Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-30 / 271. szám

r>f,T,MAGYAHORSZAfí 1930 november 30. mégis hangosabb lesz dobbanásunk, bátrabb a helytállásunk és ha más nem is, de meghatóbb meginditóbb lesz a védekezésünk. A mai magyar élet vitézt rendje mi vagyunk. (ÉljenzésI) Aki a Dober­dón szenvedett, az a gonosz halát és jóságos ir­galom szörnyű véletlenéből nézett farkasszemet, de ránk már csak a pusztulás vár. A mai magyar élet vitézi rendjének tagja minden városi polgár, aki egyre növekvő kétségbeeséssel és egyre fogyóbb reménnyel kapargatja össze exisztenciájának rom­jajt s viseli vállán keserű életének keserves kereszt­jét De nekünk vannak még vigasztaló gondola­taink, vannak cl nem nvütt terveink, vannak, öt­leteink, melyeket szeretnénk mind beleépíteni a magyar jövendőbe. Ne akarják tőlünk, hogy a magyar jövendő felépítését is azokra bízzuk, akik a belügyminisztérium csendőrségi építkezéseit ve­zették. Vannak még bátor álmaink és vannak még reményeink, s merünk még álmodozni szabad országnak gazdag és szabad polgárságáról s az ál­maink bársonyával be tudjuk még vonni egy el­szerencsétlenedett ország megcsonkított testét. — .4. jog tisztelete, a szabadság szeretete s a polgári munka megbecsülése hozott bennünket össze s jelöli ki feladataink és jutjaink irányát Ha lenne még erő a panaszkodásban elfáradt tü­dőnkben, most megfújnánk a magyar polgárság riadóját egy uj szabadságharc elé a polgári élet s a polgár munka feltételeiért, a kenyérért és a sza. badságért. Tokaj, Pacsa, Regőce s a miskolci vá­lasztások világító tanulságia után gyáván és hite­hagvottan nem felejthetjük el a multat és nem tagadhatjuk meg a jövőt. A magyar polgárság éb. redezik az egész országban s a gyávaság Senki szigetére emigrált polgári önérzet lassan vissza­tér. Nekünk szegedieknek, akiket annyi drága em­lékű siker s aunvi termékenytalaju tradíció kö­telez, talán a legelső sorban kell kivennünk ré­szünket a harcból és a munkából. S ha egyszer összetalálkozott minden önérzetes, minden öntu­datos és minden független gondolkodású polgára ennek a városnak, legyen ez az összetalálkozás a legbiztosabb záloga az elkövetkező harcok dia­dalának. Ebben a biztos, ebben a tántorithatatlan reménységben köszöntöm a most megalakuló pár­tot. (Taps, éljenzés.) Dr. Pap Róbert szólalt fel ezután, aki a kormányzat politiká­ját részesítette súlyos bírálatban: — Fel kell használni — úgymond — a gyü­lekezési szabadságnak még meglevő maradvá­nyait, hogy az ellenzéki polgárság időnkint megnyilatkozhasson. Sok és nagy bűnei van­nak ennek a kormányzatnak és nincsen vé­leménykülönbség abban, hogy ha a mai rend­szerben változás nem történik, ugy a gazda­sági pusztulás az exisztenciák végnélküli sorá­ban fog bekövetkezni. (Ugy van!) Ha cimek­kel kellene a kormányzat tévedéseit megje­lölni, akkor az igy festene az állami admi­nisztráció túlméretezése, a komikum határán mozgó centralizáció, a közterhek súlyossága, a gazdasági protekcionizmus tulhajtása, impro­duktív cégek finanszírozása stb., stb. Ezután dr. Pap Róberi a túlméretezett ál­lami adminisztrációról beszélt részletesen, amely az élei minden megnyilvánulásának a megrendszabályozásában nyilvánul meg. A legnagyobb bajt abban látja, hogy a centra­lizációt már csak egy lépés választja el a — diktatúrától. Ha a kormány még sokáig marad a helyén — mondotta —, végül már csak egyetlen minisztériumra lesz szük­ség: az összeomlás minisztériumára. Teljes rendszerváltozásra van szükség. Dr. Pap Róbert ezulán felolvasta a párt programját, amit lapunk más helyén közlünk. A következő felszólaló Pásztor Józset volt aki beszédében többek kőzött a következőket mondotta: — Az, hogy a liberális