Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)
1930-11-29 / 270. szám
1930 november As olvasó rovata A farsang Hazánk súlyos gazdasági krízisében egészen szokatlan jelenség, hogy a farsangi mulatságokkal, mint gazdasági kérdéssel kell foglalkozni. Az eszme, hogy az idei farsang alatt ne rendezzék meg a szokásos bálakat, a tudománnyal foglalkozó körökből indult útjára, de ez a gondolat teljesen eltévesztette célját és erősen szembekerült a reálisan gondolkodó élettel. Egyoldalú megfigyelés -után első pillanatban talán tetszetősnek látható az az elgondolás, hogy a szórakozás és a táncmulatság kellemetlen hatást váltana ki , az ínségben szenvedők részéről, de nem lehet egyoldalú elgondolás alapján szembeszállni az élet parancsával. Nagy tévedés azt hinni, hogy eleget tettünk az Ínségben szenvedők ezreivel, ha megbénítjuk mesterséges szólamokkal azt a kicsi gazdasági vérkeringést, amit a farsangi mulatságok jelentenek. Az Ínségben szenvedők helyzetén nem javítunk semmit azáltal, ha szándékosan szaporítani fogjuk a számukat egy ujabb nagy tömeggel. Pedig a farsangi mulatságok meg nem rendezése feltétlenül azt eredményezné. Próbáljuk meg a napi élet szemüvegén megfigyelés alá venni ennek a kérdésnek jelentőségét és kezdjük a textilárukereskedőnél, aki a téli mulatságokhoz szükséges árut már megvásárolta és annak vámját és fényűzési adóját befizette, mielőtt még az árut láthatta volna. Ha ezen anyagokat idejében el nem adja, miből fizesse meg annak az értékét? Nincsen meg az üzleti forgalma, tehát, hogy könnyítsen az üzleti terhein, kénytelen elbocsájtani alkalmazottait, de ami talán még ennél is súlyosabb, az az, hogy számára az egész árukészlet elvesztette értékét, mert ezek mind divatcikkek, amelyeket a következő farsangkor értékesiteni többé nem lehet. Ugyanez a helyzet a női kalap és fejdísz, a női cipő, stb. kereskedésekben. Most pedig következik a bosszú láncolata azoknak az iparoknak, amelyeknek nem is lehet a kővetkező három téli hónapban más foglalkozásuk, csakis olyan, ami szoros kapcsolatban van a téli mulatságokkal. Ebben a hosszú láncban legelsősorban és a legnagyobb súllyal a nőiszabóipar van érdekelve, amely egymaga kénytelen volna legalább 500 alkalmazottját elbocsájtani éppen a legsúlyosabb három téli hónapban. De sorban következik a férfi ruházati ipar, a női kalap, a cipész, a vendéglő, a férfi és női fodrász, a szőrme, a cukrász, a hentes és mészáros, a bérkocsi és még számos itt fel nem sorolt ipari és kereskedelmi szakma. Összegezve a felsorolt szakmák űzőit és alkalmazottait, a legenyhébb számitás szerint 3000 személyre tehető Szegeden, vagyis legalább ennyivel fog szaporodni a szegedi munkanélküliek száma, ha idejében nem a gyakorlati élettel számoló belátás fog győzedelmeskedni. A nagyfontosságú gazdasági okok mellett azonban a fiatalság érdeke is azt parancsolja, hogy meg kell rendezni a szokásos farsangi mulatságokat. Tisztelettel: Kertész József, a női ruházati szakosztály elnöke. Mt é» holnap utoljára Olga Csehova Hajrá trojka -Vftl eredeti orosz dráma. Békeffy László kanferíl a BelvAro»lban I Ma és holnap utoljára kacaghat a Finom kis üzletben Harry Liedtke, Hans lunkermonn, Verebes Ernő Szenes Emő | mókáin » Koraó Moziban Beszélgetés diját megíériiem a 16-76 telefonrendelósnél és mindennemű pfllHÖ tüzelőanyagot azonnal szállítok. POPPER G. Utóda, Arany János u. 13 Karácsonyi és újévi ingyen fényképnagyitási akció! Aki december hónapban 6 drb művészi kivitelű )ányképlevelez61apot rendel 3 penqőért. az egy drb lSxZ4-e> mUvészI nagyítási Irltz Rudolf Bomoeri u. 24. TeL Ant 8Í-2& díjtalanul kap. DftLMAGYARORSZÄfJ ....