Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-29 / 270. szám

1930 november As olvasó rovata A farsang Hazánk súlyos gazdasági krízisében egészen szo­katlan jelenség, hogy a farsangi mulatságokkal, mint gazdasági kérdéssel kell foglalkozni. Az esz­me, hogy az idei farsang alatt ne rendezzék meg a szokásos bálakat, a tudománnyal foglalkozó kö­rökből indult útjára, de ez a gondolat teljesen eltévesztette célját és erősen szembekerült a reá­lisan gondolkodó élettel. Egyoldalú megfigyelés -után első pillanatban ta­lán tetszetősnek látható az az elgondolás, hogy a szórakozás és a táncmulatság kellemetlen hatást váltana ki , az ínségben szenvedők részéről, de nem lehet egyoldalú elgondolás alapján szembe­szállni az élet parancsával. Nagy tévedés azt hinni, hogy eleget tettünk az Ínségben szenvedők ezrei­vel, ha megbénítjuk mesterséges szólamokkal azt a kicsi gazdasági vérkeringést, amit a farsangi mulatságok jelentenek. Az Ínségben szenvedők helyzetén nem javítunk semmit azáltal, ha szán­dékosan szaporítani fogjuk a számukat egy ujabb nagy tömeggel. Pedig a farsangi mulatságok meg nem rendezése feltétlenül azt eredményezné. Próbáljuk meg a napi élet szemüvegén meg­figyelés alá venni ennek a kérdésnek jelentőségét és kezdjük a textilárukereskedőnél, aki a téli mulatságokhoz szükséges árut már megvásárolta és annak vámját és fényűzési adóját befizette, mi­előtt még az árut láthatta volna. Ha ezen anya­gokat idejében el nem adja, miből fizesse meg annak az értékét? Nincsen meg az üzleti forgalma, tehát, hogy könnyítsen az üzleti terhein, kénytelen elbocsájtani alkalmazottait, de ami talán még en­nél is súlyosabb, az az, hogy számára az egész árukészlet elvesztette értékét, mert ezek mind di­vatcikkek, amelyeket a következő farsangkor ér­tékesiteni többé nem lehet. Ugyanez a helyzet a női kalap és fejdísz, a női cipő, stb. kereske­désekben. Most pedig következik a bosszú láncolata azok­nak az iparoknak, amelyeknek nem is lehet a kővetkező három téli hónapban más foglalkozá­suk, csakis olyan, ami szoros kapcsolatban van a téli mulatságokkal. Ebben a hosszú láncban legelsősorban és a legnagyobb súllyal a nőiszabó­ipar van érdekelve, amely egymaga kénytelen vol­na legalább 500 alkalmazottját elbocsájtani éppen a legsúlyosabb három téli hónapban. De sorban következik a férfi ruházati ipar, a női kalap, a cipész, a vendéglő, a férfi és női fodrász, a szőrme, a cukrász, a hentes és mészáros, a bérkocsi és még számos itt fel nem sorolt ipari és kereske­delmi szakma. Összegezve a felsorolt szakmák űzőit és alkalmazottait, a legenyhébb számitás szerint 3000 személyre tehető Szegeden, vagyis legalább ennyivel fog szaporodni a szegedi munka­nélküliek száma, ha idejében nem a gyakorlati élettel számoló belátás fog győzedelmeskedni. A nagyfontosságú gazdasági okok mellett azonban a fiatalság érdeke is azt parancsolja, hogy meg kell rendezni a szokásos farsangi mulatságokat. Tisztelettel: Kertész József, a női ruházati szak­osztály elnöke. Mt é» holnap utoljára Olga Csehova Hajrá trojka -Vftl eredeti orosz dráma. Békeffy László kanferíl a BelvAro»lban I Ma és holnap utoljára kacaghat a Finom kis üzletben Harry Liedtke, Hans lunkermonn, Verebes Ernő Szenes Emő | mókáin » Koraó Moziban Beszélgetés diját megíériiem a 16-76 telefonrendelósnél és mindennemű pfllHÖ tüzelőanyagot azonnal szállítok. POPPER G. Utóda, Arany János u. 13 Karácsonyi és újévi ingyen fényképnagyitási akció! Aki december hónapban 6 drb művészi kivitelű )ányképlevelez61apot rendel 3 penqőért. az egy drb lSxZ4-e> mUvészI nagyítási Irltz Rudolf Bomoeri u. 24. TeL Ant 8Í-2& díjtalanul kap. DftLMAGYARORSZÄfJ ....