és demokrata erők egy táborban tömörültek, a legközvetlenebbül a város­kormányzásban való közreműködés körül fogja éreztetni hatását. Az az élénk biráló, ellenőrző, de egyben irányt is mulató szellem, amely egyes liberális és demokrata meggyőződésű közgyűlési TREIORN világhírű tagok részéről eddig b megnyilvánult, 'áltatám­sülni fog s a párt most már egységesen, szerve­zetlen fog lankadatlanul tevékenykedni és fárad­hatatlanul harcolni. Egyes legközelebbi etapjai lesz­nek ennek a munkának, hogy a piac — megfele­lően a közgyűlés egy ízben már kifejezett akara­tának — kikerüljön a Mars-térre, hogy a tanyai vasút városi végállomásának mostani megoldása, amely­nél szerencsétlenebbet se megcsinálni, se elkép­zelni nem lehet, az egyetlen egészséges város­fejlesztési koncepció követelményeinek megfelelően megváltoztassák, hogy a főldbérügg foldozgatás helyett — a bérlők és a város érdekeinek megfe­lelően — egységcsen és véglegesen rendeztessék, hogy a kevés városi üzemből is likvidáltassanak azok, amelyek pénzbe kerülnek vagy amelyek fö­löslegesek és hogy a közigazgatás racionalizálása jelszó előlépjen élő valósággá. Ezek mind elinté­zésre váró nagy kérdések, természetesen mégis csak példái annak, hogy a tömérdek függő kérdés valamennyiét, amint lehet, végleges megoldáshoz akarja juttatni a liberális párt, addig is azonban, amig ez lehetséges, kizárólag a közérdek korlá­taitól feszélyeztetve fogja gyakorolni a kritika jogát és teljesíteni az ellenőrzés kötelességét. A párt közigazgatási tevékenységének második cso­portjába az önálló kezdeményezések és akciók foglalhatók össze. Ezen a téren talán még nehe­zebb lesz a helyzet, mint ott, ahol fonákságokra, hibákra, abuzusokra kell rámutatni, vagy ahol ostromolni kell azokat. A szegedi közigazgatásban ugyanis nem szeretik a kivűlről való kormányzást, viszont a kívülről való kormányzás tipikus esete az, ha liberális vagy demokrata városatya vagy párt kezdeményez valamit. Ezzel szemben nagyon jól tudják a lakosság legszélesebb rétegei, hogy minden Irányú függetlenségüket a közgyűlésnek ép liberális és demokrata pártjai őrizték meg, te­hát nemcsak programjuknál, hanem függetlensé­güknél fogva is leginkább ezek a pártok vannak abban a helyzetben, hogy minden téren szaba­don, kizárólag meggyőződésüktől és lelkiismere­tüktől vezéreltetve cselekedhessenek. .4. jogos vá­rakozásokat ki is kell elégíteni. Gondoskodni kell a városfejlesztés mindazon intézményének és intéz­kedésének létesítéséről, amelyek alkalmasak arra, hogy jobb helyzetbe juttassák Szeged valamennyi társadalmi rétegét. Akciói lesznek a liberális párt­nak a földbérleti rendszerrel kapcsolatosan. Sür­getni fogja mindazokat az Antézkriéseket és refor­mokat, amelyek jeientőséj|»mnak biztosítani Sze­gednek idegenforgalmi ™mpontból, mert keres, kedelmünk és iparunk, meg egész forgalmi életünk fejlesztése érdekében is helyileg ezen a téren te­hetünk legtöbbet. .4 liberális párt tanulmányoztatni fogja ezeket a kérdéseket s egységes koncepció körül csoportosuló javaslatai lesznek, attól a meg­győződéstől vezéreltetve, hogy valamennyire min­den társadalmi r<?fcg helyzetén segített és csökken­tette a munkanélküliséget, ha sikerült jobb hely­zetbe juttatni a termelő osztályokat. A teendők harmadik csoportja kapcsolatos az elsővel. A kri­tikának alkotó célja is van, ki kell harcolnia a mai egyoldalúság helyett a városfejlesztés egész­séges iránijait. Véglegesíteni kell a feltöltést, ki kell köveztetni a várost, építeni kell egészséges kislakásokat, valamennyi lakás részére vizről s valamennyi ház részére csatornázásról kell gon­doskodni. S a közigazgatás egész munkáját szociá­lis belátásnak és megértésnek kell