Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)
1930-11-30 / 271. szám
1930 november SO. DÉLMAGYAR OR SZAG 11 Aki Magyarországon kereti kenyerét, ne vigye külföldre pénzét! & „CSEPEL" varrógépek első kézből B25 tékból beszerezhetők a gyár szegedi főlerakatában Tlsxa Lajos körút 42 a. Megérkeztek az uj gyorsvarrógépek. 2500 öltés percenkint. Szabóiparosoknak nélkülözhetetlen. Állandó Ingyenes hlmzőtanfolyam. Bülow Irta: Tonelll Sándor. Hetek" óta hordozgatok egy kicsiny gyűrött cédulát a zsebemben. Négy vagy öt hét előtt elolvastam Rfllow herceg emlékiratainak első kötetét és jegyzeteket készilettem belőle, hogy alkalmilag felhasználjam őket. A cédula már annyira gyűrött és szakadozott, hogy sietnem kell ennek a cikknek a megírásával, mert teljesen olvashatatlanná válik. Attól, hogy Rülow herceg emlékiratai elvesztik aktualilásukat, nem kell tartanom. Az érdeklődés, amelyet az első kötet kiváltott Németországban és a külföldön is, a további kötetek megjelenése alkalmával kétségtelenül csak fokozódni fog. Annak az embernek, aki a háborút megelőző nehéz esztendőkben három éven át volt a német birodalom külügyminisztere és kilenc éven át kanoellárja, lehet és van is mondanivalója. Sok mindenre világosságot derítenek az irásai, ami eddig csak találgatások formájában szerepelt a nyilvánosság előtt. De különösképen hozzájárulnak egy ember portréjának megrajzolásához, aki ütközőpontjában állott az eseményeknek és akit joggal, vagy jogtalanul széles körök felelőssé tettek a világháború felidézéséért. Ez az ember Németország utolsó császára, II. Vilmos. Rülow végrendeletében ugy intézkedett, hogy halála után kerüljenek nyilvánosságra az emlékiratai. Élő ember élőkről nem mondhatta volna el azt, ami a könyvében meg van irva. Kegyetlen könyv a Rülow herceg könyve. Szüntelen a maga monarchikus felfogását hangoztatja, de a Iegtulzóbb köztársasági ember agitációs irása nem lehet erősebb vádirat a monarchikus redszer ellen, mint azok a történetek, amelyeket megir császári uráról, annak környezetéről és a monarchikus szervilizmussal velejáró veszedelmekről. Szinte ugy hat ez a könyv, mintha azt mondaná, lássátok, én monarchikus ember vagyok, én hiszek a porosz királyság isteni küldetésében, de ezt tapasztaltam a tizenkét esztendőn keresztül, amelyet a császár közvetlen környezetében töltöttem. A német császárság, amely összeomlott a világháborúban, nem volt parlamentáris ország. A császári akaratnak nem voltak olyan alkotmányos korlátai, mint Angliában. A császár nemcsak uralkodott, hnnem minduntalan személyesen beavatkozott a kormánvzás menetébe. Nem akkor küldte el minisztereit, mikor a parlament bizalma bennük megrenkült, hanem mikor ő haragudott meg rájuk. A császár beszédeket tartott, kijelentéseket lett, akaratát nyilvánította a bel- és külpolitika kérdéseiben, anélkül, hogy felelős miniszterek vállalhatták volna érte a felelősséget. Cselekedte pedig ezt a császár, egy olyan ember, aki ha nem is volt elmebeteg, nagyon sokaknak a közvetlen idézett tanúságtétele és Bülow szerint is, a határát súrolta a beszámilhatóság mértékének. A német császár közel járt ahhoz az elmeállapothoz, amit az orvostudomány dementia prrcox néven ismer. A könyvnek az a legszörnyűbb megállapítása, hogy ez az ember évtizedeken keresztül játszhatott a háború és béke végzetesen nagy kérdésével, milliók jólétével és balszerencséjével, szülők aggodalmával és gyermekeik jövőjével, boldogságával. Pedig, amit Bülow a könyvében mesteri tollal megrajzolja, — írni ugyanis Bülow nagyon jól tud, sokkalta jobban, mint a háborús emlékiratok szerzőinek legnagyobb része, — Vilmos császár nem is volt rossz ember. Ellenkezőleg, tömérdek jóakarat voll benne, fenn akarta tartani a békét és meg volt győződve róla, hogy azzal, amií cselekszik, Németország és a fehér emberiség boldogulásának ügyét szolgálja. Sőt szinte a leleplezés erejével hat Rülownak az a megállapítása, hogy a császár félt a háborútól. De lelkiségének ki nem egyensúlyozott volta hozta magával, hogy azt csinálta, mint az erdőben egyedül járó és rettegő ember, aki kiabál, hogy elűzze magától a félelem és rémület képeit. Vilmos császár szüntelen nagyhangú mondásainak, melyek állandó izgalomban tartották egész Európát és amelyek Németország ellen hangolták az idegen országok közvéleményének nagy részét, ez a magyarázata. Különös és megdöbbentő kép: az Isten kegyelméből való császár, aki pompázik, ragyog, utazik