Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-05 / 249. szám

1930 november 5. DELMAGYARmSfcM! 3 73 uccát, illetve teret töltenek fel az 500 ezer pengős államsegélyből Rövidesen megkezdik a kubikus munkát (A Délmagyarország munkatársától.) Amikor megérkezett a hivatalos értesités arról, hogy a kormány ötszázezer pengő államsegélyt utalt ki a városnak a mélyfekvésü uccák feltöltési költségeihez, illetve a szegedi inségmunkálatok megindításához, a polgármester elrendelte a feltöltésre váró uccák és terek kimutatásának elkészítését. A polgármester utasítása alapján a mérnöki hivatal városrendezési osztálya azonnal munkához fogott és összeállította a kérdéses uccák és terek kimutatását. Ezt a kimutatást, amely hetvenhárom feltöltésre vájró uccát és teret tarlalmaz, a polgármester felterjesztette Klebelsberg Kunó kultuszminiszterhez. A kultuszminiszter ugyan a városra bízta az insegmunka keretében feltöltendő uccák és terek névsorának összeállítását, de azért megkérte a polgármestert, hogy. a kész programot mutassa be neki. A mérnöki hivatal kimutatásában a következő uccák és terek szerepelnek: Alsónyomássor, Araszt-, Avar-, Bálvány-, Barát-, Bárka-, Bihari-, Boszorkánysziget-, Csaba-, Csendes-ucca, Cserepessor, Csillag-tér, Csillag-, Csuka-, Csemegi-ucca, Etelkasor, Farkas-, Felhő-, Feltámadás-, Gém-, Gép-, Gyöngytyuk-ucca, Gedó-tér, Hajnal-, Hattyú-, Hóbiárt basa-, Homok-, Ilona-, Kácsa-, Kántor-, Katona-, Kemes-, Kereszt-, Kertész-ucca, Kolozsvári-tér, Kordasor, Kormányos-, Közép-, Liget-, Liszt-ucca, Makkosérdősor, Móra-ucca, Mátyás király-tér' nyári útja, Nemestakács-, Nyil-j Névtelen-, Ősz-, Paprika-; Petres-, Pozsonyi Ignác-, Remény-, Rom-, Szamos-. Szatymaz-, Szekeres-., Szivárvány-, Szent Mihály-, Tabán-ucca, Tápéisor, Távol-, Teréz-, Tompa-, Tündér-ucca, Tanítói kiskertek, Vadász-ucca, Vadkerti-tér, Vajda-,vVasasszentpéter- és Zákány-ucca, ezenkívül a Mars-tér, Lechncrtér és Kálvária-tér. Ez a kimutatás a feltőltetlen uccák és tereknek csak egy részét foglalja magában, és — mint megtudtuk — még nem tekinthető véglegesnek, valószínű, hogy a polgármester az érdekeltek kívánsága alapján ujabbakat is vesz majd fel bele, esetleg néhányat töröl a felvettek közül. A mérnöki hivatal számítása szerint a kimutatásban szereplő uccák feltöltéséhez 224.000 köbméter föld, vagy homok szükséges és a feltöltési munkálatok költsége körülbelül háromszázötvenezer pengő lesz. A kubikosmunkát, amelynek tervezetét a mérnöki hivatal szintén elkészítette, rögtön megkezdik, mihelyt a kimutatás visszaérkezik a kultuszminisztériumtól. Mivel pedig a miniszter nem szándékozik beleszólni a munkaprogram összeállításába, valószínűleg néhány napon belül az iratok visszaérkeznek és a munkát rövidesen megkezdhetik. premier GRETA GARBÓ nagyszabású attrakciója: a Csók és a gyBnySrfl Rózsák dala B e I v A r o » 1 Mozi Francia újságíró szegedi délutánja Aldo Dami cikke Szegedről egy párisi folyóiratban Pesten kényelmesen elhelyezkedsz a hálókocsiban, megveszed a pályaudvaron a »L'Européen« cimü párisi. irodalmi, művészeti és gazdasági revü októberi számát és mikor lefeküdtél s vonatod valahol künn jár a periférián, lassan kibontod a francia ujságlepedőket A címlapon komoly értekezésekbe merülsz az orosz dumpingról s a német helyzetről s megijedsz, mikor a második oldalon az »A travers du mondén cimü rovatban meglátsz egy apró felírást: nEn Honyrie«... Az apró felirás alatt hatalmas cikk öklömnyi címe: nAprés-midi á Szeged«. A cim alatt rövid tudósitás mondja: »Munkatársunk, Aldo Dami ur, a lipcsei egyetem lektora, a uLa renaissance du llure« cimü sorozatban dokumentáló jelentőségű munkát ad ki Magyarországról és a központi birodalmakról: »Tunnels« címen. Szerencsénknek tartjuk, hogy a munka következő, kiadatlan részét elsőnek közölhetjük.