irányítania és jellemeznie. A közigazgatási munka legfőbb célja a gyöngék kiszolgálása és istápolása. A hatóság esetleg megfeledkezhetik erről. De az a párt, amely mepát liberálisnak és demokratának mondja, soha. A liberális párt egyik legfőbb és legszebb hivatása lesz ¿brentartani, sőt éleszteni a városházán a társadalmi rend és békesség legnagyobb biztosi­ttlkál, a szociális belátás áldott szellemét. (Taps.) Dr. Tóth LászlA volt a következő felszólaló, aki azt a kérdést vtette fel, hogy egy keresztény, nemzeti gon­dolkozású férfi lehet-e a liberális pártnak a tagja. Határozott igennel válaszolt erre a kérdésre. — A liberális gondolat és a keresztény gon­dolat azonos gondolat — mondotta. (Éljenzés.) A mai kormányzat az én keresztény felfogá­som szerint a keresztény erkölcsi gondolatot nem valósítja meg. Az olyan zászló után, amelynek csak az egyik felére van irva a test­vériség és a szeretet, a másik oldalára pe­dig a gyűlölet, mi nem mehetünk. Meg vagyok győződve, hogy a keresztény társadalomnak legalább a fele igy gondolkozik, csak nem mc;-i kimondani, (Úgy van!) Bátor hitvallással pé|dak5v?téi>io '..ívom fel ezt a társadalmat. Felhívom a földmiveseket, gazdákat, kereske­dőket, iparosokat, intellekluelleket és a nin­Szemüvegek legmegbízhatóbbak « SandDerg MenrlKnéL esetleneket, hogy a titkos választásoknál az urnáknál találkozzanakt Az éljenzéssel fogadott beszéd után SzQcs Imre szólalt még fel, aki azt fejtegette, hogy a mai időkben sokszorosan szükség van az összefo­gásra, mert csak igy lehet szembeszállni a rendszerrel. De nem mindig győz a többség, győz az igazság is. Igy fog győzni a liberái lizmus igazsága! (Éljenzés.) Dr. Pártos Ernő ezután a pártszervezet központi megalakítá­sára tett javaslatot, majd megválasztották az elnökséget, az elnöki tanácsot és a végrehajtó bizottságot. A nagygyűlés ezután a következő táviratban üdvözölte Rassay Károlyt: »A szegedi nemzeti szabadelvű párt mai szervezkedő nagygyűlése alkalmából lelkesen üdvözöljük Méltóságodat, mint a libcrálizmuif, országos vezérét és biztosítjuk törhetetlen rá­gás zkodás unkról.i. A gyűlés Wimmcr Fülöp zárószavaival ért véget. Zombory Antal meghalt (A Délmagyarország munkatársátló.) Szom­batról vasárnapra virradó éjszaka 12 órakor meghall Zombory Antal, Szeged sok emlékű nyugalmazott tanácsnoka. Zombory Antal 91 évet élt, az utolsó hónapokat betegágyban töl­tötte, míg vasárnapra virradóra végelgyengü­lésben csendesen elszenderült. Az öreg tanács­nok halála iránt mindenütt mély részvét nyil­vánult meg. Megoperálták Ernszt Sándor népjóléti minisztert < Budapest, november 29. Dr. Ernszt Sándor nép­jóléti miniszter ma délután a Ferenc József-kór­házban sérvoperációnak vetette alá magát. Az operációt, amely fél 2 órától fél 3-ig tartott és ki­tűnően sikerült, dr. Barla Szabá József végezte. A miniszter a körülményekhez képest jól érzi magát. Órák,ékszerek 6 havi részletre in 317 Alpakka evőszerek te ff 99 órásnál, Kölcsey uccu 7. Kapr javiMmtUiely I Tört _l ö alá arany, eztlat, régi pénz beváltéi. A.B. C. heazerzóa. Selyem és íack tresszkalap modelluidonsáfjok 450 P. Reich Erzsinél. Olció karácsonyi kiárusítás Meglévő nagy árukészletünket karácsonyi vásár alkalmával Klauzál téri régi helyiségünkben kiárusítjuk és az árakból 20-50% engedményt adunk Régi raktárunkat a budapesti LIebner cég áruival felfrissítettük és azokat az eredeti budapesti árakon bocsájt­juk vevőink rendelkezésére. Kérjük szíves látogatásukat minden vétel­kötelezettség nélkül, hogy meggyőződést szerezzenek nagy választékunk és olcső árainkról. 447 Teljes tisztelettel Gál Testvérek Utódai ! Kriszt József és Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents