Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-09 / 253. szám

2 flfXMAn YARORSZ AR 1930 november 9. Vostaőtrágilás és inségakció Budapest, november 8. Az egész országban nagy megütközést keltett, hogy váratlanul — igen jelentős százalékkal — megdrágították a posta- és telefontarifát. Az ország egész közvéleménye egységesen tiltakozik a legújabb drágítás ellen. A vidék és igy Szeged tiltakozásáról külön cikkben tudósítunk. A drágítást a postai szolgáltatások egész területén keresztül akarják vinni. A* egyszerű levél dija a jövőben 20 fillér lesz az eddigi 16 helyett, a helybeli levél dija 10 fillér. A levelezőlap bélyegét helyben 6 fillérre, vidékre 10 fillérre drágitották. A nyomtatványoknál 33 százalékos a drágilás, 50 gramig 4 fillérre emelték a diját, 100 gramig 8 fillérre. Az ajánlási dijat 50 fillérre drágitották, ami 60 százalékos emelésnek felel meg. A távirat szódiját 7-ről 10 fillérre emelték. A telefon terén külön drágítást kap a vidék, amennyiben az eddigi havi 12 pengős átalánydíj hnlyett bevezetik a beszélge'ésenklntl díjfizetés^, ami egyelőre kiszámíthatatlan drágulást jelent. A drágítás ellen egységesen tiltakoznak az öszszes foglalkozási ágak. MAURICE CR F. VALIER A ulrAl.vnrt tér|e iKrdltil > l»Mmltu Érdeke», hogy Ernszt József népjólét! miniszter szombaton délben tájékoztatta a közvéleményt az országo8 lnségakrlóról. Az akció részletének ismer, tetése után a sajtó képviselői kérdést intézlek a miniszterhez. — Miképen lehetséges az, hogy amikor a kormány Inségakció! készít elő, a különböző közterheket, mint például a kereseti adót, Oszt forgalmiadói és a postatarifát ttneli? — Az államháztartás egyensúlyának biztosítása céljából szükség van megfelelő intézkedésekre, — válaszolta a miniszter —, de ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy ezek az intézkedések ne legyenek nyomasztóak. A kereseti adó pótlékolása csak a magasabb jövedelmeknél számottevő. A posta tarifák emelése Is méltányosan tőrtént. Lehet, hogy ezek az intézkedések némileg befolyá. (tolják a megélhetést, de semmi esetre sem horribilis módon. A kormány arra törekszik, hogy a nyomorgóknak segítséget nyújtson és ez egyáltalában nincsen ellentétben azzal, hogy bár terhek utján is, de fejlődjünk. Egyhónapi fogház helyett — 100 pengő pénzbüntetés (A Délmagyar ország munkatárfától) Ezév tavaszán az Ítélőtábla Skultéty-tanácsa foglalkozott az ismeretes Lévay—Szécsényl sajtóperrel, amikor dr. Lévay Ferenc biróküldési kérelmet terjesztett elő. Erről a tárgyalásról irt tudósítást Klamár Gyula hírlapíró, aki megirta, hogy tulajdonképen mi az alapja a dr. Lévay és dr. Szécsényi között folyó pernek. A tárgyalásról irt tudósítás miatt Szécsénvi pert indított Klamár ellen. A törvényszéki tárgyaláson Klamár Gyula bizonyítást ajánlott fel arra, hogy az, amit irt, a perben szerepelt. A bíróság a bizonyításnak nem adott helyet és a vádlott hirlapirót egyhónapi fogházra és Í000 pengő nem vagyoni kár megfizetésére itélte. Az ügyet szombaton tárgyalta az Ítélőtábla Skultéty-tanácsa. Dr. Barta Dezső védő előterjesztése után a tábla ügy határozott, hogy rövid uton beszerzi az alapper iratait. Az Iratokból megállapította a bíróság, hogy a tudósításban trt kilételek lényegileg fedik Lévay cikkében állitottakat, csak nflanszbell eltérések vannak. A tábla azután ítéletet hozott), amellyel megaemmisitelle a törvényszék ítéletét és Klamár Gyulái 100 pengő pénzbüntetésre Ítélte és kötelezte 250 pengő nem vagyoni kár megfizetésére. A tábla Ítéletében kimondotta, hogy nem képej rágalma« zás az, ha az újságíró Ismerteti a perek anyagit, még akkor ha arról a tárgyaláson nem esett szó. Az ítélet ellen semmiségi panaszokkal éltek, igy az ügv végső fokon a -Kúria elé kerül. 