« Egy francia fiatalember Szegeden Mdo Dami? Egy lelkes, francia fiatalember, aki Korzikán született és aki eljutott Szegedre is, ahol sziveket és barátokat szerzett magának. — A szamojéd nyelv professzora sétál a Tiszaparton — irja Aldo Dami — az ural-altáji nyelvcsalád hallgatóival s a sikság leáldozó napja alatt a magyarok eredetéről folyik a vita. A magyarok — mondja — Európa egyetlen népe, amely még eredetéről vitatkozik s akiknél a nyelvészet finnugor hipotézise és az etnográfia turánizmusa, szenvedély nélkül, de folyton viaskodik. A hunok eljöttek a kinai fal alól, a vogulok, az osztjákok vándoroltak az Urálon s a szarmata síkságon s a vándorút Moldván keresztül, a Kárpátok gyűrűjében ért véget. Attila nélkül, jegyzi meg mélabúsan a francia riporter, Európát ma sem az optánskérKorzö Mozt November 5-én, szerdán \ nagyváros hiénái Főszereplő: HOOT GIBSON. — Azonkívül: SONNY BABY (DrAga kislányom). Egy müvészp&r regénye 8 felv. Előadások kezdete 5, T, 8, vasár- és flimepnap 8, 5, 7, 9 ónkor dés, sem a keserüvizek nem zavarnák. — Haussmannf, a zseniális porosz bárói a párisi boulevardok tervezőjét, a Boulevard Haussmann keresztapját juttatja eszébe a hü párisinak a szegedi körutak képe. A professzor — irja — megesteledvén, visszasétál a városba, a nagykörutakon keresztül (vers les grands boulevards), amelyek az európai fővárosok neveit viselik, annak emlékére, hogy a nagy árviz után az ő pénzükön épültek fel s amelyek az uj Szegednek párisi formát adnak. De mai formájukban ezek a körutak még csak plánumok, amelyeknek tervezője Haussmannja: az árviz volt A város korzóján este hattól nyolcig tartják parádés felvonulásukat a szegedi szépek. Ekörül a középpont« körül, amely körülbelül akkora, mint a párisi Place de la Concorde, jegecesedik ki a szegedi élet és ekörül futnak a nyílegyenes sugárutak, alacsony házak kétoldalt futó sora között. Az egyetem, amely véletlen müve, hogy idekerült, Erdély üzenetét hozta Szegedre. — Szeged, a jövő idők Szegedje még csak papíron van meg. Város, amelynek keretei tökéletesen kiépültek. Rajta, most már csak meg kell tölteni őket hozzájuk méltó tartalommal. Minden tennivaló itten s minden érdemes arra, hogy tegyenek érette. Méltó munka Szegedért dolgozni. Szegedi diáklányok és diákok — Az egyetemen minden professzornak külön szobája van — állapítja meg kis irigységgel a párisi hírlapíró —• s a szobája melletti szemináriumban ddlgoznak sürü cigarettafüstbe burkolva tanítványai, különösen, amióta a magyar szülők megtiltották husz éven aluli leányaiknak a dohányzást. fis szegénykék, szegedi diákkisasszonyok, délutánonként kijárnak a vasúti töltéshez, lesni az Oríent-expresst, amint porfellegbe kavarodottan elhúz mellettük s olvassák mindennap a szivtépő felírást a Pullmann-kocsikon: Ostende—CannesConstantinople— Episkopia—Bihorlui ... Olvassák a rohanó tájak őrök áprilisi Ígéreteit és a luxusétkezőkocsi mixerje barna burettel a fején, hetykén veti ki előttük ar ablakon a ri<»arettacsutkát ... És, szegedi diák,, te is