országábdh, meglátogatja uralkodótársait Récsben, Londonban, Szentpéterváron és Rómában, mint keresztes középkori fejedelmek utóda rendez bevonulást Jeruzsálembe, körülötte pedig aggódó főemberek, akik azt kérdezgetik egymástól, hogy felséges uruk, nem jut-e az őrült II. Lajos bajor király sorsára. Miniszterek arról tanácskoznak, hogy nem kellene-e a császárt szanatóriumba szállíttatni, vagy legalább mi módon lehetne kosarat tenni a szájára. Ezt tárgyalja Hohenlohe, az öreg kancellár, ezt Írogatja bizalmas leveleiben Eulenburg herceg, a császár testilelki barátja és ezen aggodalmaskodik a császárné, aki szintén érzi és ismeri urának abnormis lelkiállapotát. Ezek Rülow könyvének legérdekesebb fejezetei. Mindennap ujabb és ujabb aggodalmak. Egyik napon a császár beirja München város aranykönyvébe: Voluntas regis suprema lex. Másik napon beszédet tart az újoncoknak' és felhívja őket, hogy szuronnyal forduljanak a felforgatók ellen, akiknek merészsége a császár felszentelt személye előtt sem áll meg. Felesleges szenvedélyeket felkavaró módon emlegeti a német birodalom páncélos öklét, amely érvényesíteni tudja a császári akaratot. Egyszerre maga ellen ingerli Angliát és Japánt, mikor a cárhoz intézett táviratát ugy szövegezi meg, hogy az Atlantióceán admirálisa üdvözli a Csendes-óceán admirálisát. Készít egy kezdetleges vázlatot, amelyet udvari piktorával megfestet: a kép egy fehér kherubot ábrázol, aki Európa népeit harcra hivja a sárga ellenség ellen. Elrendeli, hogy ezt a képet ki kell függeszteni az összes Kelet-Ázsiába menő német hajókon, — bizonyára azért, hogy Japánt barátságra hangolja Németország iránt. A bur háborúba nem tud és nem mer beavatkozni, de táviratot küld Krügernek és maga ellen uszítja egész Angliát, utóbb pedig egy egészen kezdetleges haditervel dolgoz ki az angol tábornokok számára, hogy miként vessenek véget a bur háborúnak. Felidézi, felkavarja maga ellen uralkodótársainak és a népének' ellenszenvét, haragját. Mindezt teljesen jóhiszeműen, abban a tudatban, hogy a gondviselés rendelte őt erre a szerepre. Egy klasszikus esetet mond el Rülow a könyvében, amely szinte reflektorszerüen világit rá Vilmos császár gondolkozására és felfogására. A császár nem szerette Salisbury angol miniszterelnököt, aki több izben keresztezte a német külpolitika útjait. Mit tesz erre egy méltóságának tudatában lévő császár? Levelet ir a nagymamának, az angol királynőnek és bepanaszolja nála a miniszterelnököt. Vagy van szolidaritás rokonok között, akiknek ugyanaz a mesterségük, vagy nincs. Viktória nagymama azonban a levelet kiadja jelentéstételre miniszterelnökének". A! miniszterelnök pedig tisztelettel jelenti, hogy. ő nem a német császár tisztviselője, hanem Nagybritannia politikájának felelős vezetője és feltételezi, hogy királynője akkor vonná őt csakugyan felelősségre, ha nem az angol érdekeket képviselte volna, hanem a császárnak igyekezett volna kedvét keresni. Hemzseg az első kötet ilyen apróságoktól, amelyek látszólag nem befolyásolták a történések menetét és mégis sok mindent érthetővé tesznek. Apró illusztrációk a nagy dráma kifejlődéséhez. Sok minden van a könyvben, ami bennünket is közvetlenül érdekelhet. Érdekes egész sor magyar államférfi, főleg Apponyi és Tisza portréjának megrajzolása, akikkel pályafutása során Bülow közvetlenül megismerkedett. Felvillan a könyvében Ferenc Ferdinánd pathológikus magyargyülölete és a budavári fogadHEIM ANTAL Ondolálás . . . P 1'— I Hajvágás . Hajmosás . . . P T 1 Manikür . Speciális hajfestés és tartós ondolálás. url és női fodrász tisztelettel értesíti a n. é. hOlgykftzSnséget, hogy kiszolgálási árat a következők: . . P T— 110 sz. bérletjegy . P 8 — . . P —'801 Manikürbérlet . . P 5'— Arcápolás. 448 Elsőrendű munka. VT^j-». V firácsonyt kézimunka vásár Kölcsey ncca 10. sr. alatti Uz'e'he'ylségemben rwgy neiig: Tiz pengőnél magasabb készpénzvásárlásnál 10%-os karácsonyi engedmény! „Hézlmnnhaház" 404 Fisc&er Izsó. Legfinomabb szalon- és mikulási cukorkák, csokoládék és teasiifemények a legjutányosabb árban kaphatók az Első Szegedi Cukorka és Csokoládégyár Kárász u. 8. sz. a. üzletében j twWMHMMMMMMMMMMUmiMMMUMMMMMMMWWUyWWyWUUWIIMWÜMWWWMMIIMMMMMMMMHM»MÜMWWMM^ Erlesitjük nagyérdemű vevőinket, hogy dós választékú karácsonyi okkáiiónkaf megkezdtük. 430 Jelszavunk: Legjobbat — szolidan kalkulált szigorúan szabott árak mellett. Nagy maradékvásár mélyen leszállított árban. Divatáruház a Kék Csillaghoz.