22-én kezdődik a szegedi testnevelési kongresszus Budapest, november 8. A szegedi testnevelési kongresszusra az Országos Testnevelési Tanács ma küldötte szét a tárgysorozatot. A kongresszust november 22-én, szombaton délben a szegedi városháza közgyűlési termében az OTT elnöke nyitja meg, majd gróf Klebelsberg Kunó kultuszminisz-. ter mond beszédet. A kongresszus alkalmából szombaton és vasárnap előadások lesznek. A kongresszus résztvevői számára a kereskedelmi miniszter 50 százalékos wasuti kedvezményt engedélyezett. A kedvezmény Igénybevételéhez szükséges igazolványok az OTT utján szerezhetők be. PANNÓNIA SZÁLLÓ BUDAPEST, VIII., RAK0CZ1-UT 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régtf, jóhirnevü találkozóhelye a főváros központjában. A letrmodernebb felszerelés és minden kényelem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában. 23 E. SCHATZ MAGDA fűzőszalonja Somogyi U. 15., készíti a legmodernebb fűzfikot, haskütöket és minden e szakmába vágó készítményeket. Tr Tartós ondolálás, hajfestés, szőkítés szakszerűen és szolid áron Szántai url-, höiautoűrásznál Dugonics tér 11. 70 Teleion 4-5t. Budapesti « gász diókoksszoí legelsőrendü minőségben házhoz szállít a ~\Y A »<# c Szénkereskedelml • Részvény társaság Boldogasszony sugárut 17. szám. TeTefon 9-58. Sete és Suta*) Irta: Móra Ferenc. Innenen innen, tulon tul, ahol hintón jár a nyúl, ott lakott két ifiur, Sete ur, meg Suta ur. Sete volt > leggazdagabb ur kilenc puszta faluban. Volt neki egy lyukas bocskora, egy lyukas süv®. ge, meg egy lyukas tarisznyája. Suta volt a világon a legokosabb szolga, ahol maga volt. Ha melege volt. kifeküdt a napra, ha az eső szakadt, kiállt a csurgósba. Egyszer ahogy heverésznek a vadkörtefa alatt, elsóhajtja magát Sete: — Azám, Suta! — Bizám, Setel — Meguntam a vadkörte ebédet Sutal — Én meg a kökény-vacsorát, Sete! — Jobb volna tejbe-kását enni, Sutal — Mazsolaszőlővel, Setel — Mit tegyek, Suta? — Házasodj meg, Setel — Kit vegyek el, Suta? — A Nevenincs király lányát, Setel — Uccu bocskor, gyere süveg! — öltözött díszbe Sete s azzal megindultak nagy füttyszóval, de ahogy a kakaslábon forgó várhoz értek, azt se mondta Sete többet, hogy bikkmakk. — Mi baj, Sete? — tudakolta Suta. — Kismise, nagymise, nem lesz abból semmise, édes szolgám. — Miből, kedves gazdám? — Nem adják nekem a királykisasszonyt, Sutal — Mért ne adnák, Sete? — Szegény vagyok, csúnya vagyok s Igen nagyon rongyos vagyok. — Oda se neki, Sete, még engem látsz. Neked csak arra legyen gondocj, hogy dicsérd magad, a többit bizd énrám. Te csak tőltsed, én majd tódítom. Éppen ebédnél ültek az uraságok, mikor a két hiztüznéző leverte a port a bocskoráról a már•) Az iró sajtó alatt levő, karácsonyra megjelenő méséskőnyvébffl. ványküszöbön. Az öreg Nevenincs király ugy nyelte a lébefőttet, hogy a kanál is majd leszaladt vele, de a király kisasszony csak csipegette, mint madár a morzsát. — Nádszál nem karcsúbb, hő nem fehérebb, hajnal nem frissebb, csillag nem