartottak tovább néhány percnél. Szélverik az oslromlókal Alig hogy az ablakokat szétzúzták, megér­kezett a rendőrség kerékpáros osztaga. Az ucca elején feltűnt dr. Buócz Béla főkapi­tánvhelyettes, mellette dr. Pavp Menyhért tanácsos, dr. Wéber és dr. Schön kapitá­nyok. A helyzet még ekkor is fenyegető volt, a kövek változatlanul tovább röpködtek. Ezek szinte életveszélyesek voltak, mert a tömeg­ben lévő fiatalemberek szinte pillanatok alatt akartak megszabadulni zsebük tartalmától. A' rendőrök a tüntetőket azonnal távozásra szólították fel. Minden egyes ilyen felhívásra ordítozás, pfujolás volt a felelet. Azonban egy, sem mozdult, egy sem volt hajlandó egy lé­pésnyit sem* engedni. A' rendőrök szavára visszafeleseltek. Ekkor már a tömeg mind a négy oldalról be volt keritve gyalogos és biciklis rendőrökkel, akik, amikor látták, hogy. a tüntetőkkel józan, okos szóval nem tudnak boldogulni, kardot rántottak és erőszakkal ker­gették őket széjjel. Az Aradi-ucca pillanatok alatt csatatér ké­pét mutatta. Rendőrkardok villantak meg a sötétben és sújtottak le az ellenállókra. Min­den ütésre vad kiabálás volt a felelet. De azért mégsem akartak szétoszlani. Elbújtak az üzletajtók mélyedéseibe, nők hála mögé. A' renitensekkel szemben a rendőrség határozot­tan lépett fel. A téren, amelyet megtöltöttek az érdeklődők, izgalom keletkezett, leginkább azok között, akiknek semmi közük sem volt a dologhoz, akik egész napi munkából igyekeztek haza­felé. A kardlapok azután rövidesen mefl&zelidi-

Next

/
Thumbnails
Contents