„ .,11 : g ­f, > , " mm Szeretettel üdvözöljük a szegedi közönségei és üzenjük, hogy szerdán érkezünk SONNY BOY és AL JONSON fl törvényszék szombaton délben hirdeti ki az Ítéletet a Kroo-bank bűnügyében (A Délmagyarország munkatársától.) A K>oó-bankház bűnügyének főtárgyalása befe­jezéshez közeledik. A biróság pénteken dél­előtt az utolsó tanukat hallgatta ki. Horváth József elmondotta, hogv 2,800.000 koronát adott át a banknak kosztra. Kapott érettük értékpapirfedezetet, de ezeket a bank többször kicserélte. Joó Gyula részvényeket adott át Kroóéknak, ezek' után 150.000 korona kamatot vett fel háromszorra. A negyedik ki­fizetésnél megbukott a bank. Özvegy Aigner Nándorné arról tett vallomást, hogy 500.000 koronát tett be a bankba. Pénzét nem kapta vissza, mert három nap múlva Kroóék be­zárták az üzletet. Spitzer Ignácné 369.000 ko­rona erejéig részvényvételre adott megbízást. Többször kérte papírjait, de nem kapta meg. Horváth János 562.000 koronáért vásárolt rész­vényeket, a bank azonban nem adta át a pa­pírokat. Azt hitte, hogy bátran otthagyhatja a papírokat, mert beleegyezése nélkül ugv sem adhatják el. Kclcs József részvényeit eladatta, de pénzét nem kapta meg. mert huzták-ha­lasztották a kifizetést. A vallomás után Kroó György állott fel és elmondotta, hogy ő a bank kritikus idejében, 1923 december elsejétől január 10-ig nem tar­tózkodott Szegeden, hanem Bécsben volt, amit útlevele is igazol. Kroó György ezt a védeke­zését még a főtárgyalás első napján történt kihallgatásakor is elmondotta. A következő tanu., Hadadi Gyuláné azt mon­dotta, hogy a bankba volt takaritónő. 200.000 korona megtakaritott pénzét ő is a banknál helyezte el. A bankhoz december elsején lé­pett be és ott volt a bukásig. Szerinte Kroó György Szegeden tartózkodott. Csabai Mátyás 1,062.500 koronát helyezett el a banknál, pa­pírokat kapott fedezetül. A bukás előtti napok­ban felkereste őt a bank szolgája és előadta, hogy szüksége van a banknak a papírokra, adja át azokat. Nem adta oda a fedezetet, mire másnap egy tisztviselő ment ki hozzá és be­hívta a bankba. Azt mondták ott, hogy a pa­pírokat eladták, de majd kifizetik a tőkét. A pénzt azonban visszakapta, mert a rendőr­séggel fenyegetőzött. Ezzel a vallomással befejezték' a tanúki­hallgatásokat. A tárgyalást délután folytatták. A biróság előbb még néhány iratot ismertetett, azután dr. Szari>as János ügyész tartotta meg vádbeszédét. — A' főtárgyaláson — mondotta az ügyész — a magyar közgazdasági élet szomorú képe bontakozott ki. Bebizonyosodott, hogy Kroóék' tág lelkiismerettel szerezték meg az embe­rek pénzét. Amikor Kroó Jánosné kivált a cégből, minden maradt a régiben. Kroó György cégvezető lett, ő járt föl Pestre tőzsdézni, mig Lipót vezette az üzletet Szegeden. Ké­sőbb a szerepek megcserélődtek, de a dolgok csak ugy folytak tovább, mint azelőtt. Maga­sabb kamatot adtak, hogy ezzel magukhoz csábítsák a hiszékeny embereket. Beszedték a pénzeket, egyeseknek fedezetet Is adtak, de a fedezetet különböző ürügyekkel legtöbbször visszakérték. Volt olyan eset is, hogy akkor fogadtak el betétet, amikor már tudták", hogy. a bukás elkerülhetetlen. A szakértők szeririt Kroóék a végefelé már nem adtak több péj&zt Sacelláryéknak, ugv, hogy az ezután ;jövő betétek csak a betétesek szemében szerepel­tek betétként, de a valóságban Kroó í.ipót egyéni tőzsdejátékának fedezetéül szolgált. A Kroó-bank 210 millióval több kamatot fizetett ki, mint amennyit kapott a kihitelezett peté­tek után. Alaptőke nélkül alapították a bankot akkor, amikor kiutasításuk folyamatban volt Az ügyész beszédét igy fejezte be: > — Kérem Kroó Györgyöt 35 rendbeli sik­kasztás bűntettében, 246 rendbeli sikkasztás vétségében és vétkes bukásban bűnösnek' ki­mondani és megbüntetni. Ezután dr. Burger Béla védő mondotta el védőbeszédéf. — Az ügyész urnák köszönetet kell monda­nom — kezdi« beszédéi —, mert tulajdon-

Next

/
Thumbnails
Contents