tisztább, — súgta Sete Sutának. — Bizskása a foga, cseresznye a szája, méz a tekintete, piskóta a lába, — búgta Suta Setének. Hát még mikor a szava megszólalt! Olyan volt, mint mikor ezüst-kanalat ütnek aranycsészéhez. — Mi járatban vagytok, szegény vándorló legények? Sete ugy megzavarodott hogy szólni sie tudott., de Suta olyan mérgeset kurjantott, hogy Nevenincs királynak egyszerre torkán akadt a kanállal vert galuska. — Nem azok vagyunk mink, töröm a zúzáját s jó szándékkal nézzük körül a ház táját. Az én nevem Suta, a gazdámé Sete, nem látott még Ilyet só az apád, se te! Hej, lett erre sürgés-forgási Három Inas Is Igyekezett az álla alá kötni Setének a szalvétát de Suta mind eltaszigálta őket: — Már csak én szolgálok az én kis gazdámnak, csak ugy, mint otthon. Azonközben pedig odasúgta a kis gazdának: — Adj hangot, Dócil — Uram, királyom, —• hebegte Sete, — ne szóljatok meg a rongyos gúnyám miatt van ám nekem otthon különb is. — Van-e? — kapott a szóba Suta. — Tizével a mente, százával a bunda s ezrével a palást, ki bibor, ki bársony, kelméje se látszik a gyöngypaszománytól! Hát még az a sok asszonyi celleculla, csak éppen asszony kellene hozzál A király köszörült egyet a torkán, a Msaszs»ony az orra hegyéig elpirult, Sete pedig nagyot fohászkodott: — Van ám nekem egy-két paripám, ha gyalogjöttünk is. — Egy-kettő? — pattintott az ujjával Suta. — Akkora ménesünk, hogy csak a legelője három csigaugrás. Hát az istálióban az a szebbnél-szebb, báránynál szelídebb sok hátas paripa! Csak aszszony kellene, aki megsimogatná őket. A király kettőt köhintett a kisasszony a szemöldökéig elpirult. Sete pedig egész belemelegedett a beszédbe. — Pardon grácia ennek az öreg szolgának, uramkirály, amiért mindent kibeszél, ö a leghívebb inasom, azért hoztam magammal, akárhogy ógottmógott érte otthon egy marék léhűtő. — Egy marék? — lelkendezett Suta. — Anynyl ott a kenyérpusztitó, hogy egymás sarkát tapossa. Egyet megtaszítasz közülők, egész reg»ment esik hanyatt. Csak asszony kellene, aki szót fogadtatna velük. A király hármat köhintett a kisasszonynak a füle hegyit is megcsapta a láng, Sete pedig elpittyesztette a száját. — No, ha van kenyérpusztitónk, van ahhoz kenyér is. — Kenyér is? — rikkantott Suta. — Szó ki nem mondhatja, mennyi a vagyonunk. Palotánk mint az urgalyak, várunk mint a vakondokturás, kincsünk mint a szemét. Tisztelet-becsület Nevenincs királynak, neki katonája sincs annyi, mint nekünk koldusunk. Csak asszony kellene a házhoz, aki meghallgatná az imádságukat. A király köhinteni se tudott már ámultában, a kisasszony a fejebubjáig pirult örömében, Sete pedig nagyot ütött a mellére: — Bizony az én jó szivemre már annyira ráősmertek a koldusok, hogy néha el kell előlük bújnom, pedig a magamforma hős fiu nem Igen szokott bujkálni. — Nem szokott? — ütött haragosan az asztalra Suta. — Hát mikor ma reggel mosdani hívtalak s ijedtedben ugy elbújtál a vadkörtefa hegyibe, hogy még tán most is ott vagy, ha le nem csalogatlak egy marék kökénnyel! Lett erre olyan nevetés, hogy egész idáig hallatszott. Ugy láttam^ mint most látom, ahogy 1 Nevenincs király kacagtában az asztalhoz vágta a koronáját, a királykisasszony kiejtette a kezéből a sóskás tálat, az inasok bukfencet hánytak, az ajtónállók tótágast álltak s a két kérő ugy elszaladt. hogy még most is szalad, ha orrukra ne« buktak lyukas bocskorukban.