Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-29 / 270. szám

DíLMAGYAlíüRSTXG mai) novemfter 73. ^ ImDOzánsnak ígérkezik a liberális párt szombat esti gyűlése Párivacsora az iparlesiüleí nagytermében Hirt adott már a Délmaggarorszát/ arról, hogy a szegedi nemzeti szabadelvű párl szombat este tartja meg újjáalakuló gyűlését, melyen mindenki résztvesz, aki eddig hive volt a demokráciáért és liberalizmusért harcoló polgári pártnak. A mult évi községi választások után ez lesz a legelső alkalom arra, hogy a párt valamennyi frakciója egyesüljön s uj párt alakításával állítva helyre az egységet, vegye ki részét a közeljövő nagy politikai küzdelmeinek előkészítéséből Az uj párt szervezése már ott fart, hogy a pártvezetőséget megalkotó gyűlést össze kellett hívni. Ezt a gyűlést pártvacsora előzi meg S a gyűlést s a párlvacsorát az ipartestület nagytermében rendezi a párt. Egy teríték ára 1 pengő 50 fillér. Már eddig is imponáló számmal jelentkeztek a párt hívei, kívánatos volna azonban, hogy tömegesen vegyenek részt a választópolgárok a pártvacsorán s a gyűlésen, hogy a megjelentek száma is igazolja a szervezkedés sikerét s a párt komoly számbeli erejét. A gyűlést Wimmrr Fülöp fogja megnyitni és Ottovay Károly fogja berekeszteni. A gyűlésen dr. Dc.ttrc János az egyesülés szükségességéről s a párt feladatairól fog beszédet mondani, dr. Pap Róbert ismertetni fogja a párt politikai programjál, Pásztor József a párt közigazgatási feladatairól fog beszélni, dr. Tóth László a felekezeti kérdésről és Szűcs Imre a gazdatársadalmat érintő kérdésekről fog beszélni. Kétségtelen, hogy a pártvacsora a liberálizmus szegedi táborának első seregszemléje lesz. éppen ezért jelenjen meg azon mindenki, aki a liberálizmus törekvéseivel azonosítja magát s aki az alkotmányos küzdelem fontosságáról és halaszthatatlanságáról meg van győződve. A liberálizmus szegedi táborának nagyságát és szervezettségét a gyűlésen és párt vacsorán való megjelenéssel is demonstrálni kell minden választópolgárnak. A vacsora utáni gyütésen azok is résztvehetnek, akik a vacsorán nem jelennek meg. Az előkészítő bizottság felkéri a liberálizmus női hiveit is, hogy a mcsorán. illetve n gyűlésen minél nagyobb számban vegyenek részt. Az eddigi bejelentések szerint számos nő fog megjelenni a vacsorán, amelyen egyébként a kisgazdák is ielentős számmal lesznek képviselve. Az előkészítő bizottság egyébként kéri azokat, akik vacsoraiveket kaptak, hogy legkésőbb szombat délig juttassák azokat vissza Wimmer Fülöp elnökhöz, vagy az ipartestületi vendéglőshöz. A vacsora pontosan 8 órakor kezdődik, miért is a rendezőség pontos megjelenést kér. A gyűlésen egyébként megválasztják az egyesült párt elnökségét, elnöki tanácsát és a végrehajtó bizottságot. Öt szociáldemokrata indítványt nyújtottak be a szombati közgyűlésre Karácsonyi segélyl kérnek a munkanélküli családoknak (A Délmagyarország munkatársától.) A szombati közgyűlés napirendjét a csütörtöki kisgyűlés készítette elő. A napirenden 56 pont szerepel, pótlólag azonban még néhány érdekes interpelláció és indítvány kerül rá, ezeket pénteken nyújtották be a városházán a szociáldemokrata bizottsági tagok. Olejnyik József interpellációt intéz a polgármesterhez. Interpellációjában azt kérdi, hogy tud-e a polgármester a város kertészeti üzemében végrehajtott munkabércsökkentésekről. Bejelenti, hogy a kertészetben dolgozó munkások napi bérét három pengőről két pengőre szállították le. Kérdi a polgármestert, hajlandó-e intézkedni, hogy a városi üzemek ne. szállítsák le az alkalmazott munkások fizetését és ne bocsássák el a munkásokat. Dr. Szamck Sári indítványában karácsonyi segélyl kér a munkanélküli családok számára. Javasolja, hogy a közgyűlés minden olyan munkáscsaládnak, amelynek feje munkanélküli, karácsonyra tizenhat pengő segélyt szavazzon meg az inségjárulékokból befolyó öszszeg terhére. Azoknak a családoknak pedig, amelyekben kellőnél több tizennégy éven aluli gyermek van, minden gyermek után még külön négy-négy pengő segélyt. Hasonló indítványt terjesztett be Lájer Dezső is azzal, hogy ha más fedezet nem kínálkozik, vegyen fel megfelelő kölcsönt a város és abból adjon munkát és segélyt a ráutaltaknak. Lájer Dezső interpellációt is bejegyzett, amelyben azt kérdi, hogy miért nem kapja meg a város egyösszegben a minisztertanács állal már régebben megszavazott hétszázezer pengő közmnnkasegélyt. Dr. Szamck Sári külön indítványban azt javasoija, hogy a közgyűlés feliratilag tiltakozzék az alkalmazottak keresetének minden ujabb megterhelése, megadóztatása ellen. November 