megjárhatod, ha elkalandozol tanuláskőzben kissé lefelé a Tisza folyásán. Szerb fináncok közé tévedhetsz s megeshetik veled, hogy szemesztered hátralevő részét Belgrád börtöneiben töltöd el... Szegedi és tápéi magyarok — Nagyon érdekes és maradandó élmény a külföldinek Magyarországon és különösen a vidéken kóborolni, — irja Aldo Dami. Alig látni egy buckát, egy ligetet. S éppen emiatt a végtelen perspektíva miatt a magyar lélek is melankólikus, pesszimista és rezignált. A parasztok munkája, higiéniája, társaságszomja pedig éppen a szláv karakter rokonságára utal. Elnézek a Tisza fölött — mondja — és mintha orosz bárkákat látnék és a Volgát. A falvak népének nyugalmát semmi nyugtalan, teremtő, organizáló szellem nem zavarja; a magyar paraszt nyugodtsága, közömbössége csak akkor enged, amikor vendéget kell fogadnia. A magyar tárt karokkal fogadja a vendégét és mindent megtesz, hogy jól érezze magát nála; hamar előkerül a cigány is és a lábak kéretlenül is csárdásra igazodnak, akárcsak Szeged szállodáiban, ahol nyári estéken tout Szeged megtalálja egymást. — A szállodák Kávéházaiba szenvedéllyel tér be a városi ember egy kávéra, paprikás levesre, egy kartonszipkás szivarra, újságolvasásra, egy pillantásra ki az uccára, a defilirozó szépségek felé, a fogyasztás utáni három pohár vizre és három borravalóra... Egy borravaló jár a főúrnak — irja —. jár borravaló a kiszolgáló pincérnek és jár a kenyereslánynak is. Ez hozzátartozik a magyar különlegességekhez, jegyzi meg, a külföldinek okvetlenül be kell térnie egy magyar kávéházba, hogy mindezeket kitapasztalja. A városi magyar a városban is marad", — igy látja Aldo Dami. Igaz ugyan, bogy ez kissé nehezen sikerül neki, mert városokból Trianon igen keveset hagyott meg számára — teszi hozzá. Nem kíváncsi a vidékre, mint a bécsi, müncheni, vagy svájci ember. Nincs is hímzett szvettere, nem jár meztelen térdekkel, mint a német városi polgár. Fekete, uccai kalapban járnak az emberek. Csak ugy megyen a vidékre, ha magának is van, lovas, lábasjoszágos tanyája. Nem kenyere az Ausflug a magyar városi embernek, nem rándul ki olyan Gesellschaftban, mint a német. Nincs is szüksége arra, hogy ő menjen el a vidékhez; eljön a vidék őhozzá. Vasárnaponkint elöntik a szegedi boulevardokat a tanyai népek, vásárosok, az aszfalton hosszant tyúkok, baromfiak rendje, hatalmas paprikászsákokat cipelnek, — tele a város falusival. A szegedi villamoson ezzel szemben kifogásolja, hogy igen gyéren közlekedik. A tápéi vasárnap délután őrök időkre szóló emléke maradt Aldo Daminak. kz autentikus nemzeti viseletek panorámája csodálatba ejtik. A színek ünnepét dicséri benne. Kedvesen ir a kis, kandirozott cukrot majzoló parasztlányokról, fiukról, akiknek nincs tátott szájuknak megfelelő menynyiségű fillérük. Cukrot vásárol a gyerekeknek s a boldog szerencsések majszolva vonulnak, mint kis ragadozók egy-egy sarokba, elővigyázatos pillantásokat vetve mindenfelé: észre ne vegye valaki a nagy szerencsét. *Ainsi vagabonde-t-on par la puszta«, — mondja végezetül. . . . Öreg szegedi fiákeron viteti magát szerte a szegedi alkonyatban. A kocsis hátatfordit és a szegedivé lett francia — Paul Valérg• verseket morzsol a fogai között. Rónai Mihály András. BDCH Fa' szén>koksz Telefon 1-26. ss Tulnagy leltárunk leépítése miaii luxus cikkeinkei és étkező készleteinket mélyen leszállított árakon klirusltiuk. Sciiipr Hír í Klauzál tér 8. 105