„ .,11 : g f, > , " mm Szeretettel üdvözöljük a szegedi közönségei és üzenjük, hogy szerdán érkezünk SONNY BOY és AL JONSON fl törvényszék szombaton délben hirdeti ki az Ítéletet a Kroo-bank bűnügyében (A Délmagyarország munkatársától.) A K>oó-bankház bűnügyének főtárgyalása befejezéshez közeledik. A biróság pénteken délelőtt az utolsó tanukat hallgatta ki. Horváth József elmondotta, hogv 2,800.000 koronát adott át a banknak kosztra. Kapott érettük értékpapirfedezetet, de ezeket a bank többször kicserélte. Joó Gyula részvényeket adott át Kroóéknak, ezek' után 150.000 korona kamatot vett fel háromszorra. A negyedik kifizetésnél megbukott a bank. Özvegy Aigner Nándorné arról tett vallomást, hogy 500.000 koronát tett be a bankba. Pénzét nem kapta vissza, mert három nap múlva Kroóék bezárták az üzletet. Spitzer Ignácné 369.000 korona erejéig részvényvételre adott megbízást. Többször kérte papírjait, de nem kapta meg. Horváth János 562.000 koronáért vásárolt részvényeket, a bank azonban nem adta át a papírokat. Azt hitte, hogy bátran otthagyhatja a papírokat, mert beleegyezése nélkül ugv sem adhatják el. Kclcs József részvényeit eladatta, de pénzét nem kapta meg. mert huzták-halasztották a kifizetést. A vallomás után Kroó György állott fel és elmondotta, hogy ő a bank kritikus idejében, 1923 december elsejétől január 10-ig nem tartózkodott Szegeden, hanem Bécsben volt, amit útlevele is igazol. Kroó György ezt a védekezését még a főtárgyalás első napján történt kihallgatásakor is elmondotta. A következő tanu., Hadadi Gyuláné azt mondotta, hogy a bankba volt takaritónő. 200.000 korona megtakaritott pénzét ő is a banknál helyezte el. A bankhoz december elsején lépett be és ott volt a bukásig. Szerinte Kroó György Szegeden tartózkodott. Csabai Mátyás 1,062.500 koronát helyezett el a banknál, papírokat kapott fedezetül. A bukás előtti napokban felkereste őt a bank szolgája és előadta, hogy szüksége van a banknak a papírokra, adja át azokat. Nem adta oda a fedezetet, mire másnap egy tisztviselő ment ki hozzá és behívta a bankba. Azt mondták ott, hogy a papírokat eladták, de majd kifizetik a tőkét. A pénzt azonban visszakapta, mert a rendőrséggel fenyegetőzött. Ezzel a vallomással befejezték' a tanúkihallgatásokat. A tárgyalást délután folytatták. A biróság előbb még néhány iratot ismertetett, azután dr. Szari>as János ügyész tartotta meg vádbeszédét. — A' főtárgyaláson — mondotta az ügyész — a magyar közgazdasági élet szomorú képe bontakozott ki. Bebizonyosodott, hogy Kroóék' tág lelkiismerettel szerezték meg az emberek pénzét. Amikor Kroó Jánosné kivált a cégből, minden maradt a régiben. Kroó György cégvezető lett, ő járt föl Pestre tőzsdézni, mig Lipót vezette az üzletet Szegeden. Később a szerepek megcserélődtek, de a dolgok csak ugy folytak tovább, mint azelőtt. Magasabb kamatot adtak, hogy ezzel magukhoz csábítsák a hiszékeny embereket. Beszedték a pénzeket, egyeseknek fedezetet Is adtak, de a fedezetet különböző ürügyekkel legtöbbször visszakérték. Volt olyan eset is, hogy akkor fogadtak el betétet, amikor már tudták", hogy. a bukás elkerülhetetlen. A szakértők szeririt Kroóék a végefelé már nem adtak több péj&zt Sacelláryéknak, ugv, hogy az ezután ;jövő betétek csak a betétesek szemében szerepeltek betétként, de a valóságban Kroó í.ipót egyéni tőzsdejátékának fedezetéül szolgált. A Kroó-bank 210 millióval több kamatot fizetett ki, mint amennyit kapott a kihitelezett petétek után. Alaptőke nélkül alapították a bankot akkor, amikor kiutasításuk folyamatban volt Az ügyész beszédét igy fejezte be: > — Kérem Kroó Györgyöt 35 rendbeli sikkasztás bűntettében, 246 rendbeli sikkasztás vétségében és vétkes bukásban bűnösnek' kimondani és megbüntetni. Ezután dr. Burger Béla védő mondotta el védőbeszédéf. — Az ügyész urnák köszönetet kell mondanom — kezdi« beszédéi —, mert tulajdon-