10-ig 11.352 ingatlanárverést tűztek ki a kisgazdák ellen Gróf Hadik János előadása a gazdatársadalom szanálásáról — 40-50 millió kellene a legsúlyosabb bajok orvoslására Budapest, november 28. Az országgyűlés képviselőházának és felsőházának' úgynevezett agrárblokkja Farkas Géza elnöklésével a felsőház bizottsági termében együttes ülést tartott, amelyen az úgynevezett ötös bizottság tevékenységéről és a gazdák szanálási akciójának eredményessé tétele érdekében szükséges intézkedésekről határoztak. Az értekezletei Farkas Géza nyitotta meg, majd Hadik János gróf tartott előadást. Hadik statisztikai adatokkal bizonyította, hogy a legsürgősebb koiiiiányzali feladat az önhibájukon kiviil baiba jutott kisexisztenciák megmentése. 1931) január 1-től november 10-éig 11.352 ingatlanárverést tűztek ki az országban kis- és kőzépbirtokosok ellen. Ezek közül a legutóbbi öt hétre 1477 esik. Hangsúlyozta azonban, hogy a statisztikai adatok azt igazolják, hogy az országnak csak egyes részein jelentkeznek iljvn nagy mérvben árverések. Rámutatott a bajba jutott gazdák megmentésének nagy gazdasági és szociális jelentőségére. A kisgazdák tönkrejutását — mondotta — nagymértékben előmozdítja a magas kamatteher s ezért szükségesnek tartja, hogy az állani ezek oj;'részének átvállalásával tegye lehetővé a mai kamatterhek 2—3 százalékkal való mérséklését, ami az államháztartásnak lényeges megterhelést nem jelentene. Súlyosbítják a gazdák terheit az ártéri járulékok. A földárak devalválódását csak ugy lehet megakadályozni, ha a hitelkérdést egészséges mederbe tereljük és ha az árveréseken rendkívül felburjánzott visszaéléseknek gátat vetünk. Ennek értelmében javaslatot terjeszt elő, amelynek lényege a következő: »Adassék törvényes felhatalmazás a kormánynak arra, hogv az árverések által erősen sújtott vidékeken a vármegyei közigazgatási bizottság javaslatára az uzsora himlalból való üldözése céljából elrendelhesse azt, hogy az első helyen bekebelezett kisősszegü tőkeköveteléssel érdekelt, nem pénzintézeti hitelező az illető vármegye, vagy járás területén csak ugy kérhessen árverést, ha az árverező a kérelemmel egyidejűleg ajánlatot tesz az ingatlan megvételére olyan összegben, amelyből a volt rangsorban megelőző összes hitelezők követelései kitelnek és az árverési összeg 10 százalékát letétbe helyezi. Hadik rámutatott még arra, hogy a gazdatársadalom szanálása érdekében megindított akció céljaira a külföldi kölcsönből, vagy bármely más kölcsönből 35—40 milliót kell rendelkezésre bocsátani, hogy a legsúlyosabb bajok orvosolhatók legyenek. Az előadás után Pesthy Pál mondott köszönetet az előadónak. A' maga részéről a kisbirtok segélyezésére 35 millió pengőt kevésnek tart. Szerinte a kérdés megoldására a közép- és nagybirtok szanálására legalább 50— 60 millióra van szükség, ugy, hogy az egész akció pénzszükséglete legalább 100 millió pengőre rug, amely összeg előteremtése azonban igen nagy gondot okoz a kormánynak. Csatlakozik Hadik János javaslatához és bejelentette, hogy a kormány a felsegítő akcióra vonatkozólag tőrvényjavaslatot készíttet, amelyről most tárgyalnak a minisztériumok. Halász Móricz szintén magáévá tette Hadik János javaslatát. Az értekezlet ezután egyhangúlag elfogadta Hadik javaslatát és elhatározta, hogy azt küldöttséggel juttatja el a kormányhoz. 99 \ leszerelési komédia" London, november 28. A' Saturday Reviow »A leszerelési komédia* című hosszabb cikkben kifejti, hogy 12 év telt el az állítólagos utolsó háború óta és mindenütt rohamosan haladnak a készülődések az uj háborúra. Jugoszlávia óriási mennyiségű municiót vásárolt és noha Németország le van fegyverezve és az osztrák-magyar monarchia megszűnt, ma több katona áll fegyverben Európában, mint háború elölt. Alig száradt meg a tinta a loearnoí szerződésen, Franciaország uj szövetségek hálózatát épitette fel a biztonság szent nevében és az európai veszélyzónák a Rajnától a Visztula és a Duna partjára terelődtek át. A leszerelés főakadálya a franciák biztonsági igénye, a francia—olasz viszony és a békerevizió iránti mind szélesebb körű követelés. — A békeszerződések revíziója a közeljövőben dksrülhetetlen lesz — irja a lap — és minél korábban jön, annál csekélyebb áldozatokat követel. Ha a győztesek minden változtatás ellen uj szent szövetségben tömörülnek", akkor ez a szövetség elődje sorsára fog jutni. Ha az európai államférfiak meglátnák az erdőt a fáktól, akkor könnyen megfejthetnék a leszerelési problémát, ugy, hogy elintéznék azokat a kérdéseket, amelyek a bizonytalanság érzését és az általános félelmet okozzák.