Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-06 / 250. szám

4 DCLMAií V AHOliSZAU lüőö iiuvemöer 0. SZEGEDI GYEREKEK GALÉRIÁJA Ábrahám Irénke belül az igazgatásnak mozogni kellett és az így megvont határok esetleg lehetetlenné tették, hogy nivó tekintetében a mult esztendeihez hasonló társulat álljon az igazgató rendelkezésére. Egyenesen az Igazgatás hibájául kell azonban felrónunk azt, ami a darabok megválogatása körül történik. Botrányba fulladó próbálkozások és elcsépelt ócskaságok váltogatják premier cimén egymást és semmi rendszeresség, céltudatosság nem mutatkozik a műsor összeállításában. Ennél talán még súlyosabb, hogy a darabok milyen pongyolamódon ke. rillnek előadásra. Hiányzik a gondos előkészítés, a darabokat egy és másfél próba után adják elő és hiányzik a technikai előkészítésnek, a diszletezésnek gondossága is. Ahelyett, hogy az igazgatás és rendezés mindent igyekeznék kihozni betanítás, korrepetálás révén a társulatból, ami az adott viszonyok kőzött lehetséges, az előadások szétesnek és elkedvetlenítő hatással vannak színészre és közönségre egyaránt Ez pedig a későbbi előadások sorozatában megbosszulja magát. A szegedi színháznak eddig a bérlőkben volt egy állandó törzsközönsége, amely mindig kitartott a szinház mellett Ma a bérlők elégedetlenek, hogy nem kapnak ellenértéket a pénzükért. Volt olyan előadás, melynek második felvonása után yszerre hét páholybérlő hagyta ott bosszankodva a színházat. Az ilyen eseteknek a hire a hullámgyürü módjára terjed szét és rontja a színháznak amúgy is gyenge látogatottságát. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy az előadások késői kezdése, amely a takarékosság ellen való vétek cimén az egyik legerősebb támadási felületet szolgáltatta a mult esztendei rezsim ellen, egy cseppet sem javult, hanem talán még rosszabbodott, viszont rá kell mutatnunk arra is, hogy az a túlzott takarékosság, amely hűvös őszi naDokban a színház nemfütésében nyilatkozik meg, egyáltalán nem alkalmas a látogatási kedv fokozására. Nekünk, mint a szinügyí bizottság tagjainak, amely bizottság ugyanugy a törvényhatóság választása alapján működik, mint a közgyűlésnek bármely más bizottsága, kötelességünk,, hogy ezekre a jelenségekre felhívjuk Méltóságod figyelmét. Hogy erre ezt a módot választjuk és nem a bizottság ülésén tettük szóvá a tapasztalt jelenségeket, annak a magyarázata az, hogy a színügyi bizottság eddigi igénybevétele egyáltalán nem fe lelt meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a tagok joggal elvárhattak volna. Az ülések, ha ugyan tartatnak, merőben formálisak és ezeken a bizottság tagjai csak jelentéktelen apró-cseprő dolgokról értesülnek, vagy olyan müsortervezetel terjesztenek eléjük, amelyeken változtatni nem lehet. Mintha csak a szinügyi bizottság arra való volna, hogyha szükség lesz rá, fedezze az intendaturát és a direkciót a balsikerek sorozatáért A szinügyi bizottság eddigelé még csak tájékoztatást sem kapott a szinház bevételeinek és kiadásainak számszerüségéről és kósza bemondásokra van utalva, amelyek 50 százalékos eltéréseket is tüntetnek feL Minthogy a szinügyí bizottságnak tisztelettel alul írott tagjai ugy érzik, hogy ilyen körülmények kö'ött nem vállalhatják a felelősséget azokért, amik a szinház körül történnek és nem Tehetnek egyszerű fedezői a tudtukon kívül történő dolgoknak, tisztelettel kérjük Méltóságodat, hogy a szinügyi bizottság plénumát Méltóságod személyes elnöklése mellett ülésre összehívni — az utóbbi napokban ugyanis volt eset részleges szinügyi bizottsági ülésre is —, ezen ülés számára a szinház első kéthavi működésének eredményét feltüntető számszerű kimutatást összeállittatni és a bizottság tagjainak véleményük és javaslatuk előadására alkalmat nyújtani méltóztassék.« MegszünieMék az eljárási a Fischer Aladár—Kármán Vilmos perekben, mert az ellenfelek birósógon kivül intézték el az ügyeket (A Dél magyar ország munkatársától.') Fischer Aladár, az Angol—Magyar Jutafonó Rt. igazgatója és Kármán Vilmos a volt Hazai Textilipar Rt. volt igazgatója kőzött hosszú idő óta számos per folyik. Az ellentétek a volt Hazai Textilipar ügyei körül keletkeztek. Amikor a Hazai Textilipar Rt. megingott, a Moor ct Weinberg skóciai cég igyekezett a részvénytársaság segítségére. Nyersanyagokat hitelezett és ily módon próbálta Kármánékat az összeomlástól megmenteni. Később a Hazai Textil ügye rosszabbra fordult, mire Kármán mrszszebbmenő támogatást kért a skótoktól. így történt, hogy a skót cég legnagyobb hitelezője lett a vállalatnak. A követelések biztosítására a skót cég Fischer Aladár igazgatót tette be a gyárba. Fischernek kötelessége volt az üzletmenetet ellenőrizni, a könyvekbe betekinteni és tapasztalatairól informálni a skótokat. Fischer Aladárnak ez a szerepe terhére volt Kármánnak, de bántotta az is, hogy Fischer egyáltalán beülhetett a gyárba. Itt kezdődött az ellenségeskedés, amely azután leginkább levelezés formájában került levezetésre. Kármán panaszkodott a cégnél Fischerre és leveleiben megsértette és megrágalmazta Fischert. Egy másik levélben, amit Paula Wzinbergnek, az egyik cégtársnak irt, azt állította Fischerről, hogy nem a cég, hanem a saját érdekében dolgozott. De voltak az ellenfelek között szóbeli nézeteltérések is, amelyek miatt ugyancsak per indult. Végül a Hazai Textilipar felszámolt, a skót cég a gyárat megvásárolta és Angol—Magyar Jutaipar Rt. néven újra megindította az üzemet. Ezenkívül változás állott be az igazgató személyében is, a skótok Fischcr Aladárt állították a gyár élére. A' régi Hazaiból mindössze három rágalmazási, illetve hitelrontás! per maradt meg. Kettő a járásbíróság előtt folyt, ítéletre azonban még nem került sor. A tőrvényszék előtt is indult egy per Kármán ellen, a Paula Weinbergnek irott levél miatt. Itt a vád: hitelrontás volt. A" tőrvényszék az ügyben nyáron tartott főtárgyalást és ugy határozott, hogy az ügyet a járásbírósághoz teszi át, mivel csak rágalmazásról van szó. A törvényszék határozatát Fischer Aladár megfellebbezte a táblához, amely a tőrvényszék határozatát helybenhagyta, azonban arra utasította a törvényszéket, hogy tartsa meg a főtárgyalást a rágalmazási perben, tekintettel arra. hogy az ügy a törvényszék előtt már ismeretes. Az ügyet szerdán tárgyalta a törvényszék Vild-tanácsa. Kármán Vilmos védője dr. Sebők Ferenc volt, Fischer képviseletében dr. Rósa Pál jelent meg. A' tárgyalás megnyitása után Vild elnök ismertette a tábla határozatát. Ezután dr. Sebők Ferenc becsatolta a felek nyilatkozatát, amely békésen igyekszik elintézni az ügyet. A bíróság felolvasta ezt a nyilatkozatot amelyben Kármán Vilmos a rágalmazó levél miatt bocsánatot kér Fischertől. Kijelenti, hogy a levelet téves információk alapján irta és csak az akkori izgatott lelkiállapotával magyarázható. Ezzel szemben Fischer kijelentette, hogy likvidálja az ószszes pereket, amelyeket Kármán ellen indított és ezzel befejeződnek az összes perelc. Vild elnök' a feleknek eltávozásuk előtt a következőket mondotta: — Remélem, hogy ez az állapot tartós lesz az urak között. A felek ezután eltávoztak a tárgyalóteremből. Vida Laci és Icuka